166958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített 3-amino-prop-1-ének előállítására
5 166958 6 jutunk, amelyek R3 és R 4 helyén egyaránt hidrogénatomot tartalmaznak, ez a redukció Jones és Maisey [J. Med. Chem. 14, 161, (1971)] módszerével folytatható le. Az Y helyén oxigénatomot tartalmazó (X) 5 általános képletű amidok - ahol R1, R 2 , R 3 és R4 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel - redukálását például valamely fémhidriddel, mint nátriumbórhidriddel vagy lítiumalumíniumhidriddel, vagy pedig diboránnal foly- 10 tatjuk le. Az Y helyén kénatomot tartalmazó tioamidok esetében a redukció például Raney-nikkel katalizátor segítségével történhet. Az ilyen amidok, illetőleg tioamidok a Chemical Abstracts 65, 615 g, (1966) közleményében vázolt- 15 hoz hasonló eljárással állíthatók elő, oly módon, hogy a megfelelő nitrilt etanolban, nyomás alatt hidrogénszulfiddal reagáltatjuk, vagy pedig a megfelelő amidet foszforpentaszulfíddal hozzuk reakcióba. 20 A fenti meghatározásnak megfelelő (XII) általános képletű vegyületeket a megfelelő aminokból állíthatjuk elő, önmagukban jól ismert eljárásokkal. A redukció például lítiumalumíniumhidriddel történhet. 25 A (XIII) általános képletnek megfelelő vegyületek közül azok, amelyek Z helyén brómatomot tartalmaznak, a megfelelő prop-1-én-származékból állíthatók elő M-bróm-szukcinimid és azo-bisz-izobutironitril segítségével. A Z helyén toziloxi-cso- 30 portot tartalmazó (XIII) általános képletű vegyületeket a megfelelő alkoholból állíthatjuk elő, p-toluolszulfonil-kloriddal való reagáltatás útján. Ezt az alkoholt, amely az R1R 2 C=CH-CH 2 OH általános képletnek -ahol R1 és R 2 jelentése a 35 fentivel egyező - megfelelő szerkezetű, az R1 R 2 C=CH-COOH 3 általános képletű alfa-béta-telítetlen észter redukciója útján állíthatjuk elő, ez utóbbi észtert Wittig-reakció útján állítjuk elő a megfelelő R'R2 CO általános képletű ketonból és 40 dietil-foszfonoacetátból. A (XI) általános képletnek megfelelő vegyületek mono- vagy dialkilezése a szakmában jól ismert alkilezési módszerekkel folytatható le. A monoalkilezés például a Forster-Decker-reakcióval (vö. 45 Gowan és Wheeler, Nam Index of Organic Reactions, London 1960, 92. old.). A teljes alkilezés például az amin formaldehid és hangyasav elegyével való reagáltatása útján történhet. Nyilvánvaló, hogy ez a módszer csak olyan (I) általános 50 képletű vegyületek előállítására alkalmas, amelyekben R3 és R 4 közül legalább az egyik alkilcsoportot képvisel. A (XIV) általános képletnek megfelelő vegyületekben a B védőcsoport példáiként az acilcsoport 55 és a fenilcsoport említhetők, az acilcsoportot bármely, a szakmabeliek által jól ismert módszerrel, a fenilcsoportot pedig nitrozálás és ezt követően nátriumhidroxiddal való kezelés útján hasíthatjuk le. Az ilyen vegyületek előállítása a 60 megfelelő aminokból történhet, a szakmabeliek által jól ismert módszerek alkalmazásával. Az (V) általános képletű vegyületek M helyén egy -CH2NR 3 R 4 általános képletű csoportot — ahol R3 és R 4 jelentése megegyezik a fenti fi 5 meghatározás szerintivel - Q helyén valamely nukleofil csoportot, G helyén pedig hidrogénatomot tartalmaznak. Az ilyen vegyületek esetében előnyös, ha Q helyén hidroxilcsoport áll, minthogy az ilyen vegyületekből egy vízmolekula könnyen lehasítható, valamely erős savval, például tömény sósavval, jégecetben történő kezelés útján. így például az 1,1 -di-(4-bifenilil)-3-dimetilamino-propan-1 -ol ily módon történő dehidrálása útján l,l-di-(4-bifenilil)-3-dimetilamino-prop-l-én állítható elő. Az olyan (V) általános képletű vegyületek, amelyek Q helyén hidroxilcsoportot tartalmaznak, valamely R1 Z általános képletű szerves fémvegyületnek — ahol R1 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, Z pedig például magnéziumhalogenidet vagy lítiumatomot képvisel — valamely (XVI) általános képletű észterrel vagy (XVII) általános képletű ketonnal - e képletekben Rs alkilcsoportot, előnyösen 1-4 szénatomos alkilcsoportot képvisel, R2 , R 3 és R 4 jelentése pedig megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — való reagáltatása útján állíthatók elő. Az (I) általános képletű vegyületek előállíthatók valamely (VI) általános képletű foszforán-származék -ahol R3, R 4 , R 6 , R 7 és R 8 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel - és valamely (VII) általános képletű keton — ahol R1 és R 2 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — Wittig-reakciója útján is (vö. b/ eljárásmód). Az eljárásban a Wittig-reakció szokásos körülményeit alkalmazhatjuk. A kiinduló foszforán-származékot kívánt esetben in situ állíthatjuk elő, a megfelelő foszfónium-halogenidnek valamely erős bázissal, például valamely szerves fémvegyülettel, mint butil-lítiummal való reagáltatása útján. Az oly (VII) általános képletű ketonok, amelyek R1 és R 2 közül legalább az egyiknek a helyén valamely, a bifenilil-csoporttól különböző csoportot tartalmaznak, új vegyületek. így például újak a (XVIII) általános képletnek -ahol R10 és Ru jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel - megfelelő keton közbenső termékek. f Ezek az új ketonok bármely erre alkalmas módszerrel, például a megfelelően helyettesített bifenil-származék és a megfelelő benzoilklorid Friedel—Crafts-reakciója útján, vagy valamely (XIX) általános képletű savklorid — ahol R1 ° jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — és valamely megfelelően helyettesített benzolszármazék Friedel—Crafts-reakciója útján állíthatók elő. Előállíthatjuk ezeket a vegyületeket továbbá például a 4-bifenilil-fenil-keton vagy valamely megfelelően monoszubsztituált származéka halogénezése, például klórozása vagy brómozása, vagy pedig nitrálása útján is. A fenti eljárásban felhasználásra kerülő, illetőleg előállított oly vegyületek, amelyek R1 és R 2 helyén egymástól különböző helyettesítőket tartalmaznak, geometriai izomerek alakjában fordulhatnak elő. Ezeket a cisz- és transz-izomereket például a megfelelő bázisok, hidrokloridok vagy oxalátok frakcionált kristályosítása útján választjuk 3
