167279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szubsztituált és N,N-diszubsztituált aminokarbonilalkil-vegyületek előállítására

167279 23 24 -metü-6-klór-2(3H)-benzimidazolinon (op.: 172— 174 °C), l-[4-(2-hidroxipropü)-l-piperazinil-karbonilmetü]­-3-metil-6-klór-2(3H)-benzimidazolinon (op.: 202— 206 °C), 3- [4-(2-hidroxietil)-l-piperazinü-karbonilmetü [-6--etoxi-2(3H)-benzotiazolinon (op.: 154—155 °C), 3-[4-(2-hidroxietil)-l-piperazinil-karbonilmetil[-7--klór-2(3H)-benzotiazolinon (op.: 170—172 °C), 3-{l-[4-(2-hidroxietil)-l-piperazinil-karbonil]-etil}­-5-klór-2(3H)-benzotiazolinon (op.: 89—92 °C), 3-[4-(2-hidroxiporpil)-l-piperazinil-karbonilmetil]­-5-trifluormetil-2(3H)-benzotiazolinon (op.: 152,5— 154 °C), 3-[4-(2-hidroxietil)-l-piperazinil-karbonilmetil]­-2(3H)-benzotiazolinon (maleát, op.: 197—198 °C), l-[4-(2-hidroxietil)-l-piperazinil-karbonümetil]-3--metil-5-klór-2(3H)-benzimidazolinon (op.: 171— 173 °C). 8. példa 1,42 g 3-[4-(hidroxietil)-l-piperazinil-karbonil­metil]-5-klór-2(3H)-benzotiazolinon, 1,4 g kálium­karbonát és 40 ml kloroform elegyéhez hűtés köz­ben körülbelül 30 perc alatt cseppenként hozzáadjuk 0,8 g acetilklorid és 5 ml tetrahidrofurán elegyét. Ezután a kapott oldatot 6 órán át szobahőmérsék­leten keverjük, majd vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. így 3-[4-(2-cetiloxietil)-l-piperazinil­-karbonilmetil]-5-klór-2(3H)-benzotiazolinont ka­punk színtelen olajszerű anyag alakjában. Ezt ma­leinsavval kezeljük, majd a maleátot etanolból át­kristályosítva színtelen pikkelyek alakjában kapjuk a terméket, amelynek olvadáspontja 199,5—200 °C. Hasonlóképpen állíthatjuk elő az alábbi vegyü­leteket : 3-[4-(2-izobutiriloxi)-propil]-l-piperazinil-karbonil­metil/-5-klór-2(3H)-benzotiazolinon (op.: 123—125 °C), 3-[4-[2-(izobutiriloxi)-etil]-l-piperazinil-karbonil­metil}-5-klór-2(3H)-benzotiazoünon (op.: 111—113 °C), 3-(4-[2-(acetoxi)-propil]-l-piperazinil-karbonilme­til}-5-klór-2(3H)-benzotiazolinon (hidroklorid) (op.: 248—249 °C), 3- [4-(2-izobutiriloxietü)- 1-piperazinil-karbonilme­til]-6-etoxi-2(3H)-benzotiazolinon stb. 9. példa 0,3 g 3-(4-acetilmetil-l-piperazinil-karbonilmetil)­-5-klór-2(3H)-benzotiazolinon 15 ml metanolban készült oldatához szobahőmérsékleten részletekben 0,3 g nátriumbórhidridet adunk, s a kapott elegyet 30 percig állni hagyjuk. Ezután a metanolt ledesztil­láljuk, s a párlási maradékot 20 ml vízzel elegyítjük, végül a vizes elegyet etilacetáttal extraháljuk. Az extraktumot szárítjuk és bepároljuk, majd a mara­dékhoz petrolétert adunk; ennek hatására az oldat­ból olajos fázis különül el. Az elkülönült olajat de­kantálással összegyűjtjük és etilacetát-petroléter elegyből átkristályosítjuk. Ilyen módon színtelen kristályok formájában 0,2 g 3- [4-(2-hidroxipropil)-l--piperazinil-karbonilmetil]-5-klór-2(3H)-benzotia­zolinont kapunk (op.: 104—105 °C). Hasonlóképpen állíthatjuk elő az alábbi vegyüle­teket : 3- [4-(2-hidroxipropil)-l-piperazinil-karbonil-5 metil]-5-trifluormetil-2(3H)-benzotiazolinon (op.: 152,154 °C), 1 - [4- (2-hidroxipropil) -1 -piperazinil-karbonilmetil ] --6-klór-2(3H)-benzilmidazolinon (op.: 202—206°C). 10 10. példa A) 0,5 g etil-6-klór-3-metil-2-oxo-l-benzimidazol­-acetát és 2,5 g 2-(N,N-dietilamino)-etilamin ele­gyét 20 órán keresztül 110 °C-on hevítjük. Ezután 15 a reakcióelegyet 10 ml kloroformban oldjuk, és vízzel mossuk. A kloroformos oldatot 10%-os sósavval extraháljuk, s a sósavas fázist kloroform­mal mossuk. Az oldatot 10%-os sósavas fázist klo­roformmal mossuk. Az oldatot 10%-os nátrium-20 hidroxiddal meglúgosítjuk kloroformmal extrahál­juk. Az extraktumot vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot petroléterrel mos­suk, végül benzolpetroléter elegyből átkristályosít-25 juk. Ilyen módon fehér kristályok formájában 0,2 g N-[2-(N,N-dietilamino)-etil]-6-klór-3-metil-2--oxo-1-benzimidazolin-acetamidot kapunk, op.: 124—126 °C. B) 0,3 g etil-5-klór-3-metil-2-oxo-l-benzimidazo-30 linacetát és 1,0 ml l-(2-hidroxietil)-piperazin­elegyét 15 órán keresztül 110 °C-on hevítjük. Ez­után a reakcióelegyet etilacetáttal keverjük össze, vízzel mossuk, majd 10%-os sósavval extraháljuk. A sósavas extraktumot kloroformmal mossuk, majd 35 jéghűtés közben 10%-os nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk, s a lúgos oldatot ismét kloroform­mal extraháljuk. A kloroformos oldatot magnézi­umszulfáton végzett szárítás után vákuumban be­pároljuk, a bepárlási maradékot petroléterből kris-40 tályosítjuk, végül etilacetátból átkristályosítjuk. Ilyen módon színtelen tűk formájában l-[4-(2-hidroxietil)-l-piperazinil-karbonilmetil]-5-klór-3--3-metil-2-oxo-benzimidazolint kapunk, op.: 173— 174 °C. 45 Hasonlóképpen állíthatjuk elő az alábbi vegyü­leteket : 1- [4-(2-hidroxietil)-l-piperazinil-karbonil­metil]-3-metil-6-klór-2(3H)-benzimidazolinon (op. 172—174 °C), l-[4-(2-hidroxipropil)-l-piperazinil-karbonilmetil]-50 -3-metil-6-klór-2(3H)-benzimidazolinon (op.: 202— 206 °C). 11. példa 55 Az alábbiakban példát közlünk, a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek célszerű tabletta-összetételére: N-[2-(N,N-dimetilamino)-etil]­-2-oxo-3-benzotiazolin-acetamid 12,5 g 60 Laktóz 80 g Keményítő 5 g Magnéziumsztearát 2 g A hatóanyagot, a laktózt ós a keményítőt alapo-65 san összekeverjük és granuláljuk. A tablettázás 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom