167051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-olefinek sztereospecifikus polimerizációjára

11 167051 12 jelentős energia-, nyersanyag- és berendezés-meg­takarítást jelent. Találmányunk további részleteit példákkal il­lusztráljuk, anélkül azonban, hogy találmányunkat a példákban foglaltakra korlátoznánk. 5 A példákban alkalmazott jelölések jelentését és mértékegységét az alábbiakban foglaljuk össze: C —: a katalizátor komplexben levő Ti komplexképző szer és a titán- 10 triklorid mennyiségének mólaránya. Al —: a katalizátor komplexben levő Ti alumínium vegyület és titán­triklorid mólaránya. 15 S : a katalizátor komplex fajlagos felülete, m2 /g. ö : aktivitás, vagyis a polimerizáció oldószerében oldhatatlan polimer 1 óra alatt előállított, grammban 20 kifejezett mennyiségének és a katalizátor komplexben levő titán­triklorid grammban kifejezett mennyiségének viszonya. %-os 25 oldhatóság : a polimerizációs oldószerben oldható polimer súlya a poli­merizáció során kapott összes polimer súlyához viszonyítva. G : torziós szilárdság 60°-os ívnél 30 és 100C°-on (ajánlott tervezet ISO 469) kg/cm2 -ben. MFI : megömlési index 2,16 kg terhelés mellett, 230 C°-on mérve, dg/min (szabvány: ASTM D 1238). 35 IS : szemcsék látszólagos sűrűsége, g/dm3 . 1. példa 40 A) A redukált termék előállítása: Egy kétlapátos, 160-as fordulatszámú keverővel ellátott 2 literes reaktorba 600 ml hexánt és 45 150 ml titántetrakloridot folyatunk. A hexán-ti­tántetraklorid oldatot [250 ml/liter oldószer] 1 C°-ra lehűtjük. 4 óra alatt 450 ml száraz hexán­ból és 173 ml AlEt2 Cl-ból [371 g/liter oldószer] álló oldatot adunk hozzá, miközben a reaktorban 50 a hőmérsékletet 1 C°-on tartjuk. A hexán-AlEt2 Cl oldat hozzáadása után kapott finom részecskékből álló szuszpenziót keverés közben 15 percen át 1 C°-on tartjuk, majd mint- 55 egy 1 óra alatt a hőmérsékletet 65 C°-ra emeljük és a reakcióelegy hőmérsékletét keverés közben további 1 órán át 65 C°-on tartjuk. A folyékony fázist a szilárd fázistól szűréssel elválasztjuk és a barna színű szilárd terméket 60 ötször 500 ml száraz hexánnal mossuk, miközben a szilárd terméket minden mosás előtt felszusz­pendáljuk. Végül a szilárd termékre adszorbeáló­dott hexánt nitrogén áramoltatás segítségével el­távolítjuk. 285 g száraz terméket kapunk, melyet 65 a továbbiakban „redukált termék"-nek nevezünk, mintegy 200 g ß kristályos titántrikloridot tar­talmaz. B) A redukált termék komplexképző ágenssel történő kezelése: A kapott 285 g redukált terméket 1720 ml oldószerben (hexán) szuszpendáljuk és 256 ml diizoamilétert (EDIA) adunk hozzá, mely 1 mól titántrikloridra számítva 0,95 mól EDIA-nak és 116 g EDIA/1 liter oldószernek felel meg. A ka­pott „kezelt termék "-et a folyékony fázistól elválasztjuk, majd ötször 500 ml hexánnal 25 C°-on mossuk. A kezelt terméket kívánt eset­ben nitrogénáramban szárítjuk. C) A kezelt termék reakciója titánt et rakloriddal : A kezelt terméket 850 ml 40 térfogatszázalék titántetrakloridot tartalmazó hexános oldatban szuszpendáljuk. A szuszpenziót 2 órán át keverés közben 65 C°-on tartjuk. A folyékony fázist el­távolítjuk és a kapott terméket (a továbbiakban „szilárd katalizátor komplex") 25 C°-on négyszer 500 ml hexánnal, végül 500 ml 65 C°-os hexánnal mossuk. A szilárd katalizátor komplexet a hexán­tól elválasztjuk és tiszta, száraz nitrogénnel szá­rítjuk. 256 g száraz szilárd katalizátor komplexet kapunk. D) A kezelt termék és a szilárd katalizátor komplex tulajdonságai: A fenti termékek fajlagos felületét (a BS 4359/1 angol szabványnak megfelelően), a poro­zitását, szerkezetét a folyékony nitrogén hőmér­sékleten történő N2 adszorpcióval és a higany áthatolásával határozzuk meg. Az utóbbi módszer során egy mintát tartal­mazó próbacsövet alkalmaztunk és a pórus­átmérők függvényében a pórustérfogatok eloszlását határoztuk meg. A higanyt a próbacsőbe tettük és 1-től 1000kg/cm2 -ig változó nyomásnak tettük ki. A nyomás hatására a higany behatolt a minta pórusaiba és a megfelelő térfogat-változásokat mértük. Ezzel a módszerrel lehetővé vált a pórustérfogatok eloszlásának meghatározása a 75 000Á-nél kisebb és 75 Á-nél nagyobb pórus­átmérők függvényében. A 75 A-nél kisebb átmérőjű pórusok mérésére alkalmas, nitrogén adszorpción alapuló módszer és a 75 és 75 000 Á közötti átmérőjű pórusok mérésére alkalmas higany penetrációján alapuló módszer kombinálásával lehetővé vált a pórustér­fogatok eloszlásának mérése 75 000 Á-nél kisebb pórusátmérők függvényében. A teljes pórus tér­fogatot integrálással könnyen ki lehet számítani. A kezelt termék és a megfelelő katalizátor komplex fenti jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom