167279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szubsztituált és N,N-diszubsztituált aminokarbonilalkil-vegyületek előállítására

3 167279 4 létű nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületből állítjuk elő —• a képletben Z és R1 jelentése egyezik a fent megadottakkal —, de eljárhatunk úgy is, hogy a megfelelő III általános képletű karboxialkil­vegyületből indulunk ki. A képletben Z, A és R1 jelentése szintén azonos a fent megadottakkal. A találmány szerinti eljárás során ha a II. általá­nos képletű vegyületekből indulunk ki, akkor a szóbanforgó vegyületet N-szubsztituált vagy N,N-diszubsztituált amino-karbonil-alkilezésnek vetjük alá. Ez úgy történhet, hogy valamely II. általános képletű vegyületet, vagy ennek valamely reakció­képes származékát valamely IV. általános képletű alkilhalogeniddel reagáltatjuk. [J. Pharm. Soc. Japan 77 347 (1957)]. A képletben X valamely halogénatomot, így klórt, brómot stb. jelent, A, R2 és R 3 jelentése egyezik a fent megadottakkal. A II. általános képletű vegyület reakcióképes szár­mazékaiként különböző fémsókat említhetünk meg (így például a nátrium-, kálium- és kálciumsót). A reakciót rendszerint valamely közömbös oldó­szerben valósítjuk meg; így erre a célra például ben­zolt, toluolt, étert, metanolt, etanolt, dimetil­formamidot stb. alkalmazhatunk. Ha a II. általá­nos képletű vegyületet nem származékai formájá­ban alkalmazzuk, akkor célszerű valamely konden­zálószer használata. Ilyen kondenzálószerként az alábbiakat említhetjük meg: valamely alkálihidro­xid, így például nátriumhidroxid, káliumhidroxid, stb, valamely alkálikarbonát, így nátrium- vagy káliumkarbonát, stb. valamely alkáli-alkoxid, így nátrium-metoxid, nátrium- és kálium-etoxid stb.; valamely alkálihidrid, így nátrium- vagy kálium­hidrid stb.; valamely alkáliamid, így nátriumamid, káliumamid, lítiumamid stb. és hasonlók. Ha a találmány szerinti eljárásnál kiindulási anyagként valamely II. általános képletű vegyüle­tet alkalmazunk, akkor ezt N-szubsztituált vagy N,N-diszubsztituált aminálásnak vetjük alá. Ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy valamely III. általá­nos képletű vegyületet, esetleg ennek sóját vagy valamely reakcióképes származékát valamely V. általános képletű vegyülettel reagáltatjuk (862.226 lajstromszámú brit szabadalmi leírás). A képletben R2 ós R 3 jelentése egyezik a fent megadottakkal. A III. általános képletű vegyület sóira példaképp fémsókat említhetünk meg, így a nátrium-, kálium-és kálciumsót, az ammóniumsót, továbbá szerves bázisokkal képzett sókat, így a trietilaminsót és hasonlókat. A III. általános képletű vegyületek reaktív szár­mazékaira példaképp az alábbiakat hozhatjuk fel: Savhalogenidek, így savklorid, savbromid stb., savanhidridek, így valamely alkilfoszforsavanhid­rid, dibenzilfoszforsav-anhidrid, halogénfoszforsav­anhidrid, dialkil-foszforsav-anhidrid, kénsav-anhid­rid, tiokénsav-anhidrid, kénessav-anhidrid, alkil­karbonsav-anhidrid, alifás karbonsav-anhidrid, aro­más karbonsav-anhidrid, szimmetrikus savanhid­rid stb., savamidok, így imidazollal- vagy 4-szubsz­tituált imidazollal helyettesített savamidok stb. észterek, így metilészter, etilészter, cianometil­észter, p-nitrofenil-észter, pentaklórfenil-észter, 2,4--5-triklórfenilészter, propargil-észter, karboximetil, -tioészter, piranil-észter, metoximetil-észter, fenil­-tioészter stb., savazid. Ha a III. általános képletű vegyületet szabad sav formájában alkalmazzuk, akkor általában konden-5 zálószert kell alkalmaznunk. Kondenzálószerekre az alábbi példákat említhetjük meg: N,N'-diciklo­hexil-karbodiimid, N-ciklohexil-N'-morfolinoetil­-karbodiimid, N-ciklohexil-N'-(4-dietil-aminociklo­hexil)-karbodiimid, N-ciklohexil-N'-(4-dietil-amino-10 -ciklohexil)-karbodiimid, N,N'-dietil-karbodiimid, N,N'-diizopropil-karbodiimid, N-etil-N'-(3-dimeti­lamino-propil)-karbodiimid, N,N'-karbonil-di-(2-metilmidazol), pentametilénketén-N-ciklohexilimin, difenilketén-N-ciklohexilimin, alkoxi-acetilén, 1-15 -alkoxi-1-klóretilén, tetra-alkil-foszfit, N-etil-0-feni-Hzoxazólium-3'-szulfonát, etil-polifoszfát, izopro­pil-polifoszfát, foszforoxiklorid, foszfortriklorid, tio­nilklorid, oxalilklorid, trifenilfoszfin stb. A reakciót többnyire valamely közömbös oldó-20 szerben folytatjuk le, így alkalmazhatunk acetont, dioxánt, acetonitrilt, kloroformot, etilón-dikloridot, tetrahidrofuránt, etilacetátot, piridint stb. Szükség esetén a reakcióelegyben valamely lúgos kémhatású szer, így valamilyen alkálikarbonát, alkáli-hidro-25 génkarbonát, trialkilamin, vagy piridin stb. lehet jelen. Néhány I. általános képletű vegyületet az emlí­tett alapeljárások közül többel is előállíthatunk valamely másik I. általános képletű vegyületből. 30 (így pld. N-szubsztituált vagy N,N-diszubsztituált aminokarbonü-alkilezéssel esetleg N-szubsztituált, vagy N,N-diszubsztituált aminálással. Ilyen alter­natív előállítási eljárásra példát az ,,A" képletsoro­zaton mutatunk be. A képletekben X' valamely ha-35 logénatomot, így klórt, brómot stb. jelent, Z, A, R1 , R 4 és R 5 jelentése pedig megegyezik a fent meg­adottakkal. A szóbanforgó kópletsorozatban az la. általános 40 képletű vegyületet a III. általános képletű vegyület aziridinnel történő reakciójával állíthatjuk elő. Ez a reakció a találmány szerinti N,N-diszubsztituált aminálás körébe tartozik. Az I.a. általános képletű vegyületet úgy alakíthatjuk át az I.b. általános 45 képletű anyaggá, hogy az I.a. általános képletű vegyületet valamely halogénhidrogénsavval reagál­tatjuk (így sósavval, brómhidrogénnel, jódhidro­génnel stb.). Ez az átalakulás néha akkor is végbe­megy, ha az I.a. általános vegyület a III. általános 50 képletű vegyületből történő előállításánál valami­lyen halogénhidrogénsav van jelen. Az ilyen módon előállított I.b. általános képletű vegyületeket azután valamilyen bázis, így nátrium­hidroxid, káliumhidroxid, nátriumkarbonát, nát-55 riummetoxid stb. jelenlétében valamely III. általá­nos képletű aminnal reagáltatjuk, s ilyen módon az . I.e. általános képletű vegyületet állítjuk elő. A kép­letben R4 és R 5 jelentése egyezik a fent megadottak­kal. A szóbanforgó I.e. általános vegyületet köz-60 vétlenül az I.a. általános képletű anyagból is elő­állíthatjuk a VI. általános képletű aminnal történő reakcióval. Az említett utólagos átalakításra alapuló elő­állítás egy másik példája a B képletsorozaton lát-65 ható. A képletben X" valamely halogénatomot, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom