167237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos gyűrűvel szubsztituált fenilecetsavszármazékok előállítására

167237 7 8 szulfoniloxi-, pl. benzolszulfoniloxi- vagy toluol­szulfoniloxicsoport. Az Xx csoportként hidrogén­atomot tartalmazó kiindulási anyag reakciója egy megfelelő Lewis-sav, pl. alumínium-klorid jelenlé­tében történhet. Az X2 reakcióképesen észterezett hidroxilcsoport egy erős savval, pl. halogénatommal és mindenek­előtt fluoratommal észterezett hidroxilcsoport; a megfelelő kiindulási anyagot, amely ilyen csoportot tartalmaz AN—H általános képletű szekunder aminnal, vagy ennek egy alkálifémszármazékával kezelve, az X2 csoportot az AN-képletű csoportra cserélhetjük ki. A III általános képletű vegyület X2 csoportja primer aminocsoport is lehet; ezt a kiindulási anya­got HO—A—OH általános képletű reakcióképes észterezett glikollal, pl. egy 2—6 szénatomos alki­lén-, monoazza-(4—6 szénatomos)-alkilén-, vagy monooxa-(4—6 szénatomos)-alkilén-di-halogenid­del, pl. -kloriddal vagy -bromiddal, vagy egy, ennek a glikolnak megfelelő reakcióképes funkcionális savszármazékokkal, pl. halogeniddel, anhidriddel vagy laktonnal kezelve AN-általános képletű cso­porttá alakíthatjuk át. Az így keletkezett, találmány szerinti vegyülete­ket önmagában ismert módon egymásba átalakít­hatjuk, így pl. a szabad savakat megfelelő alkoho­lokkal egy erős sav, pl. sósav, kénsav, benzolszulfon­vagy p-toluolszulfonsav jelenlétében, vagy diazo­vegyületekkel kezelve ószterezhetjük. A keletkezett amidokat vagy tioamidokat (a Willgerodt-Kindler-reakció termékeit) savas vagy lúgos körülmények között, pl. vizes ásványi és/vagy karbonsavakkal, vagy alkálifémhidroxidokkal ke­zelve hidrolizálhatjuk, valamint alkoholízisnek vet­hetjük alá, vagy transzaminálhatjuk, továbbá pl. higany-II-oxiddal és alkilhalogenidekkel kezelve, mely után hidrolízist alkalmazunk, deszulfurálhat­juk. A keletkezett nitrileket pl. koncentrált vizes vagy alkoholos savakkal, vagy alkálifémhidroxidok­kal, valamint alkalikus hidrogénperoxiddal kezelve hidrolizálhatjuk, vagy alkoholizálhatjuk. A keletkezett észtert, sókat, vagy nitrileket, melyek a-helyzetben legalább egy hidrogénatomot tartalmaznak, ebben a helyzetben, pl. szerves alkáli­fémvegyületekkel, pl. fenillitiummal, trifenilmetil­nátriummal vagy nátriumamiddal vagy -alkoholá­tokkal kezelve fémmel kapcsoljuk, majd egy Rx — —OH és/vagy R2 -OH általános képletű alkohol va­lamilyen reakcióképes észterével reagáltatjuk, és így a helyzetben szubsztituáljuk. A keletkezett vegyületeket az aromás Ph-csoport­ban halogénezhetjük vagy nitrálhatjuk, az utóbbit pl. salétromsavval és/vagy nitrátokkal savas közeg­ben történő kezeléssel végezve. A nitrocsoportokat aminocsoportokká redukálhatjuk; ezek pl. diazó­niumsókon, pl. -halogenideken keresztül, pl. réz-I-halogenidek jelenlétében halogénatomokká alakít­hatók át. Fenolos hidroxi- vagy merkaptocsoporto­kat tartalmazó vegyületekben ezeket a csoportokat pl. a megfelelő fenolátok felhasználásával rövid­szénláncú alkilhalogenidekkel, pl. R -kloridokkal vagy -bromidokkal, -szulfátokkal, vagy -szulfonátok­kal éterezhetjük. A keletkezett fenolétert pl. bróm­hidrogénsavval és ecetsavval, valamint pridin-hid­rokloriddal kezelve hidrolizálhatjuk. A keletkezett szabad savat önmagában ismert módon, pl. egy kb. sztöchiometrikus mennyiségű 5 megfelelő sóképző szerrel, pl. ammóniával, vala­milyen aminnal, vagy valamilyen alkálifém- vagy alkáliföldfémhidroxiddal, -karbonáttal vagy -hidro­génkarbonáttal reagáltatva sóvá alakíthatjuk át. Az ilyen jellegű sókat egy savval, pl. sósavval, kén-10 savval vagy ecetsavval a szükséges pH-értékig kezelve a szabad savvá alakíthatjuk át. Egy bázikus csoportot, pl. aminocsoportot tar­talmazó vegyületet, pl. egy szervetlen vagy szerves savval, vagy egy megfelelő anioncserélővel reagál-15 tátva, majd a keletkezett sót elválasztva, savaddi­ciós sóvá alakíthatunk át. A savaddíciós sót egy bázissal, pl. alkálifémhidroxiddal, ammóniákkal vagy egy hidroxilanioncserélővel kezelve a szabad vegyületté alakíthatjuk át. Gyógyászatilag alkal-20 mas, nem toxikus addíciós sók pl. a szervetlen sa­vak, pl. sósav, hidrogénbromid, kén-, foszfor-, salét­romsav vagy perklórsav sói, vagy a szerves savak, leginkább szerves karbon- vagy szulfonsavak, pl. hangya-, ecet-, propion-, borostyánkő-, glikol-, tej-, 25 alma-, borkő-, citrom-, aszkorbin-, maiéin-, hidro­xiamelein-, piroszőlő-, fenilecet-, benzoe-, 4-amino­benzoe-, antranil-, 4-hidroxibenzoe-, szalicilamino­szalicil-, embon- vagy nikotinsav, valamint a metán­szulfon-, etánszulfon-, hidroxietánszulfon-, etilén-30 szulfon-, benzolszulfon-, halogénbenzolszulfon-, to­luolszulfon-, naftalinszulfon-, szulfanil- vagy ciklo­hexilszulfaminsav, továbbá a metionin, triptofán, lizin és arginin sói. Ezeket és más sókat, pl. a pikrátokat, felhasznál-35 hatjuk tisztítási célokra is; így a szabad savakat sóikká alakíthatjuk át, ezeket a nyers elegytől el­választjuk, majd az elválasztott sókból a tiszta ve­gyületeket nyerhetjük. Az új vegyületek szabad és só formáinak szoros összefüggése miatt az eddigiek 40 során, valamint a továbbiakban a szabad vegyületek alatt célszerűen és értelemszerűen adott esetben a megfelelő sók, ill. szabad vegyületek is értendők. A keletkezett izomerelegyeket önmagában ismert módon, pl. frakcionált desztillációval vagy kristá-45 lyosítással és/vagy kromatográfiával az egyes izo­merekké választhatjuk szét. Racém termékeket is­mert módon az optikai antipódokká hasíthatjuk szét, pl .a diasztereomer sók elválasztásával, pl. a diaszte­reomer sók elegyéből d- vagy 1-borkősavval, vagy 50 d-a-feniletilaminnal, d-a-(l-naftil)-etilaminnal vagy 1-cinkonidinnel történő frakcionált kristályosítással és ha kívánatos, a szabad antipódoknak a sókból való felszabadításával. A fenti reakciókat önmagukban ismert módsze-55 rekkel, pl. olyan hígítószerek jelenlétében vagy — azok nélkül — melyek a reagáló anyagokkal szem­ben mertek és/vagy ezeket oldják, ha szükséges, katalizátorok, kondenzáló- vagy semlegesítőszerek jelenlétében, inert atmoszférában, hűtéssel vagy 60 melegítéssel és/vagy növelt nyomáson végezzük. A találmány tárgyát képezik az eljárásnak azok a változatai is, melyek során egy, az eljárás tetsző­leges közbenső fokán közbenső termékként képző­dött vegyületből, mint kiindulási anyagból indulunk 65 ki, és a hiányzó lépés(eke)t visszük végig, vagy me-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom