166707. lajstromszámú szabadalom • Belövőkészülék rögzítőelemeknek betonba és más hasonló szerkezeti anyagba való belövésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG • A SZABADALMI LEÍRÁS 166707 fol Bejelentés napja: 1969. IV. 3. (Hl—264) Nemzetközi osztályozás: B 25 d 1/04 , Tr ^ir Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1968. IV. 3. (P 17 03 117.3) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1970. IX. 28. HIVATAL Megjelent: 1976. XI. 30. Feltaláló: Adolf Ritter mérnök, Mauren, Lichtenstein, Tulajdonos: Hilti Aktiengesellschaft, Schaan, Lichtenstein, Belövőkészülék rögzítőelemeknek betonba és más hasonló szerkezeti anyagba való belövésére i A találmány tárgya belövőkészülék rögzítőelemeknek, úgymint csapoknak, szögeknek betonba és más hasonló szerkezeti anyagba való belövésére a beton kiszakadásának elkerülésével. Ismeretes, hogy a betonba és más hasonló szerke- 5 zeti anyagokba való úgynevezett direkt-beerősítéses módszerek alkalmazása esetén a beverési, belövési helyeken kipattogzások, kiszakadások léphetnek föl. Ezek az anyagkiszakadások kétféle szempontból is rendkívül hátrányosak. Egyfelől csökken 10 á) taluk a szerkezeti anyagba bevert tüske teherbírása, másrészt zavaró hatásúak, amennyiben a rögzítőelém fölerősítése a beton látható felületén történik. A beton anyagába behatoló rögzítőelem a betont 15 oldalirányban, valamint a beverés vonalában, ellenállásra készteti. Az ilyenkor föllépő belső feszültségek vezetnek azután a beverési helyek környezetében a beton kiszakadásához. A találmány feladata betonba és más hasonló 20 szerkezeti anyagba való direkt-beerősítések esetén a hátrányos anyagkiszakadások messzemenő megelőzése. A kitűzött feladatot a találmány szerint oly módon oldjuk meg, hogy a szerkezeti anyagra valamilyen — a beverési helyet körülvevő és a szer- 25 kezeti anyagot a beverési művelet során megtámasztó — tömeget fektetünk. A találmány elvi alapja az a felismerés, hogy a beton szétfeszítő erőket az anyag kiszakadásának elkerülése érdekében ezen erőkkel ellentett értelem- 30 ben működő erőkkel legalább részben le kell építeni. A találmányi gondolat értelmében ezeket a nyomóerőket a rögzítőelemek beverésének rövid ideig tartó műveletekor a szerkezeti anyagot a belövési hely környezetében lefedő tömeg nagy tehetetlenségével lehet ellensúlyozni. A találmányi gondolat értelmében az alkalmazandó tömeg nagysága a rögzítő elemnek a belövési művelet során adódó sebességétől függ. Ezen túlmenően az alkalmazandó tömeg nagyságára a csap alakja is befolyással van, mégpedig oly módon, hogy a tömeget a csap átmérőjének növekedésével fokozottan mind nagyobbra kell választani. Kísérletekből az adódott, hogy például nyomódugattyús készülék használatakor — vagyis másszóval olyan készülék alkalmazása esetén, amelynél a csap a belövési művelet megkezdése előtt hegyével a befogadó anyag felületén megtámaszkodik, és amely rögzítőelem hátoldali vége a dugattyúnak támaszkodik — elegendő, ha ez a tömeg mintegy 400—600 g nagyságot ér el. Ennek segítségével általában megakadályozható az anyag kitörése, ami ilyen nagyságú tömeg alkalmazása nélkül egyébként föllépne. A befogadó anyag megtámasztására szolgáló tömeg további növelése által az anyag kiszakadások lehetősége elvileg tovább csökkenthető, mégis 600 g nagyságnál nagyobb tömeg alkalmazása csak abban az esetben indokolt, ha ennek nehezebb kezelhetősége egyébként megoldható. Másfelől lehetséges a 166707 1
