166748. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkidgyanták katalitikus előállítására

3 166748 4 timális lefuttatása tekintélyes technológiai időrá­fordítást igényel. A viszonylag nagy (20—24 óra) gyártási idők kényszerű alkalmazása — a berende­zések kapacitásának kihasználása vagy akár a ter­mékek gyártásának gazdaságossága (energiafajla­gosok) szempontjából egyaránt — kedvezőtlen. A vonatkozó szakirodalomban és szabadalmi le­írásokban szereplő viszonylag nagyszámú eljárás kö­zül — amelyek során a műgyantagyártás reakcióit valamilyen módon katalizálják — csak kevés ter­jedt el a gyakorlatban. így többek között szerves savak és alkoholok ész­terezésénél katalizátorként kénsavat vagy p-toluol­-szulfonsavat javasolnak, az észterezési keverékre számítva 0,01—1,0 súly% mennyiségben. Ezen ho­mogén katalizátorok nagy hátránya, hogy a végter­mékben szennyezésként visszamaradnak, és annak tulajdonságait kedvezőtlenül befolyásolják (1 258 868 számú Német Szövetségi Köztársaság-bé­li szabadalmi leírás). A találmányunk kidolgozásával kapcsolatos kísér­letek során azt találtuk, hogy a szabad hidrogéniont tartalmazó, sav karakterű katalizátorok a műgyan­ták színét erősen rontják és a végtermék fehér vagy világos színű festék előállítására alkalmatlan. Ismeretes továbbá, hogy dietilénglikol és adipin­sav reakciója 0,4 mól% p-toluol-szulfonsav beada­golása után katalitikusan gyorsítható. Tapasztalat szerint az említett katalizátor jelenlétében 10 óra 40 perc alatt a funkcionális csoportok közel 98%-a reagál egymással 109 °C hőmérsékleten, míg kata­lizátor nélkül 10 óra 40 percen belül 160 °C hőmér­sékleten is csak 92%-os átalakulás mérhető (R. Ho­wink: Chemie und Technologie der Kunststoffe, (1954) 229. o.). Ismeretes továbbá az az eljárás (1 189 071 számú francia szabadalmi leírás), amely alkidgyanták, il­letve ezek vinilkopolimerjeinek előállításával foglal­kozik, és katalizátorként 0,1% ólom-(II)-oxidot al­kalmaz az olaj átészterezéséhez. A kopolimerizációs folyamatok katalizátoraként pedig 0,01—0,10% fémszelén por alkalmazását ajánlja a növényi olaj mennyiségére számolva. A 906 232 számú nagy-britanniai szabadalmi le­írás szintén alkid-sztirol kopolimerek előállításával foglalkozik egy olyan eljárás alapján, melynél a kö­vetkező gyorsítók, illetve katalizátorok alkalmazá­sát tartja célszerűnek: kobalt-naftenát vagy kobalt­oktoát 6%-os sztirolos oldatban, alumíniumklorid sztirolban szuszpendálva, hidrogénperoxid etil-bu­til-ketonban oldva. A felhasználandó katalizátor mennyiséget 2%-ban jelöli meg. A Paint Manufacture 1962. novemberi számában (32. kötet. 11. szám, (1962) 387—390. oldal) meg­jelent dolgozat (Raju, P. R. és Aggar Nal, J. S.: Al­kyd resins by fatty acid-oil process) konkrét adato­kat közöl olyan alkidgyantákra vonakozóan, melyek alkoholízises előállítása során katalizátorként 0,2% káliumhidroxidot használnak. A dolgozat szerint az így kapott gyanták zavarodásmentesek ugyan, szí­nük azonban sötét. A Lakokraszocsnüe Materiali i ih Primenenie 1968. 2. számában (85—88. o.) olyan eljárást is­mertetnek, melynél lenolajat glicerinnel átészterez­ve 250 °C hőmérsékleten 0,2: —0,4% kalcium-oxid katalizátort alkalmaznak. Konkrét összehasonlító adatok találhatók továbbá arra vonatkozóan, hogy a 0,02%-ban alkalmazott ólom (II)-oxid, kalcium-oxid vagy lítium-hidroxid katalizátor jelenlétében a kü-5 lönböző növényi olajok alkoholízisének sebessége hogyan változik. A közölt adatok szerint 220—230 °C-on a legjobb hatásfokot a kalcium-oxid katalizá­tor biztosította, azaz a legrövidebb idő alatt sikerült a maximális monoglicerid mennyiséget az alkoholí-10 ziskeverégben elérni (lenolaj : glicerin = 1 : 2,5). Általában megállapítható, hogy katalizátorok al­kalmazásával és a hőmérséklet növelésével csök­kenthető az alkoholízis reakció ideje, miközben a képződött monoglicerid mennyisége is növekszik. 15 Ismert továbbá szakkörökben az a megállapítás is, hogy jó minőségű alkidgyanták előállítása céljá­ból előnyös az alkoholízist kevés katalizátor jelen­létében végezni és célszerű olyan olajat használni, melynek savszáma kicsi. A találmányunk értelmé-20 ben alkalmazott, későbbiekben ismertetett összeté­telű heterogén katalizátorkombináció nagy savszá­mú kiindulási komponensek esetében is igen jó ha­tást fejt ki. Az erős bázisnak tekinthető nátrium-hidroxid, és 25 a lényegesen gyengébben lúgos kémhatású lítium­hidroxid katalitikus hatásának párhuzamos vizsgála­ta során kimutatható, hogy a katalízis heterogén tí­pusú és a katalizátor lúgossága csak alárendelt sze­repet játszik. 30 Egy tanulmány az úgynevezett azeotrópos eljárás kidolgozásával kapcsolatban foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az alkoholízis különböző katalizáto­rai milyen hatással vannak az alkidgyanták színére és a bevonatok időjárás állóságára. Egyértelműen 35 megállapítható, hogy ólomsók katalizátorként való jelenléte rontja a végtermék színszámát. Patton fentiekben már említett könyve hatásos ka­talizátorként jelöli meg a nátrium-hidroxidot a víz­mentes nátrium-karbonátot, a lítium-hidroxidot, a 40 kalcium-oxidot és a kalcium olajban oldható sóit. A műgyantagyártás energiamérlegének vizsgála­tával kapcsolatosan megállapíthatók továbbá, hogy az azeotrópos eljárásnál a folyamatok óránkénti hő­szükséglete átlagosan 25—30%-kal nagyobb, mint 45 az olvadékos eljárásnál. Egyes gyantatípusoknál — például a cirkuláló xilol mennyiségének növekedése esetén — ez a különbség elérheti az 50—60%-ot is. Ezt a hátrányt a folyamat teljes időtartamának csökkenése bizonyos mértékben kompenzálni képes. 50 Az általunk kidolgozott és későbbiekben meg­adott összetételű katalizátorkompozíció előnyeként már itt kell megemlítenünk, hogy a gyártástechnoló­gia óránkénti hőszükséglete — miután kalorikus szempontból ballaszt-oldószereket nem alkalmazunk 55 —- lényegében megegyezik az olvadékos eljárás óránkénti hőszükségletével, az összhőigénye pedig jóval kisebb (20—40%), mint az olvadékos techno­lógia esetében. A közepes és nagy olajhosszúságú alkidgyanták 60 (Patton a már fentiekben említett könyvében az al­kidgyanta olajtartalmától függően rövid olajhosszú­ságú gyantaként definiálja a mintegy 30%-nál ke­vesebb olajat tartalmazó gyantát, közepes olajhosz­szúságúnak a mintegy 50% olajat tartalmazó gyan-65 tát és nagy olajhosszúságúnak a mintegy 70% vagy 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom