167180. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nedves takarmánynak az etetési helyre való juttatására

3 167180 4 eredményez, amely az összes támasztott követelményeknek megfelel, de ennek dacára viszonylag olcsón előállítható. Feladata továbbá a találmánynak a berendezést oly módon megváltoztatni, hogy az állatok önki- 5 szolgálása már nem szükséges, hanem a takarmánynak az etetési helyre juttatása csak a takarmányvezetékben uralkodó nyomás által vezérelten, automatikusan történik. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy minden egyes 10 etetési hely tartományban egy tárolótartályt rendezünk el, amelynek belső tere összekötővezeték révén a takarmányvezetékkel áll kapcsolatban és szabályzó szerve van, amely az összekötővezetékben elrendezett zárószervvel oly módon van össze- 15 kapcsolva, hogy amikor a tartályban a takarmányszint a megkívánt értéket eléri, a zárószerv az összekötő vezetéket lezárja. Ugyanakkor a tárolótartálynak az etetőhelyre vezető kiömlőnyílásában elrendezett zárószerkezet nyitott helyzetébe kerül. 20 Ezen megoldásnál a tárolótartály feltöltése a takarmányvezetékben uralkodó nyomástól függ és a tárolótartály kiömlőnyílásának kinyitása ugyancsak a takarmányvezetékben uralkodó nyomás függ- 25 vényében történik. Ily módon elektromágneses vagy hidraulikus működtetésű szelepekre nincs szükség, de ugyanakkor az egyes tárolótartályok különböző mértékben való feltöltésének lehetősége következtében minden egyes etetőhely külön-külön 30 és különböző mértékben szolgálható ki. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. 35 Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés metszete készenléti helyzeten kívüli állapotában. A 2. ábra a berendezést készenléti állapotban szemlélteti. A 3. ábra a berendezést egy állat által történő 40 működtetésekor szemlélteti. A 4. ábra a működtetőelem csapágyazásának részletét szemlélteti. Az 5. ábra a találmány szerinti berendezés további kiviteli példájának metszete. 45 A 6. ábra az 5. ábra szerinti berendezés feltöltött tárolótartállyal és zárt kiömlőnyílással. A 7. ábra az 5. ábra szerinti berendezés munkahelyzetben, nyitott kiömlőnyílású tárolótartállyal. 50 Az 1—4. ábrákon 1-gyel nedvestakarmányvezeték van jelölve, amely pl. központosán lehet több etetőhely fölött elrendezve. A kiviteli példán 2 kerek vályú nyer alkalmazást. Mindegyik etetési hely tartományában az 1 nedvestakarmány veze- 55 tékhez egy-egy 3 csapolócső csatlakozik, amely a nedvestakarmány vezetékben áramló nedvestakarmánynak az 1 etetőhelyre való juttatására szolgál. A 3 csapolócső központosán a 2 kerek vályú fölé torkollik és ezáltal biztosítja a kifolyó takarmány- 60 nak egyenletes elosztását. A kiviteli példánál a 3 csapolócső 4 védőcsövön belül van elrendezve, amely 5 támaszok révén a padlóra támaszkodik és egyidejűleg az 1 nedvestakarmány vezetékhez csatlakozik. 65 A 3 csapolócső egy zárószerkezeten keresztül az 1 nedvestakarmány vezetékbe torkollik. A zárószerkezet lényegében 6 szelepgolyóból áll, amely a 3 csapolócső felső végére fekszik fel és egy 7 házon belül van elrendezve. A 3 csapolócső 8 vállal van ellátva, amelyre 9 visszaállítórugó támaszkodik, amelyet pl. a 4 védőcső hord. Ezen elrendezés révén a 9 visszaállítórugó kényszerítve van a 3 csapolócsövet mindég az 1. ábra szerinti helyzetben tartani. A 3 csapolócső továbbá 11 vezetőelemekkel van a 4 védőcsövön belül vezetve és az 1 nedvestakarmány vezetékhez képest pl. 12 ajaktömítéssel van lezárva. Az 1 nedvestakarmány vezetékben 14 szelepülék van elrendezve, amely egy nyílást határoz meg. Ezen a nyíláson keresztül tud a 3 csapolócső átlépni, mint ahogy az 1. ábrán látható. Ezen nyílásra a 6 szelepgolyó fel tud ülni (lásd 3. ábra). A 3 csapolócső alsó végén a 11 vezetékek tartományában 15 támaszok vannak elrendezve, amelyekbe 17 működtetőelemek 16 szárai kapaszkodnak. Ezek a 17 működtetőelemek 18 forgócsapágyakban vannak forgathatóan ágyazva és egy további 19 karral rendelkeznek, amelyeket az állatok működtetni tudnak és az ábrázolt példánál lényegesen hosszabbak, mint a 16 szárak. A 17 működtetőelemek mint az különösen a 4. ábrából látható, két keskeny lapos vasból álló 5 támaszon belül fekszenek oly módon, hogy ha a 17 elem az 1. ábrán látható helyzetben van, nem tudnak az állatok ehhez a működtetőkarhoz jutni. Az ábrázolt kétkarú emelő helyett egykarú is alkalmazást nyerhetnek megfelelő támasz alkalmazása esetén. A berendezés működése a következő. Az 1. ábrán feltüntetett munkahelyzetben az 1 nedvestakarmány vezeték ill. az abban levő takarmány nyomásmentes és az egész berendezés nincs üzemkész állapotban. A takarmányszivattyú üzembehelyezésével az 1 nedvestakarmány vezetékben a nyomást megemeljük, amely a 6 szelepgolyó egész felületére is hat és így kényszerítve van lefelé elmozdulni és eközben a 3 csapolócsövet lefelé vezeti. Ezt a lefelé irányuló mozgást korlátozza, hogy egy bizonyos úthossz után a 6 szelepgolyó a 14 szelepülékre felütközik. Ezen mozgás alatt egyidejűleg a 17 működtetőelemet az 1. ábrán ábrázolt nyugalmi helyzetéből a 2. ábra szerinti működéskész állapotába billenti és ebben a helyzetben az már az állatok által elérhető. Az állatok hamar hozzászoknak, hogyha a működtető elemek a 2. ábrán ábrázolt helyzetbe jutnak, fennáll számukra a lehetőség, hogy takarmányhoz jussanak. Ez a lehetőség azáltal van adva, hogy különösen a sertések igyekeznek orrukkal a működtető elemet felemelni. A 17 működtetőelem 19 karjának ezen mozgatása következtében a 3 csapolócső a 9 visszaállítórugó ereje ellenében újra lefelé elmozdul és felső szelep szélével a 6 szelepgolyótól elválik. Ily módon az 1 nedvestakarmány vezetékben folyó takarmány most már a szelepgolyó alatt a 3 csapolócsőbe tud jutni és onnan lefelé ki tud folyni. 2