166787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szubsztituált 1,4-benzodiazepinek előállítására

3 létében, célszerűen oldószerben, például dimetil­formamidban vagy dimetilszulfoxidban és előnyö­sen 0 és 25 C C között végezzük. Az a), b) és c) eljárásváltozatok bármelyikével előállított I általános képletű vegyületet, amelynek képletében R4 hidrogénatomot jelent, kívánt eset­ben megfelelő karbonsavval vízelvonó szer, pél­dául N,N'-diciklohexilkarbodiimid jelenlétében, il­letve megfelelő karbonsavhalogeniddel vagy -anhid­riddel, célszerűen bázis, például nátriumkarbonát, trietilamin vagy piridin jelenlétében átalakíthatjuk a megfelelő I általános képletű acilszármazékká. Ezt a reakciót célszerűen iners oldószerben, pél­dául benzolban, kloroformban, dimetilformamid­ban, az alkalmazott reakcióképes savszármazék vagy az alkalmazott tercier szerves bázis feleslegé­ben, előnyösen —10 és 80 °C között, célszerűen szobahőmérsékleten végezzük. A kapott I általános képletű vegyületeket szer­vetlen vagy szerves savak vízmentes oldatával, például tetrahidrofuránban vagy éterben, dioxán­ban vagy etanolban átalakíthatjuk fiziológiailag elviselhető sóikká. Savként például sósavat, hid­rogénbromidot, kénsavat, foszforsavat, tejsavat, borkősavat vagy maleinsavat használhatunk. Ha R4 karboxilcsoporttal szubsztituált acilcsoportot jelent, akkor szerves vagy szervetlen bázissal kar­bonsav-sóikká is átalakíthatók. Szervetlen vagy szerves bázisként például nátriumhidroxidot, cik­lohexilamint, morfolint, dimetilaminoetanolt vagy trietilamint használhatunk. A kiindulási anyagként használt II általános képletű vegyületet például egy megfelelő 2-amino­benzofenon és egy halogénecetsav-halogenid reak­ciójával, majd ezt követő ammóniával történő cik­lizálással állíthatjuk elő. így olyan II általános kép­letű vegyületet kapunk, amelynek képletében R2 hidrogénatomot jelent, és ezt megfelelő alkilhalo­geniddel megfelelő II általános képletű vegyületté alakíthatjuk (Chem. Reviews 86, 747—785 [1968] és J. Pharm. Sei. 53, 577—590 [1966]). A technika állását a II általános képletű vegyület képviseli. A kiindulási anyagként használt III általános képletű vegyületeket egy VI általános képletű ve­gyület — ebben a képletben R1; R 2 és R 3 a fenti je­lentésűek, és R6 és R 7 tetszőleges alkilcsoportot jelent — hidrolízisével állíthatjuk elő (2 304 095 és 2 234150 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratok). A kiindulási anyagként használt IV általános képletű vegyületeket egy II általános képletű ve­gyület — ebben a képletben R2 hidrogénatomot je­lent — és formaldehid reakciójával bázis jelenlété­ben állíthatjuk elő. Az I általános képletű új vegyületeknek értékes farmakológiai tulajdonságaik vannak, elsősorban szedatív, trankvilláns, izomelernyesztő, szorongást gátló és görcsoldó hatásúak. Például a következő vegyületek biológiai hatá­sát vizsgáltuk meg részletesebben: A 7-klór-5-(2-klór-fenil)-l,3-dihidro-3-hidroximetil-l-metil-2H-l,4-benzodiazepin-2-on, 4 B 7-klór-l,3-dihidro-5-(2-fluor-fenil)-3-hidroximetil-1 -metil-2H- 1,4-bénzodiazepin-2-on, C 7-bróm-5-(2-klór-fenil)-l,3-dihidro-3-5 hidroximetil-l-metil-2H-l,4-benzodiazepin-2-on, D 3-(acetoxi-metil)-7-bróm-5-(2-klór-fenil)­l,3-dihidro-l-metil-2H-l,4-benzodiazepin-2-on és 10 E 7-bróm-l,3-dihidro-5-(2-fluor-fenil)-3-hidroximetil- l-metil-2H-1,4-benzodiazepin-2-on. 15 (1) Izomelemyesztő és nyugtató hatás egereken A vizsgálatot Young és Lewis módszere szerint (Science 105, 368 [1947]) saját tenyésztésű nőstény 20—26 g súlyú NMRI egereken a függőlegessel 20 30°-ot bezáró, lassan forgó dróthengerrel (hossza 43 cm, átmérője 22 cm, a drótfonadék lyukbősége 0,6 cm) végeztük. A vizsgált anyagot 1%-os tilóz szuszpenzióban perorálisan beadtuk adagonként 10—10 egérnek, majd megvizsgáltuk kapaszkodó-25 képességüket a lassan forgó hengeren (2 fordu­lat/perc) egy kontrollcsoporttal összehasonlítva. Grafikusan meghatároztuk azt az adagot (ED-0 ), amelynél különböző idők után az állatok 50%-a leesett. 30 ED50 mg/kg perorálisan Vegyület 30—60 90—120 210—240 270—300 perc perc perc perc A 2,6 2,9 2,1 6,0 B 2,0 3,4 20,0 — C 0,6 0,6 1,1 0,7 D 1,8 2,6 2,6 3,5 E 0,7 0,3 1,2 0,9 (2) Görcsoldó hatás egereken A görcsoldó hatást mint maximális elektrosokk-45 görcs ellen védő hatást vizsgáltuk saját nevelésű 20—26 g súlyú hím NMRI egereken Swinyard, Brown és Goodman módszere alapján (J. Pharma­col, exp. Therap. 106, 319 [1952]). Az állatokat 0,2 másodpercig 50 Hz frekvenciájú és 50 mA erős-50 ségű váltóáramnak tettük ki, és a tónusos feszítő­görcs fellépését pozitívként értékeltük. A vizsgálati anyagokat 1%-os tilóz szuszpenzióban perorálisan adtuk be, és grafikusan meghatároztuk azt az ada­got (ED50), amelynél különböző idők elteltével az 55 állatok 50%-ánál a hátsó végtagokon a tónusos feszítőgörcs nem lépett fel. ED50 mg/kg perorálisan 30 perc 150 perc 300 pei 15,0 16,0 32,0 6,2 11,0 23,0 12,8 9,8 33,0 3,0 7,5 16,5 4,3 9,1 10,0 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom