167300. lajstromszámú szabadalom • Nitrogéntartalmú kation-vegyületeket tartalmazó sugárzásra érzékeny anyagok

167300 .4 Ezzel szemben a kationból besugárzás hatására képződő gyöknek a spektrum látható tartományá­ban nagy extinciós koefficienssel kell rendelkeznie. A sugárzásra érzékeny készítményekben hasz­nálatos hordozó általában rétegelt anyag, melyre a sót pl. impregnálással vagy bevonással visszük fel. Néhány, az alábbiakban ismertetésre kerülő só maga is filmképző anyag és így önmagában alkalmazható, azonban ezeket is előnyösen szubsztrátumra vihet­jük fel. A legtöbb sót a szubsztrátumra való felvitel céljából filmkópző anyaggal együtt kell alkalmaz­nunk. Minthogy a legtöbb só vízben oldódik, elő­nyösen vízben oldható vagy legalább duzzadó filmképző anyagokkal, általában polimerekkel együtt alkalmazzuk. Ez a módszer filmképző tulaj­donságokkal rendelkező sók esetében is alkalmaz­ható, mikor is külön filmképző anyag hozzáadása nem szükséges. A filmeket vagy bevonatokat megfelelő hordozón (pl. papíron, lemezes anyagokon vagy üvegen) ké­pezhetjük. Ezeket a termékeket információk regiszt­rálására és tárolására alkalmazhatjuk (pl. fényképé­szet, mikrofilmezés, nyomtatás és nagy energiájú besugárzás és részecskék kimutatása). Minthogy a besugárzott film erősen színeződik, a sugárzás hatásának kitett anyagok optikai szűrőelemként használhatók. A találmányunk szerinti termékek sok tekintetben előnyösebbek a szokásos ezüst­tartalmú fényképészeti emulzióknál; a kapott képek gyakorlatilag szemcsementesek és nagyobb fel­bontás érhető el. A nagy felbontóképesség különö­sen az elektronmikroszkópiában, fényképészeti regisztrálásban, valamint az információk feljegy­zésére elektron sugarakat alkalmazó rendszereknél jelentős. Az a sugárzás-hullámhossz tartomány, melyre a találmányunk szerinti anyagok reagálnak, a kiala­kult kép színe és az anyag érzékenysége, a filmképző polimertől, a kationtól, a hozzákapcsolódó aniontól, valamint az adott esetben jelenlévő adalékanya­goktól (pl. színezékektől, pigmentektől és érzékeny­ségfokozó anyagoktól) függ. A találmányunk szerinti sugárzásra érzékeny anyagok általában 400 m/í-nál kisebb hullám­hosszúságú sugarakra reagálnak, ez a tartomány azonban érzékenység fokozó anyagok hozzáadásával kb. 550 m/x-ig kiterjeszthető. Az anyagok ultra­ibolyasugárzásra, röntgensugarakra és elektron sugárnyalábra reagálnak. A találmányunk szerinti sugárzásra érzékeny anyagoknak lényeges és adott esetben jelenlévő komponenseit a továbbiakban az alábbi fejezetekre csoportosítva tárgyaljuk. A) Dikation-jellegű vegyületek. B) Anionok. C) Filmképző polimerek. D) Adalékanyagok. 1. Sebességfokozó adalékanyagok. 2. Érzékenységfokozó és csökkentő anyagok. 3. Egyéb anyagok. E) Filmtulajdonságok. E) Példák. A) Dikation jellegű vegyületek A dikation-jellegű vegyületek kiválasztásának általános elveit a korábbiakban már ismertettük. Fenti típusú sóként az alábbi aktív egységeket tartalmazó vegyületeket alkalmazhatunk. Képlet Elnevezés (P) 4,4'-bipiridilium (P) (Q) 4,4'-bikinolinium (Q) (E) l,2-bisz-(4-piridil)-etilén (E) (A) 2,7-diazapirinium (A) (B) 2,2'-bipiridil (B) (M) 4-(4'-piridil)-piridinium (M) 10 A fenti kationokat a továbbiakban a megfelelő 15 hivatkozási betűvel jelöljük, abból a célból, hogy az igen terjedelmes szerkezeti képlet többszörös ismétlésére ne legyen szükség. így pl. a „CH3 -P­-CH3 -2C1~" jelölés az N,N'-dimetil-4,4'-bipiridilium­-kloridnak felel meg. E nomenklatúra magában 20 foglalja azt a tényt, hogy a metil-csoportok a nitro­génatomhoz kapcsolódnak. Megjegyezzük, hogy a gyűrűs-szerkezet szénatomjaihoz is kapcsolód­hatnak helyettesítők (pl. alkil-, aril-, aralkil-, alka­ril- és oxihidrokardil-csoportok). A halogénatomok 25 közül klór- ós fluóratom lehet jelen; a jódatom és brómatom kevésbé kívánatos, minthogy a dikation gerjesztett állapotát visszaszorítja."Fluoreszkáló csoportok (pl. p-metoxi-fenil-csoport) kerülendők. Könnyen redukálható csoportok (pl. jútro-csoport) 30 jelenléte sem kívánatos. A fentiek alapján nyilván­való, hogy P, D, Q stb. kationt tartalmazó vegyü­letek esetében mind az alapmolekula, mind a meg­felelően helyettesített származékok alkalmazhatók (pl. 2,2'-dimetil-4,4'-bipiridilium-vegyületek). 35 A dikation-vegyület sugárzással szemben muta­tott érzékenysége oly módon állapítható meg, hogy 1 súly% dikation-vegyületet 10 súly%-os vizes polivinilalkohol-oldatban oldunk és az elegyből filmet öntünk. A szárított film 200—400 m/i hullám-40 hosszúságú ultraibolya sugárzás hatására kék, zöld, kékeszöld, ibolya, vagy vörös színeződést mutat. A fenti teszt alapján az R-P-R-2X- általános kép­letű vegyületek bizonyultak sugárzásra érzékeny­nek. A Pv-csoport különböző jelentéseit az 1. táblá-45 zatban ismertetjük. A táblázatban „t-bu" jelentése tercier butil-csoport és „i-prop" jelentése izopropil­csoport. A két R-csoport különböző is lehet, így pl. 22. CH, -P—C6 H 4 —CN.2C1-Cl 50 M—R'-X" ahol R' jelentése 23. — C6 H 4 —NH—COCH, X 24. -C6 H 4 -OC 2 H 5 , X = Cl 25. — CH3 , X = 01 55 Az alábbi vegyületeket is kipróbáltuk: 26. CH3 —Q—CH 3 (CH 3 S0 4 -) 2 27. C6 H 5 -A-C 6 H 5 (BF 4 -) 2 28. CH3 —E—CH 3 (CH 3 S0 4 -) 2 60 29 - B \CH 2 ^ (Cl-A 22—29. képletekben szereplő —C6 H 4 — jelölés p-feniléncsoportra vonatkozik. Általában zöld-kék és ibolya színeket kapunk, azonban más színek is kialakíthatók; így pl. a 26. 65 vegyület rózsaszín színeződést ad. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom