167257. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsuk vulkanizátumok stabilizálására

11 6. példa 354,5 g N-fenil-N'-(4-klór-6-izopropilamino­-l,3,5-triazin-2-il)-p-feniléndiamint, 200 g 70%-os izopropilamin oldatot és 1 liter dioxánt autoklávban 6 óra hosszat, 140 °C-on melegítünk. A reakcióelegy feldolgozásával 359,1 g fehér kris­tályos N-fenil-N'-(4,6-bisz-izopropilamino-l,3,5--triazin-2-il)-p-feniléndiamint kapunk; olvadáspont 184—186 °C; kitermelés az elméleti 82,2%-a. A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott új feniléndiamin-triazin-származékok nem színeződő, vagy csak rendkívül kismértékben színeződő, kiváló öregedésgáltó- és fáradásgátló tulajdonságúak. A találmány szerinti stabilizálási eljárásnál kau­csukként számításba jön az összes térhálósítható természetes és mesterséges kaucsuk vágy ezek keve­rékei, melyek például kénnel és/vagy kenet leadó anyagokkal, mint például N,N'-ditio-bisz-morfolin­nal, di-pentametilén-tiurám-tetraszulfiddal, N,N'­-ditio-bisz-hexahidro-2H-azepinon-(2)-vel, 2-benz­tiazil-ditio-B-morfoliddal, és ismert vulkanizációt gyorsító rendszerekkel, adott esetben töltőanyagok jelenlétében, előnyösen úgynevezett aktív töltő­anyagokkal, vagy töltőanyag-keverékekkel vulka­nizálhatok vagy térhálósíthatók; ezek közül különö­sen a természetes kaucsuk, stirol-butadién-kaucsu­kok, a nitril-kaucsukok, polibutadiének, poliizo­prének, polikloroprének, két olefin és adott esetben egy poliénszénhidrogén, különösen diénszénhidro­gének és transz-polipentenamer ismert polimér­jei, [lásd: Kautschuk und Gummi, Kunststoffe 23, 502, (1970)] említendők meg. Az előbb említett kaucsukfajtákból különböző keverékek felhaszná­lása szintén a találmány tárgykörébe tartozik. Megfelelő kaucsuk, vagy kaucsukkeverékekhez térhálósítószerként adott esetben a kétértékű fémek oxidjai, például magnéziumoxid, cinkoxid vagy ólomoxid is számításba jönnek. Kénnel történő vulkanizáláshoz, mint ismeretes, gyorsítóként önmagában vagy kombinálva, a követ­kező vegyületek alkalmazhatók: benztiazolok (például 2-merkaptobenztiazol, dibenz­tiazildiszulfid, 2-merkaptobenztiazol szulfóna­midjai), difenilguanidin, 2-merkaptoimidazolin, • merkaptotriazinok (például mono- és di-merkapto­triazinok, illetőleg ezek szulfénamidjai, diszulfidjai és poliszulfidjai), tiurámok (például tetraalkil-tiurám-mono- illetve -diszulfidok). Különösen a tiurám-gyorsítók alkalmazhatók jól abban az esetben, amikor vulkanizáció-késleltető hatás lép fel, így ezekkel a vulkanizáció sebessége a kívánt értékre állítható be. A vulkanizáláshoz a kén, a kenet leadó anyag, a gyorsító és adott esetben a töltőanyag a szokásos mennyiségben alkalmazható; a vulkanizáció a szokásos hőmérsékleten, 100—300 °C-on, különösen 120—240 °C-on, a szokásos idő alatt folytatható le, melyhez a vulkanizációs technológiánál ismert min­den eljárás és berendezés alkalmazható, mint pél­dául a túlhevített gőzzel, gőzcsővel, forró levegővel, sófürdővel történő fűtés, továbbá a fluidágyas, ultranagyfrekvenciás fűtés. 12 A gyorsító, vagy a gyorsító-kombináció kívánság szerint cink-oxiddal és/vagy sztearinsavval együtt alkalmazható. A kiindulási keverékhez az összes többi adalék-5 anyag, így lágyítók, ásványolajok, tapadást bizto­sító szer, gyorsító-aktivátorok, mint sztearinsav és adott esetben cinkoxid, viasz, duzzasztóanyag, színezékek, speciális ózon-védőszerek és pigmentek hozzákeverhetők. 10 A töltőanyagok, így a gumifeldolgozó iparban alkalmazott koromfajták, továbbá a finomeloszlású kovasavak, különösen gázfázisban vagy alkáli­szilikát-oldatokból kicsapással előállított kovasavak és szilikátok, valamint hidrofóbizált kovasavak és 15 szilikátok, továbbá finomeloszlású fémoxidok, bele­értve a kevert oxidokat és oxidkeverékeket, továbbá adott esetben mesterséges és természetes kréta, kaolin, kovaföld és hasonló anyagok a vulkanizál­ható keverékekbe bedolgozhatok. 20 A találmány szerinti eljárásnál az új stabilizáló­anyagokat 100 súlyrész polimerre vonatkoztatva általában 0,05—10 súlyrész mennyiségben, elő­nyösen 0,1—5 súlyrész mennyiségben alkalmazzuk, éspedig egyenként vagy többet összekeverve hasz-25 nálunk. Ezek az ismert antioxidánsokkal vagy öre­gedésgátlószerekkel kombinálva is alkalmazhatók. Ilyen anyagok például a fenil-a-naftilamin (FAN), fenil-ß-naftilamin (FBN), 30 N-fenil-N'-ciklohexil-p-feniléndiamin, N-izopropil-N'-fenil-p-feniléndiamin (IPFD), N-(l,3-dimetilbutil)-N'-fenil-p-feniléndiamin, 6-etoxi-l,2-dihidro-2,2,4-trimetilkinolin, 2,6-di-terc-butil-p-krezol, 35 4,4-dioxidifenil, valamint további, a bevezetőben leírt anyagok ön­magukban, vagy egymással kombinálva. Amennyiben a kaucsukkeverékekhez az I általá­nos képletű vegyületek legalább egyikét adagoljuk, 40 úgy ezek az anyagok a megfelelő vulkanizatumban mint stabilizálószerek a dinamikai igénybevételből eredő fáradással és öregedéssel szemben — különö­sen magasabb hőmérsékleten — biztosítanak védel­met. Ezen túlmenően az ezekkel az öregedósgátló-45 szerekkel előállított vulkanizátumok fény behatásá­ra nem színeződnek el (ami eddig nem volt elérhető), a stabilizálóanyagok kiváló fényvédőhatást és egyidejűleg nagyfokú fáradás elleni védelmet biz­tosítanak. 50 Az említett tényeket a következő példákban kísér­leti adatokkal támasztjuk alá. I. példa A találmány szerinti stabilizálási eljárás során 55 8 különböző stabilizálóanyaggal és összehasonlítás­ként egy ismert jó öregedésgátlószerrel a következő vulkanizátumokat állítjuk elő és vizsgáljuk: Keverék összetétele (súlyrész) 60 : Olajat tartalmazó stirol-butadién­-kaucsuk 23,5% kötött stirollal és 27,5% nagymolekulasúlyú aromás szénhidrogént tartalmazó extender-65 olajjal (Buna Hüls 1712) 96,5 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom