167148. lajstromszámú szabadalom • Berendezés síküveg gyártására

15 167148 16 Hasonló módon a rúd-alakú, 31 elektród anyaga szilícium, titán, mangán, kobalt, nikkel, vörösréz, ezüst, arany vagy rénium is lehet és az elektródhoz tapadó bizmut ötvözet oldott ötvöző fémanyaga az elektród fémanyagával egyezik meg. Azonos módon, ha a 36 olvasztott anyagot alkotó ólomötvözet oldott fémként szilíciumot, titánt, mangánt, krómot, kobaltot, nikkelt, vörös­rezet, ezüstöt vagy réniumot tartalmaz, a rúd-alakú 31 elektród abból az oldott fémből készülhet, melyet be kívánunk vezetni elektrolitikus úton az üveg felületibe. Amennyiben vörösréz/bizmut ötvözetet hasz­nálunk, úgy oéídaképpen az üveg felületén vöröses színezetet karaik, mely az üveg felületére ható redukáló ai . zfén hatására jön létre. Ezüst/biz­mut ótvöze' bevezetésénél sárga színezést, nik­kel/bizmut ctvözet alkalmazásánál pedig szürke szírezést érti el a redukciós hatás segítségével. Fémekhez vagy fémötvözetekhez hasonlóan egyéb olvasztott elektromosan vezető anyagok is alkalmazhatók, így például olvasztott fémsók és igen jó eredményeket értünk el az üveg felületi karakterisztikájának változtatásában, ezüst, vörös­réz, cink, nátrium, kálium, lítium, króm, mangán, cérium, kobalt, neodínium vagy praeseodínium halogén sók alkalmazásával. Olvasztott fémsók keveréke is alkalmazható, így például ezüstklorid, nátriumklorid és káliumklorid keveréke. Iners elektród, példaképpen grafitelektród hasz­nálható, mely az olvasztott fémsóba merül, hogy azzal elektromos kapcsolatot létesítsünk. Előnyösen az elektród abból a reaktív fémből áll, mely a fémsóból az üvegbe hatol, mivel felhasználható anód esetében nem jut gáz a fürdő légkörébe az elektrolízis hatása folytán. Ebben az összefüggésben, amennyiben króm­kloridot krómelektróddal használunk, az üveg kék színezését kapjuk. Neodínium kloridnak szilárd neodínium elekt­róddal való használata bíbor színezést eredményez. Praeseodíniumkloridnak szilárd praeseodínium­-elektróddal való alkalmazásával zöld színt kapunk. Egyéb anyagok, így például mangán, azonos mó­don vezethető be az üvegbe. A találmány nemcsak üvegszalag esetében hasz­nálható, melyet olvasztott fém fürdőjén mozgatunk előre, hanem a talámány lap- vagy szalagüveg kezelésére is alkalmas, melyet görgőkön továbbí­tunk és ebben a vonatkozásban a találmány körébe tartozik két különböző olvasztott elektromosan vezető anyagnak az üveg felületével való érintkez­tetése is. Példaképpen az egyik olvasztott anyagot, a már ismertetett módon az üveg felső felületével érintkeztetjük, úgyhogy az a felső felület fölött elhelyezett elektródhoz tapad, míg az üveg alsó felülete egy másik olvasztott, elektromosan vezető anyag fölött halad és ez az anyag az üveg haladási pályája alatt elhelyezett elektródhoz tapad. A leírt, az elektromosság kihasználásával léte­sített eljárásnál az üvegszalagnak a kezelendő felülettel ellentétes felületéről migráció léphet fel és bizonyos körülmények között szükséges az olvasztott katódfém vagy só cirkulációjának és tisztításának biztosítása. Egy szállítószalagon, például egy izzító kemen-5 cében haladó forró üvegszalagban a szalag egyik felületébe vörösréz vagy ezüst vezethető be. A találmány egy további kiviteli változatát a 7. ábra szemlélteti, mely szerint a 43 és 44 elektródán az azokhoz tapadó 41 és 42 olvasztott 10 elektromosan vezető anyag függ, és érintkezik az előrehaladó üveg felső felületével. A 43 és 44 elektródokat a 7. ábra szemlélteti és azok megha­tározott távolságban vannak az üveg felületétől és biztosítják a 43 elektródból az elektromos áram 15 átvezetését a 45 nyfl irányában az üvegen keresz­tül, a 43 elektród alatt, majd az üvegszalag alatt az olvasztott fémen keresztül, ismét az üvegen keresztül a 44 elektród alatt. Az üvegszalag felső felületén a karakterisztika változtatását a 41 olvasz-20 tott anyagból való migrációval végezzük, míg az üvegszalag alsó felületén a karakterisztika megfelelő változtatása a 44 elektród alatt az olvasztott fém segítségével történik. A 43 és 44 elektródok kellően szorosan egymás 25 mellett helyezhetők el anélkül, hogy a 41 és 42 olvasztott anyagot érintenék, biztosítva, hogy az áram csak az üvegen halad át és az üvegszalagnak csak a felső felületét kezeljük a 41 fürdőből egy alkotóelemnek ebbe a felületbe való migrációjával. 30 A 7. ábra szerint az üveget az olvasztott fém fürdőn mozgatjuk előre, azonban ha az üveg hőmérséklete olyan, hogy az alsó felületét a továbbító görgők nem károsítják, úgy az üveg 35 elektromosan szigetelő szállítógörgőkön is tartható a két 41 és 42 olvasztott anyag alatt való áthaladás során. Ebben az esetben az áram csak magán az üvegen hatol át és csupán az üveg felső felületének karakterisztikáját változtatjuk. A 43 40 elektród, mely oly módon van kapcsolva, hogy effektíven anódként működik, szénből vagy ruté­niumból készült rúd lehet, melyen 41 olvasztott ólom van függesztve, ugyanakkor az érintkező 44 elektród nikkelrúd, melyről olvasztott ón függ és 45 az érinti az üveg alsó felületét. A találmány egy további kiviteli változatát a 8. és 9. ábra szemlélteti, melynél az elektromosan vezető tartószerv 46 fémfólia-csík, mely két 47 rúd 50 között van rögzítve és kifeszítve, ezek a rudak a 48 merevítők segítségével a tartály 7 oldalfalaihoz vannak kapcsolva. A 48 merevítők úgy vannak rögzítve a tartály oldalfalaiban, hogy a 46 fémfólia felületei párhu-55 zamosak az üvegszalag pályájával és közvetlenül a fölött helyezkednek el, a 36 olvasztott anyag ehhez a fémfóliához tapad és emellett az előre­haladó üvegszalag felső felületével érintkezik. Az al­kalmazott fémfólia példaképpen 0,25 mm vastag és 60 5 mm széles és ha olyan fémből készül, melynek fajsúlya kisebb, mint az azt tartó 36 olvasztott elektromosan vezető anyagé, a 36 olvasztott anya­gon lebeg (úszik). A fólia példaképpen ruténiummal bevont vasból készíthető, mely a fóliához tapadó 65 36 olvasztott ólomanyagon úszik. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom