166748. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkidgyanták katalitikus előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 166748 Bejelentés napja: 1973. IV. 26. (NE—510) Közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. Nemzetközi osztályozás: C 08 g 17/00 Bejelentés napja: 1973. IV. 26. (NE—510) Közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. 17/013 ORSZÁGOS TALÁLMÁNY HIVATAL I Bejelentés napja: 1973. IV. 26. (NE—510) Közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. \! i •:" Feltalálók: Nemes Béla vegyészmérnök, Budapest, 40% Ivánfi Jenő oki. vegyész, Kazincbarcika, 30% Pálfi Sándor oki. vegyész, Leninváros, 30% Tulajdonos: Tiszai Vegyi Kombinát, Leninváros és Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás alkidgyanták katalitikus előállítására i A találmány tárgya javított eljárás alkidgyanták katalitikus előállítására. Közelebbről a találmány alkidgyanták új, heterogén típusú katalizátorkompozíció alkalmazásával végzett előállítására vonatkozik. A lakkiparban ismeretesek olyan eljárások, ame- 5 lyék segítségével — katalizátorok alkalmazása nélkül — különböző olajhosszúságú, modifikált alkidgyantákat állítanak elő általában polikarbonsavak (például ftálsav, maleinsav, illetve ezek anhidridjei) és többértékű alkoholok (például glikolok, glicerin, 10 pontaeritrit) 200—260 °C hőmérsékleten történő kondenzációja útján oly módon, hogy a poliolok szabad hidroxilcsoportjait előzetesen jobbára telítetlen, részben telített zsírsavakkal vagy növényi ola-jókkal (gliceridekkel) észterezik vagy átészterezik. 15 (Palton: Alkyd Resin Technology, Interscience New-York-i kiadó [1962], 25—26. o.). Próbálkozások történtek olyan eljárások bevezetésére is, amelyek során különböző, homogén vagy heterogén katalizátorok adagolásával elsősorban az 20 észterezési, ill. átészterezési reakciókat meggyorsítják (irodalmi helyeket lásd később). A homogén katalizátorok (például fém-naftenátok, -oktoátok) alkalmazása számos problémát vet 25 fel. A folyamatok gyorsítására használt katalizátor ugyanis benne marad a végtermékben, és azon túlmenően, hogy azt minőségileg szennyezi, a műgyanta filmekben nem kívánt módon gyors öregedést idéz elő, melynek általánosan ismert tünetei a szín- 30 változás (sárgulás), fény veszteség (mattulás), ridegedés (rugalmasság csökkenése) stb. A műgyanták gyártása során az alapanyagokkal közvetlen érintkezésbe kerülő szilárd halmazállapotú, heterogén katalizátorokat — amennyiben ezek a műgyanta olvadékot zavarossá teszik — szűrés segítségével a rendszerből a gyártás befejezése után el kell távolítani. Az ilyen jellegű heterogén katalizátorok alkalmazását kétségtelenül megnehezítik a szükségszerűen foganatosítandó utólagos műveletek (szűrés, derítés). Ezek alkalmazása mindenképpen indokolt, mivel megfelelő kis színszámú, tiszta, átlátszó homogén olvadék csak ebben az esetben kapható, és az így utólag fellépő káros katalizátor hatások is elkerülhetők. Elsősorban a lakkipari műgyanták gyártása során számos — eddig alig tisztázott — fő- és mellékreakció fellépésével kell számolni, amelyek sokszor ellenőrizhetetlen módon befolyásolják a reprodukálhatóan azonos tulajdonságokkal rendelkező homogén termékek előállítását. A főbb technológiai folyamatok közül a legnagyobb szerepet kétségtelenül az észterezés, illetve átészterezés játssza, mivel az így képződött monogliceridek mennyisége a polikondenzáció és a polimerizáció további lefutására döntő hatással van. Ez kifejezésre jut mind a reakcióidő (gyártási idő), mind pedig a termékminőség (például molekulasúly-eloszlás) vonatkozásában. Az említett folyamatok időreakciók, melyek op-166748 1