167063. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartosított műanyagrendszer előállítására
7 167063 8 5-7xl0~4 1 KHz-en: 0). A dielektromos állandó 18 súly% Si02-tartalom mellett 1 KHz-en megegyezett (9), 36 súly% Si02 -tartalom esetén pedig nagyobb (11,3) volt, mint a polipropiléné (9,5). A termékek tehát jól felhasználhatók szi- 5 getelőanyagként. (összehasonlításul: a porcelán szigetelő szigetelési ellenállása 1012 ohmcm, veszteségi tényezője 10"2 dielektromos állandója 6-7.) 2. példa 38 súly% kristályos polipropilénből, 47 súly% 1,5 xlO6 molekulasúlyú poliizobutilénből, 5 súly% 1 HLB-számú zsírsav-poliamin alapú ten- 15 zidből, 5 súly% 10 HLB-számú, molekulánként átlagosan 3 etilénoxid-csoportot tartalmazó oxietilezett laurilalkohol alapú tenzidből és 5 súly% kolloid kovasavból (fajlagos felület: 175m2/g, átlagos szemcseméret: 10-40|um, térfogatsúly 20 40 g/liter) Banbury-keverőn 140-158 C° hőmérséklet-tartományban 11 perc keverési idővel homogén elegyet készítettünk az alábbi keverési paraméterek mellett: fordulatszám: 100/perc, préslevegő-nyomás: 4,3 atm, gőznyomás: 5,5 atm. A 25 keverési áramfelvétel 2 A, 4 A, illetve 3 A volt, szemben a polipropilén 7 A, 10 A, illetve 3 A keverési áramfelvételével azonos keverési paraméterek mellett. A kapott mesterkeveréket az 1. példában leírt 3A módon dolgoztuk fel és vizsgáltuk. Az 1. példához hasonlóan a legnagyobb töltőanyag-, tenzid és poliizobutilén-tartalom mellett kaptuk orientálatlan és orientált állapotban egyaránt a polipropilénével lényegileg megegyező szi- 35 lárdsági tulajdonságokat. A mesterkeverék 1 :1 arányú hígításával készített rendszer szakítószilárdsága 330 kp/cm 2 illetve 1 :8 nyújtási arány esetén a nyújtás irányában 3745 kp/cm2 volt (a polipropiléné 320, illetve 3840kp/cm2 ). A fe- 40 szültség-nyúlás görbékből mérhető folyáspont-értékek itt is jelentősen (mintegy 80%-kal) csökkentek mindhárom hígítású rendszernél a polipropilénéhez képest. 45 Az 1:1 arányú hígítással készített rendszer lényegesen hajlékonyabb és jobb rugalmas visszaalakuló képességű volt, mint a polipropilén. A hajlítási munka 85gcm-re csökkent a polipropilén 102 gcm-es értékével szemben, a rugalmas vissza- 50 alakuló képesség 92% volt, míg a polipropiléné 85%. Az elektromos szigetelő tulajdonságok egyetlen esetben sem voltak rosszabbak, mint a polipropiléné. 1:1 és 1:3 arányú hígítás esetén a 55 szigetelési ellenállás megegyezett, 1 :2 arányú hígítás esetén pedig nagyobb volt, mint a polipropiléné (1013 ohmcm, illetve >l,3xl0 13 ohmcm). A veszteségi tényező (tgS) megegyezett a polipropilénével (1 MHz-en 5-6 x 10" , 1 60 KHz-en: 0). Mindhárom hígítás mellett a dielektromos állandó kisebb volt, mint a polipropiléné. A hígított rendszerekből orientációs szálképzéssel előállított szálakat jól lehetett színezni diszperziós a bázikus színezékekkel. 65 3. példa 90 súlyrész kvarclisztből, 10 súlyrész kristályos polipropilénből és 10 súlyrész 1,5* 105 átlagmólsúlyú poliizobutilénből álló keveréket 6 percen át kevertünk Banbury-típusú keverőn. A keverési paraméterek megegyeztek az 1. példában megadottakkal. A felsorolt anyagokból nem lehetett társított rendszert készíteni, az anyagok nem keveredtek egymással. 0,5 súlyrész 2 HLB-számú nátrium-dodecil-benzolszulfonát (anionos tenzid) hozzáadásakor a homogenizálódási folyamat megindult, a polipropilén megömlött, és ömledékében diszpergálódott a töltőanyag, így a négy komponensből kialakult a társított rendszer. A keverési áramfelvétel a kezdeti 2 A-ről 3 A-re nőtt, majd ismét 2 A-re csökkent. A termék 1500C°-on kiégetve nagyfrekvenciás igénybevételre használható dielektrikumot ad. 4. példa Mindenben a 3. példában leírtak szerint jártunk el, azonban a diszpergálódási folyamatot 1 súlyrész 9 HLB-számú zsírsavkeverék (Cj2,Ci4 ,Ci 6 és Ci 8 zsírsavakból) alapú kationos tenziddel indítottuk meg. A keverési áramfelvétel a kezdeti 2 A-ről 3 A-re nőtt, majd ismét 2 A-re csökkent. A termék tulajdonságai megegyeztek a 3. példa szerintiével. 5. példa 90 súlyrész kerámiai dielektrikum porból (5 súly% BaC03 , 83 súly% talkum, 12 súly% agyag, szemcseméret: 0,3—300 jum), 10 súlyrész kristályos polipropilénből és 10 súlyrész 1,5-105 átlag mólsúlyú poliizobutilénből álló keveréket a 3. példában leírthoz hasonlóan próbáltunk homogenizálni, eredmény nélkül. A diszpergálódási folyamatot 1,5 súlyrész 2 HLB-számú nátrium-dodecil-benzolszulfonát (anionos tenzid) és 2 súlyrész 9 HLB-számú zsírsav-poliglikolészter (nemionos tenzid) keverékével tudtuk megindítani, s így társított rendszert tudtunk képezni. A kapott termék jól fröccsönthető és extrudálható volt. 6. példa. 74,16 súly% kristályos polipropilénből, 20 súly% kaolinból (szemcseméret 0,3-300 jum), 1,46 súly% 3,10" átlagmólsúlyú poliizobutilénből, 1,46 súly% 1,5-10 s átlagmólsúlyú poliizobutilénből, 1,46 súly% 10 HLB-számú, molekulánként 3 etilénoxid-csoportot tartalmazó zsíralkoholból és 1,46 súly% 1 HLB-számú zsírsav-poliamin-alapú nemionos tenzidből álló keveréket homogenizáltunk Battenfeld-típusú fröccsgépen, 180-200 C°-on. Az így kapott társított rendszerből lapokat sajtoltunk etage-présen 170C°-on, 120 kp/cm2 nyomással. A lapokból 25 mm hosszú és 4 mm széles próba-4
