166892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazolok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. III. 16. (ME—1477) Közzététel napja: 1975. I. 28. Megjelent: 1976. V. 31. 166892 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 55/06, 57/00, 99/06 J Feltalálók: Baldwin John James vegyész, Lansdale, Novello Frederick Charles vegyész, Berwyn, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Merck and Co. Inc., Rahway, New Jersey, Amerikai iEgyesült Államok Eljárás triazolok előállítására A találmány tárgya eljárás olyan 3,5-diszubsztituált triazolok előállítására, amelyek adott esetben az 1-helyzetben is szubsztituálva vannak. Közelebbről, a találmány tárgya eljárás az (I) vagy (la) általános Iképletű vegyületek előállítására, ahol Rí hidrogénatomot, rövidszénláncú alkil-csoportot, rövidszénláncú alkanoil-csoportot vagy karbamoil-esoportot, R3 piridilmetil- vagy fenil-csoportot vagy 1—3 balogénatommal, szulfamoil-osoporttal vagy rövidszénláncú alkoxi-osoporttal szubsztituált fenil-csoportot, vagy niaftil- vagy kinohM-csoportot vagy pirazinil-, piridil-, tienil-, furil-, pirimidil- vagy piridaziniWsoportot jelent, mely utóbbi heterociklusos csoportot egy vagy több rövidszénláncú alkil-csoporttal lehetnek szubsztituálva, R5 pirazinil-, piridil- vagy pirimidii-csoportot jelent, mely csoportok adott esetben egy vagy két rövidszénláncú alMl-csoporttal lehetnek szubsztituálva, azzal a feltétellel, hogy ha R5 jelentése piridil- vagy alkilpiridil-csoport, akkor R3 piridil-, alíkilpiridil- vagy fenil-csoporttól eltérő csoportot jelent. A találmány szerinti eljárással előállítható szubsztituált triazolok köszvényellenes és anti-hiperurikémiás szerekként alkalmazhatók. A köszvény embereknél és alacsoinyabbrendű emlősöknél — különösen madaraknál és csúszómászóknál — előforduló állapot, amelynek lényege a purin-imetabolizmus kóros elváltozása. 10 15 20 25 30 Az elváltozás eredményeképpen a vérben feles mennyiségű húgysav jelenik meg, alkut arthritis lép fel és az ízületek porcogóibain meszes lerakódások keletkeznek. A lerakódások főképpen húgysav-sókból vagy húgysavbói állnak. Hiperurikémiánaik azt az állapotot nevezik, amelynél a vérben feles mennyiségű húgysav található meg. A húgysav nem vesz részt a szervezet biokémiai folyamataiban, pusztán a purin-imetabolizmus végterméke. A kérdésben jártas szakemberek előtt ismeretes, hogy a számos biokémiai folyamatban kulcsszerepet játszó purinbázisok, az adenin és guanin növelik a szervezet húgysav-tartolmát. Az adenilsavat és a guaniilsavat a szervezet destruktív anyagcsere-enzimjei szabad purinbázisokká alakítják. A szabad purinbázisok egy része purin-ribonukleotidokká alakul, más részéből bomlás révén szabad bázis (xantin és hipoxantin) keletkezik. A xantint és a hipoxantint azonos enzim, a xiantinoxidáz alakítja át a szervezetből kiválasztás révén eltávozó húgysavvá. Ámbár a humán puirin bioszintézis a forimil-glicinimid-ribotid fázisban glutamin-antagonistákkal — így azaszerinmel és 6-diazo-5-oxo-l-norleucinnal — gátolható, az említett inhibitoroknak számos nemkívánatos mellékhatása van, s így klinikailag nem alkalmazhatók. Az utóbbi években a köszvényes betegek emelkedett húgy-166892