167183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lángmentesített textil-polikloroprén alapú gumi rendszerek előállítására

5 167183 6 emelkedésével a vulkanizáló rendszerből eltávozik. A kristályszerkezetben megmaradt további kristályvíz mennyiség 110 C° körüli hőmérsékleten szabadul fel, abban a hőmérsékleti intervallumban, amelyben az adhéziós kötés kialakulásához szükséges bakelizálódási folyamat már megindult, de általánosságban megindul a polikloroprén polimer rendszer térhálósodása is. A polikloroprénnek térhálósodását - a polimer jellegénél fogva — alkalikus közeg és víz jelenléte a felszabaduló sósav megkötése következtében általában késlelteti, így a foszfátsóból 110 C° körül felszabaduló víz és a határfelületen kialakuló lúgos közeg együttesen fejti ki ezt a hatást a rezorcin és formaldehid kondenzációjakor szintén felszabaduló vízzel. A határfelületen tehát lúgos közeg alakul ki, amely a polimer térhálósodásának késleltetése mellett katalizálja a rezorcin-formaldehid rendszer rezol-rezitol-rezitgyanta irányban lejátszódó kondenzációs folyamatát. Ez végső soron erőteljesebben térhálós szerkezetű gyantarendszer kialakulását teszi lehetővé, mint az a savkatalizálta novolak típusú gyantánál létrehozható, és így is hozzájárul az erős textil-gumi kötés kialakulásához. Ily módon ugyanolyan jó, esetenként jobb textil-gumi tapadási értékeket kapunk, mint a legmodernebbnek tartott vizes-látexes tapadásnövelő eljárásokkal. A találmány szerinti eljárásnál a nehézséget az jelenti, hogy az alapjában szerves eredetű textil és gumi között is csak akkor jön létre jó tapadás, ha azt valamilyen harmadik anyag közbeiktatásával segítjük. Agyakorlat azt bizonyította, hogy ennek a közbeeső tapadásnövelő anyagnak is szerves eredetűnek kell lennie. A lángmentesítő anyagok viszont túlnyomó többségükben a leghatásosabbak, pedig kivétel nélkül szervetlen eredetűek (foszfátok, borátok, szilikátok), tehát az eddig felépített három, alapjában szerves eredetű anyag közé negyedikként egy szervetlen anyagot kell beépíteni úgy, hogy a textil-gumi tapadás legalább a már eddig elért tapadási értékeket adja. Dy módon az eddigi háromtagú rendszer négytagúvá alakul, amelyek közül egy tisztán szervetlen eredetű és a találmány szerinti eljárásban a tapadás előre nem várt módon és az általános szakmai előítéletekkel ellentétben növekszik. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a textiliát alkalikus egyszer savanyú foszfátsó 9—16s%ly-os vizes oldatával kezeljük, szárítjuk, polikloroprén alapú önoltó gumikeverékkel, gumizzuk, majd önmagában ismert módon vulkanizáljuk. A találmány szerint tehát a vízben szobahőmérsékleten közepesnél némileg jobban oldódó foszfátsót előnyösen 50—60 C°-on oldjuk a vízben. Vizes oldásra alkalmas bármely típusú fűthető keverő. A szobahőmérsékletnél magasabb hőmérséklet szükségszerűen megakadályozza a kristályos anyag kiválását, illetve kiülepedését a vizes oldatban, ezáltal is biztosítva a lángmentesítő anyag egyenletes felvitelét a homogén oldatból a textília felületére, így a hőmérsékletet a vizes impregnálás közben az előzőekben megadott értéken tartjuk. Az impregnálást követő szárítás alatt a zsugorodás elkerülése végett a textiliát feszített állapotban kell tartani. Az impregnálandó textil anyagi minőségétől függően a vizes oldat koncentrációját 9—16 s% közé állítjuk be, így a textiliának az alkalikus hatás miatt esetleg létrejövő károsodását a 5 legkisebb mértékre tudjuk csökkenteni. A vizes impregnálást és az azt követő szárítást valamennyi, a gumiiparban ismert impregnáló berendezésen, vagy bármely olyan berendezésen elvégezhetjük, ahol egy impregnáló szakaszhoz 10 valamely szárító szakasz tartozik. A vizes impregnálás sebességét célszerűen 3-9 m/perc határok közé állítjuk be, amikor a konkrét értéket a felvihető szárazanyag mennyiség alapján az alkalmazott textilia alapanyagából eredő 15 tulajdonságain (felület polárossága, nedvesíthetőség stb.) kívül annak szerkezete (sodratszáma, szövés sűrűsége stb.) is meghatározza. A vizes impregnálást ismert módon, többféleképpen is elvégezhetjük. A legáltalánosabban használt 20 textilanyagok (pamut, műselyem) egyszerű itatókádon való átvezetésével végrehajtott vizes itatása és az azt követő szárítás műselyem esetében a szakítószilárdság csökkenésével és a textilia zsugorodásával jár együtt. Pamutszövetek esetében 25 ugyanezen az eljárásnál a szilárdság növekedésével és zsugorodással kell számolni. Ha a vizes itatás úgy történik, hogy itatás és szárítás közben a szövetet eredeti méretének megfelelően kifeszített állapotban tartjuk a kiszára-30 dásig, zsugorodás csak kis mértékben lép fel, de kb. 10%-os szilárdság veszteség így is mutatkozik. Ezek a hátrányok a termék kialakításakor feltétlenül figyelembe veendők. A textil-gumi rendszerű gumitermékeket meglehetősen nagy, a 35 szállítóhevedereknél például tízszeres biztonsággal tervezik. Ha a lángmentesítés során bekövetkezett fent leírt hátrányokat semmi módon nem kívánjuk visszaszorítani, úgy a biztonsági tényező kb. kilencszeres lesz. 40 A találmány szerinti eljárás során vizes folyadékba merítő eljárás helyett alkalmazható úgynevezett kenőhengeres eljárás is, amikor iá a kenőhenger csak a textilia felületére visz fel egy nagyon vékony réteget és a textilt a vizes 45 impregnáló oldatokkal nem itatja át. Ez az eljárás a műszaki hátrányokat úgyszólván teljesen kiküszöböli. Az elsődleges lángmentesítő anyag oldása, az adott textiliára való felvitele, majd ezt követő 50 szárítása után kerülhet sor a másodlagos gumiréteg szerves oldószereiben történő felvitelére. Az kt alkalmazott polikloroprén alapú gumikeverék például aktív magnéziumoxiddal, továbbá polikloropréneknél némileg késleltető hatású di-55 benztiazil-diszulfid és tetrametiltiurám-monoszulfid kombinációjú térhálósító rendszerrel rendelkezhet. WRT-típusú polikloroprén mellett, amely összetétellel bizonyos késleltetés elérhető. Ilyen típusú keverékből 12—20% szárazanyagtartalommal készít-60 hető oldat, tömör textilia-szerkezet esetén az alacsonyabb értéket és kétszeri impregnálási folyamatot, laza szerkezet mellett pedig a magasabb koncentrációt és egyszeri impregnálást alkalmazva. Az oldás és impregnálás folyamatait 65 tekintve, a gumiiparban ismert módszereket kell 3