167218. lajstromszámú szabadalom • Szer szelektív gyomirtásra kukoricatáblákban

167218 értünk, amely nemkívánatos módon kukoricatáblákban nő. A találmány szerinti kombinációval pusztítható, a kukoricatáblákban gyakran előforduló gyomnövények a következők: Dicotyledoneae-k, mint 5 a libatop (Chenopodium), disznóparéj (Amaranthus), porcsin (Portulacca oleracea), Xanthium; továbbá a keserűfűfajták, mint Polygonum és Abutilon theophrasti; a monocotyledoneae-k, mint a kakaslábfű (Echinochloa), muhar (Setaria), köles (Panicium), 10 ujjasmuhar (Digitaria), perje (Poa), aszályfű (Eleusine), hélazab (Avena fatua), savanyúfű (Cyperus), Sorghum halepense, Monocharia, Paspalum, Brachiaria. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos 15 készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt 20 lévő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez 25 szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy 30 metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezeknek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metilizobutilketont vagy ciklo- 35 hexanont, erősen poláris oldószereket, így dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és légköri nyomáson gáz- 40 halmazállapotúak, így aeroszól-hajtógázok, például halogénszénhidrogének, így freon; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, Attapulgit, Montmorillonit vagy diatomaföld és a szintetikus kő- 45 lisztek, így nagydiszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok jöhetnek szóba. Emulgeálószerként nem ionos és anionos emulgeálószereket, így polioxietilén-zsírsa vésztereket, polioxietilén-zsíralkoholétereket, például alkilarilpoliglikol-étert, to- 50 vábbá alkilszulfonátokat, alkilszulfátokat és arilszulfonátokat, diszpergálószerként lignint, szulfitszennylúgokat és metilcellulózt használhatunk fel. A találmány szerinti hatóanyagkombináció a 55 készítményekben előfordulhat egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve is. A készítmények átalában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. *60 A hatóanyagkombinációt önmagában, készítmények alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos 65 módon történik, például permetezéssel, porozással, szórással, füstöléssel, öntözéssel. A találmány szerinti hatóanyagkombináció felhasználási mennyiségót tág határok között változtathatjuk. Általában 0,1 ós 10 kg/ha, előnyösen 0,5 és 5 kg/ha közé esnek. A találmány szerinti hatóanyagkombinációt mind kikelés előtt, mind kikelés után alkalmazhatjuk, a kikelés előtti alkalmazása azonban előnyösebb. A hatóanyagkombináció jó herbicid hatása az alábbi példákból kitűnik. Míg az egyes komponensek hatása nem kielégítő, a találmány szerinti hatóanyagkombináció olyan herbicid hatást mutat, amely több, mint a komponensek hatásának összege, tehát valódi szinergetikus effektusról van szó. Herbicideknél szinergetikuseffektusról akkor beszélünk, ha a hatóanyagkombináció hatása nagyobb, mint a külön-külön alkalmazott komponenseké. Két herbicid anyag megadott kombinációjának várható hatása az alábbiak szerint számítható ki (lásd: COLBY S. R.: „Calculating synergistic and antagonistic responses of herbicide combinations" Weeds 15, 20—22. old., 1967): Ha X = az A herbicid által okozott károsítás %ban p kg/ha felhasználási mennyiség esetén, Y = a B herbicid által okozott károsítás %-ban q kg/ha felhasználási mennyiség esetén, és E = az A+B herbicid kombinációtól várható károsítás p+Q kg/ha felhasználási menynyiség esetén, akkor X-Y E= X+Y 100 Ha a tényleg bekövetkező károsítás nagyobb a számítottnál, akkor valódi szinergetikus effektusról van szó. Az A) táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy a találmány szerinti hatóanyagkombináció esetén a talált herbicid hatás nagyobb a számítottnál, tehát szinergetikus hatás lép fel. Az A) táblázatból továbbá az is kitűnik, hogy a találmány szerinti hatóanyagkombináció herbicid hatása mindegyik esetben jobb, mint a technika állásából ismert (I), illetve (II) képletű komponenseké. A) példa Kikelés előtti próba Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgeátort és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A teszt-növények magvait normál talajba vetjük és 24 óra múlva megöntözzük a hatóanyagkészítménnyel. Eközben a felületegységre eső vízmennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. A készítmény hatóanyagkoncentrációja nem játszik szerepet, csak a felületegységre eső felhasznált hatóanyagmennyiség a döntő. Három hét múlva meghatározzuk a teszt-növények károsodási fokát és 0—100 értékekkel jelöljük, amelyek az alábbi jelentésűek : 0: nincs károsodás (kontroll) 2