167255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új bisz(benzamido)- benzoesav-származékok előállítására

167255 állíthatók, hogy egy II általános képletű vegyület aminocsoportját foszfortrikloriddal vagy egy klór­foszforsavészterrel aktiváljuk, majd szobahőmér­séklettől a használt oldószer visszafolyatási hő­mérsékletéig terjedhető hőmérsékleten egy III ál­talános képletű vegyülettel reagáltatjuk. Ha a II általános képletben lí1 hidroxilcsoportot jelent, ak­kor ezt a reakciót előnyös a II általános képletű vegyület hidroxilcsoportjának megvédése után vég­rehajtani. A reakciót oldószer jelenlétében, például közömbös oldószerben, mint amilyen a benzol, to­luol, xilol, dioxán és tetrahidrofurán, vagy bázisos oldószerben, mint a milyen a piridin, trietilamin, di­metilanilin és pikolin, hajthatjuk végre. Ha közöm­bös oldószerben reagáltatunk, ajánlatos tercier amint gyorsítóként használni. A reakcióra szükséges időtartam 0,5—3 óra . Egy további el járás változat szerint a II általá­nos képletű vegyületet a III általános képletű ve­gyülettel iners szerves oldószerben, az amidképző­dést gyorsító vegyület, például diciklohexilkarbo­diimid jelenlétében, szobahőmérséklettől a használt oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékleten, 1—5 óra hosszat reagáltatjuk. Ha a II általános képletű vegyület hidroxilcsoportot tartalmaz, előnyös a reakció előtt ezt a csoportot megvédeni. A reakció­ban oldószerként benzolt, toluolt, tetrahidrofuránt, kloroformot, metilénkloridot, acetonitrilt stb. hasz­nálhatunk. Ha így I általános képletű vegyületként észter ke­letkezik, azt hidrolizálhatjuk, ha pedig a vegyület­ben egy vagy két fenolos hidroxilcsoport van, azt acilezhetjük. Ezeket a reakciókat bármely szokásos eljárással végrehajthatjuk. Az észtert például úgy hidrolizálhatjuk, hogy alkálifém- vagy alkáliföld­fémhidroxiddal vagy -karbonáttal vízben vagy vi­zes-szerves oldószerben, szobahőmérséklet és 100 °C közötti hőmérsékleten, 0,5—30 óra hosszat reagál­tatjuk. A fenolos hidroxilcsoportot úgy acilezhet­jük, hogy a vegyületet kevés szénatomos zsírsav­anhidriddel vagy -savkloriddal 0—100 °C-on, 1—10 óra hosszat reagáltatjuk. Az oldószer használata nem lényeges, de iners szerves oldószert, például tetrahidrofuránt, dioxánt vagy acetont alkalmaz­hatunk. Célszerű bázisos reakciógyorsítót, például piridint, trietilamint vagy nátriumacetátot vagy savas gyorsítót, például kénsavat vagy p-toluolszul­fonsavat használni. Abban az esetben, amikor a termék szabad kar­boxilcsoportot tartalmaz, ennek farmakológiailag elfogadható sóját ugyanolyan célra lehet használni, mint magát a terméket. A találmány szerinti I általános képletű vegyüle­teknek jellegzetes fiziológiai hatásuk van, különösen az antigén-antitest reakciót befolyásoló rendszerre gyakorolnak hatást. Megfigyelhetjük például, hogy in vitro kísérletekben mindegyik vízoldható I ál­talános képletű vegyület, még nagyon csekély meny­nyiségben is, gátolja a birka vörösvérsejteknek a birka vörös vérsejt és anti birka vörösvérsejt egér­szérum reakciójával komplement jelenlétében elő­idézett hemolízisét (immun-hemolízis). Állatkísér­letekben az I általános képletű vegyületek még 100 mg/kg mennyiség perorális beadásakor is nagy­mértékben gátolják a bőranafilaxia-reakciót. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 Az I általános képletű vegyületek nemcsak az ilyen immunreakciókat gátolják, hanem gyulladás­mérséklő hatásuk, továbbá nyugtató, lázcsillapító, allergiaellenes hatásuk is van. Különösen hasznosak ezek a vegyületek az immunológiai rendellenességek következtében fellépő betegségek, például ízületi csúz, hörgőasztma és vesegyulladás kezelésére. A találmányt a következő kísérletek és példák kö­zelebbről magyarázzák, de a találmány hatályát nem szándékozunk ezekre korlátozni. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fokban adjuk meg. 1. kísérlet Hővel előidézett hemolízit gátló hatás Wister—Imamichi-féle hím patkányból nyert vörösvérsejteket úgy szuszpendáltunk, 0,15 mólos 7,4 pH-jú foszfátos pufferoldatban, hogy 1%-os vörösvérsejt-szuszpenziót kapjunk. 5 ml ilyen szuszpenziót kémcsőbe töltöttünk, majd hozzá­adtuk a vizsgálandó vegyületet tartalmazó 0,1 ml dímetilszulfoxid 10%-os etanolos oldatát. Ezután a kémcsövet 53°-on 20 percig inkubáltuk, majd víz­zel lehűtve a kémcső tartalmát percenkint 2000 fordulattal 10 percig centrifugáltuk. Az így kapott felülúszó folyadék optikai sűrűségét Hitachi—124 spektrofotométerrel 540 m^-nél mértük, és a he­molízisgátlás mértékét a következő egyenlet segít­ségével számítottuk ki: Hemolízisgátlás mértéke (%) = vizsgálandó vizsgálandó vegyületet tar­vegyületet talmazó inku- — nem tartalmazó, bált szuszpenzió nem inkubált abszorpciója szuszpenzió ab­szorpciója =1-. ÍXIOO =1-. ÍXIOO vizsgálandó ve­vizsgálandó ve­gyületet nem gyületet nem tartalmazó in- — tartalmazó, kubait szusz­nem inkubált penzió szuszpenzió ab­abszorpciója szorpciója A kapott eredményeket az 1. táblázatban össze­sí tettük. 1. táblázat Vegyületek Hemolízisgátlás mértéke 1. példa terméke + + + 2. példa terméke + + + 3. példa terméke + + 4. példa terméke + + 5. példa terméke + + + 6. példa terméke + + + 7. példa terméke + + 8. példa terméke + + + 9. példa terméke + 10. példa terméke + + 11. példa terméke + 12. pél< ia terméke + 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom