166739. lajstromszámú szabadalom • Digitális csúszásérzékelő indító és nyomatékhatároló tengelykapcsolókhoz

166739 hogy a tengelykapcsoló megcsúszási nyomatékát az indító nyomaték fölé kell állítani, mert különben az indítás alatt lekapcsol; újraindításhoz a kapcsoló szerkezetet újra be kell állítani és ez a munka szerelő szakmunkást igényel. 3. Mechanikus villamos kikapcsoló készülékek, amelyeknél a két tengelykapcsoló rész relatív elmozdulása következtében egy mechanikai szerkezet egy álló elektromos kapcsolót működtet. Ezek ugyanazokkal a hátrányokkal rendelkeznek, mint a mechanikus kikapcsoló készülékek. 4. Termikus kikapcsoló készülékek, amelyeknél a megcsúszáskor keletkező hőt használják fel kikapcsolásra oly módon, hogy a nyomórugók alá helyezett ón-bizmut-kadmiumötvözetű alátét a hő hatására kiolvad és a szorítóerő ennek hatására megszűnik. Hasonló elven van megoldva a porkapcsolók kikapcsolása is. (A dugó olvad ki.) Hátrányai: a tengelykapcsoló burkolására így igen nagy gondot kell fordítani (teljesen zárt és mechanikailag ellenállónak kell lennie); újraindításhoz szerelő szakmunkásra és hosszú gépállásra van szükség. 5. Termikus-elektromos kikapcsoló készülékek, amelyek a megcsúszáskor keletkező hőt hőelemmel érzékelik és a hőhatással kiváltott villamos jelet csúszó gyűrűkön vezetik ki. Hátrányai: ilyen alacsony szintű feszültségkülönbség átvitelére a csúszógyűrűs megoldás nagyon bizonytalan; nehéz üzemi gépeknél az olaj és a porszennyeződés miatt a módszert nem is lehet alkalmazni; csúszógyűrű miatt a tengelykapcsoló nagy futáspontosságú illesztést kíván. A felsorolt megoldások a gyakorlatban az említett hátrányaik miatt nem tudtak széles körben elterjedni, sőt a nyomatékhatároló tengelykapcsolók alkalmazását is ezek a tényezők korlátozzák. Célunk a találmánnyal a fenti hátrányok kiküszöbölése. Találmányunk a nyomatékhatároló tengelykapcsoló megcsúszás érzékelésének problémáját az eddigieknél tökéletesebben oldja meg oly módon, hogy a hajtó és hajtott oldal fordulatszámát érintésmentes impulzusadókkal érzékeli. A hajtó oldal fordulatszámával arányos szaporasági impulzussorozattal egy alkalmasan megválasztott hosszúságú digitális számláncot beírunk, a hajtott oldal fordulatszámával arányos szaporaságű impulzussorozattal pedig a számláncot periodikusan töröljük. Normális üzemi körülmények között (csúszásmentes állapot) a számlánc még telítődés előtt törlődik. Csúszáskor az impulzusszaporaságok aránya megváltozik, a számlánc utolsó tagja is bebillen és e jelenséget használjuk fel a hajtószerv leállítására alkalmas jel előállítására. E megoldás főleg abban az esetben használható előnyösen, ha a hajtószerv fordulatszáma széles intervallumban változtatható. Az állandó fordulatszámú hajtásoknál, valamint az indulásnál üzemszerűen megcsúszó indítótengelykapcsolót alkalmazó megoldásnál a berendezés oly módon egyszerűsíthető, hogy a hajtó oldali impulzussorozatot egy fix frekvenciájú impulzus generátor szolgáltatja. Indulásnál az indulási csúszás, ill. felfutás idejére a védelmet a gép indulásával egyidejűleg beinduló időrelével, vagy más módon hatástalanítjuk. Ha az indulás ideje — túlterhelés miatt — a megengedettnél hosszabb, akkor a berendezés a fent leírt módon leállító jelet szolgáltat. A mellékelt rajzokon a találmányt képező berendezés egy-egy kiviteli példáját mutatjuk be. A rajzokon az 1. ábra: Csúszásérzékelő változtatható fordulatszámú hajtásokhoz, a 2. ábra: állandó fordulatszámú és indulási csúszással rendelkező hajtásoknál alkalmazható csúszásérzékelő, a 3. ábra: pneumatikus logikai elemekből felépített, változtatható fordulatszámú hajtásokhoz alkalmazható csúszásérzékelő. Az 1. ábrán változtatható fordulatszámú hajtásokhoz alkalmazható csúszásérzékelő látható. Az 1 tengelykapcsoló 2 hajtó és 3 hajtott oldalára, kis fémzászlócskákat erősítünk, amelyek forgás közben az álló helyzetű 4, 5 résiniciátorok hasítékába behatolnak és az iniciátorban levő oszcillátor áramfelvételét a visszacsatoló tekercs leárnyékolásával megváltoztatja és e változást a további 6, 8 impulzusformáló erősítők feszültségimpulzussá alakítják. Ezt az impulzussorozatot a 11, 12, 13 dinamikus beírású és statikus törlésű flip-floppokból felépített bináris számlánc beíró, illetve törlő bemeneteire vezetjük. A megengedett megcsúszás nagyságától függően a hajtó oldalon 1—3 fémzászlót a hajlott oldalon pedig egy zászlót helyezünk el. A hajtó oldali zászlók és a flip-floppok számának változtatásával a kívánt leállító csúszás tetszőlegesen beállítható. Normális üzemi körülmények esetén (csúszás nincs, vagy a megengedett érték alatti) a számlálób beírt információt a fordulatonként bejövő impulzu kitörli, mielőtt a számlánc 13 utolsó eleme is be len. Csúszás esetén a törlő impulzusok ritkulása vetkeztében a számlánc 13 utolsó eleme is bebillen és az utána kötött 14 statikus tárolót beírja, amely a 15 teljesítményerősítőn keresztül a hajtógépet leállító 16 jelfogót működteti. A statikus tároló bemenetén a 17 RC-szűrőtag van, amely az esetleges tranzienseket kiszűri. A 14 statikus tároló törléséről és a számlánc nullázásáról a 9, 10 jelfogó kontaktusok gondoskodnak, amelyek a gép üzemállapotával — leállításával vagy bekapcsolásával — együtt működnek. A 2. ábra állandó fordulatszámú és indulási csúszással rendelkező hajtásoknál alkalmazható csúszásérzékelőre mutat példát. Ennél a megoldásnál a hajtó oldali résiniciátort stabil multivibrátort tartalmazó 7 impulzusgenerátor helyettesíti. Az impulzus-generátorból jövő beíró impulzusok a 8 impulzusformáló erősítőn keresztül jutnak a számlánc bemenetére. A számlánc periodikus törlését az előbbi példával azonosan a hajtott oldalon elhelyezett 5 résiniciátor által szolgáltatott impulzusok végzik. Az érzékenységet ez esetben az impulzusgenerátor frekvenciájának és a számlánc elemei számának megváltoztatásával lehet beállítani. A működés a továbbiakban azonos az előbbi példában leírtakkal. Hogy az indulásnál megengedett csúszás, ill. felfutás ne állítsa le a hajtó gépet, a gép indításával egyidejűleg egy időrelé indul, amely a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2