167229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidroxibifenil-származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. VI. 13. (BO—1444) Nagy-Britannia elsőbbsége: 1972, VI. 15. (28104/72) Közzététel napja: 1975, IV. 28. Megjelent: 1976. VIII. 31. 167229 Nemzetközi osztályozás: Co 07 c 63/52 Co 07 c 69/76 Co 07 c 103/22 Co 07 c 31/14 Co 07 d 85/36 ) Feltalálók: Adams Stewart Sanders vegyész, Armitage Bemard John vegyész, Nicholson John Stuart vegyész, Nottingham, Nagy-Britannia Tulajdonos: The Boots Company Limited Nottingham, Nagy-Britannia Eljárás hidroxibifenil-származékok előállítására A találmány tárgya eljárás az I általános képletű új hidroxibifenil-származékok előállítására. Ebben a képletben R1; R 2 és R 3 azonosak vagy különbözők lehetnek, és hidrogén- vagy halogénatomot vagy hidroxil-csoportot jelentenek, azzal a korlátozással, hogy legalább az egyikük hidroxilcsoport, és Y karboxil-, karbamoil-, hidroximetil- vagy egy [a] általános képletű csoportot jelent — az utóbbi képletben R5 és R 6 azonosak vagy különbözőkTehetnek, és kevés szénatomos alkil-csoportot jelentenek. A találmány felöleli tovább az olyan I általános képletű vegyületek kevés szénatomos alkilésztereit is, amelyek képletében Y karboxilcsoportot jelent, továbbá az olyan I általános képletű vegyületek farmakológiailag elfogadható sóit is, amelyek képletében Y karboxil-csoportot jelent. A sók anionjai szervetlen vagy szerves bázisokból származhatnak. Halogénen klór-, bróm- vagy fluoratomot értünk. Az I általános képletű vegyületeknek gyulladást csillapító hatásuk van, és ezért felhasználhatók gyulladásos állapotok kezelésére. Ezenkívül fájdalomcsillapító és lázcsökkentő hatásúak, és így alkalmasak fájdalmas és lázas állapotok kezelésére. Hatásukat kísérleti állatokon végzett farmakológiai vizsgálatokkal állapítottuk meg. Az ilyen vizsgálatok alkalmasak az acetilszalicilsav gyulladás elleni, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatásának megfelelő hatással rendelkező vegyületek jellemzésére. A vegyületek gyógyhatását különféle módszerek szerint állapítottuk meg. A gyulladás ellenes hatás 10 15 20 25 30 kimutatására például az Adams és Cobb által leírt próba volt alkalmas. [Nature 181, 733 (1958)]. A vizsgált vegyületek hatását összehasonlítottuk az acetilszalicilsavéval szőrtelenített bőrű tengerimalacon ultraibolya sugarakkal kiváltott bőrpirosság alapján. A gyulladás ellenes hatás meghatározásának másik módja volt a patkányon végzett artritiszpróba, amelyben artritiszt idézünk elő elölt emberi tuberkulózis bacilusok 6 mg/ml koncentrációjú paraffinolajos szuszpenziójának 0,1 ml mennyiségben a patkány farokbőrébe való befecskendezésével. Kezeletlen kontrollokon a poliartritisz 3 hét alatt kifejlődik. A vizsgált vegyületeket (a kontrollként alkalmazott állatoknál csak a hordozót) naponta perorálisan beadtuk 21 napon át a paraffinolajos szuszpenzió befecskendezése után. A 21. napon megállapítottuk az artritisz mértékét a patkány hátsó lábán. A vizsgált vegyület gátló hatásának fokát megbecsültük az összes artritiszes esetnek a kontrollokkal való összehasonlításával. A vegyületek fájdalomcsillapító hatását patkányon határoztuk meg Randell és Selitto eljárásának [Arch. int. Pharmacodyn, 111, 409 (1957)] egy módosítása szerint. Ebben az eljárásban a gyógyszerek fájdalomcsillapító hatását acetilszalicilsav hatásával hasonlítottuk össze, meghatározva a fájdalomküszöb növekedését, amikor nyomást gyakorlunk a gyulladt lábra. A lázcsillapító hatást élesztőszuszpenzió szub-
