167306. lajstromszámú szabadalom • Magzati veszélyállapotjelző készülék
3 167306 4 és intenzív intrauterin őrzés, amely a szülés természetes vagy mesterséges úton való befejezésével ér véget. E probléma megoldására több helyen folyik kutatás. Ezek általában a magzati elektrokardiografiából és/vagy a magzati fonokardiográfiából indulnak ki. Az elért eredmények meglehetősen szerények, különösen akkor, ha a magzati szívműködés érzékelése az anyai testfelszínről történik. Ezeket az indirekt magzati vizsgálatokat ugyanis erősen zavarják az anya életfunkciói: pl. a 10—50piV-os magzati szívakciós feszültségeket teljesen elfedhetik az esetleg nagyságrenddel nagyobb amplitúdójú anyai szívakciós feszültségek. Lényegesen megbízhatóbb eredményeket ad a direkt magzati elektrokardiográfia és az intrauterin (intravaginalis) fonokardiográfia, amelyeknél az érzékelő a hüvelyen keresztül a magzat előlfekvő részére vagy részéhez kerül. Ilyen vizsgálatokat természetesen csak a magzatburok megrepedése után lehet végezni. Az eddig ismert intrauterin elektrokardiográfok rendszerint kapocs-, esetleg csákja, vagy horog-elektróddal dolgoznak. E készülékekkel elérhető, hogy a magzati szívfrekvencia méréséhez nagyobb elektrokardiográfiás jelet nyerjenek. További lépést jelentett az a felismerés, hogy a szívfrekvencia változás szoros összefüggésben van az anyai fájástevékenységgel is. Az anyai fájások jelentkezését az anyai hasfalra helyezett nyúlásmérő bélyeges átalakító vagy intrauterin, esetleg per anum elhelyezett nyomásérzékelő méri. E mérések révén sikerült tapasztalati összefüggéseket megállapítani a magzati szívfrekvencia változásai és a magzat klinikai állapota között. A találmány szerinti magzati veszélyállapotjelző készülék a magzati szívfrekvencia és az anyai fájástevékenység közötti összefüggésből indul ki, azonban az eddigi módszerekkel szemben kvantitatív mérőszámot szolgáltat a magzati veszélyállapotra vonatkozóan. így a fájások hatására létrejövő normális szívfrekvencia változások jól megkülönböztethetők a magzati élet veszélyeztetettségét jelző szívfrekvencia változásoktól. A magzati szívfrekvencia változások értékelésével a következő előnyökhöz jutunk: — a magzati szívfrekvencia korai megfigyelésével időben felismerhető a magzati elhalás, így csökken az anyai szervezet veszélyeztetése, - a fájások megjelenése előtti időszakban meghatározható a magzati szívfrekvencia nominális értéke, így a pathologiás jelentőséggel nem rendelkező átlagfrekvencia-eltéréseket meg lehet különböztetni a veszélyt jelző változásoktól, - az első fájások jelentkezésétől kezdve megfigyelhetők a magzat reakciói, és igy a kóros reakciók és veszélyeztetett magzat esetén mód van a korai terápiás intézkedések megtételére, — a magzat életfunkcióinak ismeretében pontosan meg lehet határozni a szülés optimális időpontját, így elkerülhető pl. a túlhordás, vagy a gyógyszeres beavatkozás (mint pl. a mesterséges fájáskeltés, fájások gyógyszeres befolyásolása, stb.) - a magzati életfeltételek folyamatos me -figyelése lehetővé teszi, hogy az anyai és a magza i élet kockáztatása nélkül a legutolsó pillanat g várjanak a mesterséges beavatkozással, - pontosan meg lehet tervezni a szülés módj it (császármetszés vagy természetes utón való szülés, vákuum extraktor alkalmazása, stb.) és a legalkalmasabb időpontra lehet időzíteni az elkerülhetetlen mesterséges beavatkozást. Kutatási eredményeink igazolták, hogy a magzati szívfrekvencia változásaival jól lehet jellemezni a magzati oxigénhiányt és ezen keresztül a magzat születés utáni életlehetőségeit. A nominális magzati szívfrekvenciára vonatkoztatott frekvencia eltérést deltafrekvenciának neveztük el és a következő képlettel írtuk le: Af = — / [f(t) - F(t)]dt To t-To ahol Af a deltafrekvencia f(t) a magzat Tf időre átlagolt szívfrekvencia — változása, F(t) a magzat TF időre átlagolt nominális szívfrekvenciájának időfüggvénye, To az idő, amelyre a nominális szívfrekvenicától való eltérést vonatkoztatjuk. Elvi megfontolásokból és gyakorlati mérésekből következik, hogy a három átlagolási időnek a következő egyenlőtlenséget kell kielégítenie: TF > To> T f Gyakorlatban az F(t) referencia- szívfrekvenciát .- célszerű több órás időtartamra átlagolni (gyakorlatilag ez az érték a magzat fájásokat megelőző nominális frekvenciájával egyezik meg), az f(t) érték meghatározásához Tf =15-30 mp-es átlagolási idő a megfelelő, míg a T0 -át tapasztalataink szerint ., 5—30 percre kell választani. Megjegyezzük, hogy az F(t) referencia- szívfrekvencia függvényt, folytonos függvénynek tételezzük fel, annak ellenére, hogy e függvényeket szívóösszehúzódásokkal egyidejűleg jelentkező akciós feszültségből vagy hangjelenségből képzett impulzussorozatból nyertük. Az F(t) referencia szívfrekvencia függvény az esetek többségében állandó érték, és a szülési fájások megindulása előtti átlagszívfrekvenciával egyezik meg. Ez az érték az esetek többségében 140 szívóösszehúzódás/perc. Ha tehát nincs a fájások előtti időszakról mérési adat (pl. azért, mert a szülőnő már csak a fájások megindulása után kerül intenzív megfigyelésre) akkor az F(t) 60 referencia szívfrekvencia függvény értékét állandónak, 140-nek lehet venni. Lehetőség van arra is, hogy az F(t) referencia szívfrekvencia függvényt a fájásszünetekben nyert, nagyjából változatlan, vagy legalábbis a fájások által kiváltott szívfrekvencia (A változásokhoz képest alig változó szint átlagaként határozzuk meg. 2
