166924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-amino-7H-benzocikloheptén-7-ON-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. II. 25. (SA—2598) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1973. II. 26. (335 594) Közzététel napja: 1975. I. 28. Megjelent: 1976. XII. 31. 166924 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 49/50 49/54 15/20 Feltaláló: GALANT AY Eugene E. vegyész, Liestal, Svájc Tulajdonos: SANDOZ A. G., Basel, Svájc Eljárás 6-ammo-7H-benzocikIoheptén-7-on-származékok előállítására A találmány tárgya eljárás az (I) általános kép­letű új 6-amino-7H-benzocikloheptén-7-on-szárma­zékok és savaddíeiós sóik előállítására -— ahol Rj és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogén­atom vagy rövidszénláncú alkil-csoport, vagy 5 Rx és R 2 a közbezárt nitrogénatommal együtt piperidinil-, morfolinil-, N'-(rövidszénláncú al­kil)-pjperazinil- vagy N'-(hidroxialkil)-piperazi­nil-csoportot képez, amely utóbbi csoportban az alkil-csoport 2—4 szénatomos lehet, és a 10 hidroxil-csoport a nitrogénatommal szomszé­dos szénatom kivételével bármely szénatom­hoz kapcsolódhat, azonban az Rx és R 2 csoport legalább egyike hidro­génatomtól eltérő csoportot jelent. 15 A rövidszénláncú alkil-csoportok előnyösen 1—4 szénatomot tartalmaznak, ós egyenes vagy elágazó láncúak lehetnek. Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány szerint a következőképpen állíthatjuk elő: 20 a) a (II) képletű vegyületet valamely (III) álta­lános képletű vegyület — ahol Rx és R a jelentése a fenti — savaddíeiós sójával reagáltatjuk; vagy b) az (I) általános képletű vegyületek körébe tar­tozó (Ib) általános képletű vegyületek előállítása- 25 ra — ahol R/ ós R2' azonos vagy eltérő rövidszén­láncú alkil-csoportot jelent — valamely (Ic) általá­nos képletű vegyületet — ahol Rx ' jelentése a fen­ti — erős bázis jelenlétében valamely (IV) általános képletű vegyülettel — ahol R2' jelentése a fenti és 30 Z valamely hidrogénfluoridtól eltérő ásványi sav vagy szerves szulfonsav savcsoportját jelenti — al­kilezünk. Az a) eljárásváltozat szerinti reakciót előnyösen 50 °C ós 250 °C közötti hőmérsékleten, célszerűen 100—200 °C-on hajtjuk végre. A reakciót közömbös szerves oldószer, például dietilénglikol-dimetiléter vagy dimetilacetamid jelenlétében vagy a reagen­sek oldószermentes ömledékében egyaránt végre­hajthatjuk. Oldószerként a (III) általános képletű szabad bázisokat is felhasználhatjuk. A reakcióidő 30 perc és 5 óra között változik. A (III) általános képletű vegyületek savaddíeiós sói például a meg­felelő acetátok vagy hidrokloridok lehetnek. A b) eljárás változat szerinti reakciót kívánt eset­ben közömbös atmoszférában, például nitrogén­atmoszférában, —10 °C és -f 60 °C közötti hőmér­sékleten hajthatjuk végre. Előnyösen úgy járunk el, hogy a reakcióközeget a reakció kezdetén jéggel hűtjük, majd az elegy hőmérsékletét például szoba­hőmérsékletre növeljük. A reakciót közömbös szer­ves oldószerben, például dimetilformamidban, di­metilszulfoxidban vagy terc-butanolban hajtjuk végre. Különösen előnyös oldószernek bizonyult a dimetilformamid. Ha a (IV) általános képletű rea­gensek a reakció körülményei között folyékony hal­mazállapotúak, az oldószer szerepét a (IV) általá­nos képletű vegyület fölöslege (például 100—200-szoros fölöslege) is betöltheti. Erős bázisként (V) általános képletű vegyületeket alkalmazhatunk 166924 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom