166912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinkaminsav vinkaminból történő előállítására

MAGYAR SZABADALMI 166912 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Wf/j — ^ Bejelentés napja: 1971. VIII. 31. (Rí—442) Nemzetközi osztályozás: C 07 d 57/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975. I. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. Feltalálók: Szász Kálmán oki. gyógyszerész, oki. fizikokémikus, Lőrincz Csaba oki. gyógyszerész, Dr. Szporny László orvos, Dr. Kárpáti Egon orvos, Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest Eljárás vinkaminsav yinkaminból történő előállítására A találmány tárgya új eljárás vinkaminsav vinkaminból történő előállítására. A 146 703, 147 282 és a 151 784 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárá­sok alapján lehetővé vált a vinkaminnak a téli­zöld meténg (Vinca minor L.) drogból történő ipari méretű előállítása. A vinkamin vérnyomáscsökkentő és agyi ér­tágító hatása miatt fontos helyet foglal el a gyó­gyászatban. Kísérletek történtek a vinkamin ké­miai szerkezetének félszintetikus módosítására azzal a célkitűzéssel, hogy olyan vegyületeket nyerjenek, melyeknél a perifériás vérnyomás­csökkenés mellett az agyi véráramlás növekszik az oxigén igény egyidejű csökkenése mellett. Szükségessé vált tehát a vinkamin lebontása ré­vén olyan kiindulási anyag előállítása, amelyből a molekula eburnamin vázának megtartása mel­lett különböző észter-alkaloidokat lehet nyerni. Az irodalomból ismeretes a vinkaminból nyert lúgos metanolos oldatban keletkező lebontási termék [Szász K. és munkatársai: Magyar Ké­miai Folyóirat 64, 296 (1958)], melyről a későb­biekben bizonyosodott be, hogy a keletkezett anyag a vinkaminsav. Az eljárásnál a vinkamin metilészter csoportját metanolos közegben több órán át történő forralással káliumhidroxiddal hasítják le. Ezután a lehűtött oldat pH értékét sósav gázzal telített metanollal — 1—2-re állít­ják. Az oldatból kristályos káliumklorid válik 10 15 20 25 30 ki, melyet leszűrnek, majd az oldatból betömé­nyítés útján nyerik ki a vinkaminsavat. Az eljárás hátránya a kis kitermelés — 50— 60% — és a kapott termék szennyezettsége, mert csak 80—82'% vinkaminsavat tartalmaz. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszö­bölése és ipari méretben végrehajtható, jó kiter­melést biztosító nagy tisztaságú vinkaminsav elő­állítási eljárás kidolgozása. Azt tapasztaltuk, hogy a vinkamin metilészter csoportjának ká­liumhidroxiddal történő lehasítása után a kelet­kező vinkaminsav — káliumsót különböző ásvá­nyi vagy szerves savakkal szabadítjuk fel a ká­liumsó kötésből, a vinkaminsav kristályosodása a metanolos közegből egyáltalán nem, vagy csak lassan indul meg, mert a keletkező vinkaminsav a nem bázikus indol-nitrogénatomon kívül egy bázikus tercier nitrogénatomot is tartalmaz, mely a semlegesítésnél használt ásványi vagy szerves savakkal savaddíciós sót képez és a ke­letkező só (például vinkaminsav-hidroszulfát, vinkaminsav-hidroklorid, vinkaminsav-tartarát stb.) metanolban jól oldódik. Meglepő módon azt találtuk, hogy ha a sem­legesítést ecetsavval végezzük, abban az esetben az ecetsav a vinkaminsav tercier nitrogénatom­jával — ellentétben a többi savval metanolos közegben — csak igen labilis savaddíciós sót ké­pez, amely a gyors kristályosodást nem akadá^ lyozza, 166912

Next

/
Oldalképek
Tartalom