166707. lajstromszámú szabadalom • Belövőkészülék rögzítőelemeknek betonba és más hasonló szerkezeti anyagba való belövésére

3 166707 4 előnyösen a belövési irányba ható — nyomórugó erejével terheljük meg. Olyan esetekben, amelyeknél a megtámasztó tuskó olyan centrális furattal rendelkezik, amely a cső áthaladását lehetővé te-5 szi, ezen furat-átmérőnek előnyösen nagyobbnak kell lennie» mint a cső külső átmérőjének nagysága, és így a megtámasztó tuskó valamint a cső között ismét megfelelő nagyságú radiális játék adódjék, melynek folytán a megtámasztó tuskónak az anyag 10 struktúrájához való lokális alkalmazkodása mindenképpen megvalósítható. A megtámasztó tuskónak az anyag struktúrájához való még fokozottabb alkalmazkodása például betonfelületeknek burkolatok által megkövetelt ki-15 emelkedései esetében — a találmányi gondolat egy további kiviteli javaslata szerint — oly módon érhető el, hogy a rögzítőelem belövésének irányában a megtámasztó tuskó elülső homlokfelületét homokkal, összenyomhatatlan gyurmával, vagy más hason-20 ló könnyen idomuló anyaggal kitöltött tömlő segítségével fedjük le. Rendkívül fontos, hogy az ilyen jellegű anyaggal kitömött tömlő egyfelől a befogadó anyag felületi egyenetlenségeit kiegyenlítse, másrészt, hogy a meg-25 támasztó tuskóról a befogadó anyag felületére működő erőket lehetőség szerint közvetlenül magára a szerkezeti anyagra tudja átadni. Ez a cél például gumialátét alkalmazása esetén lényegesen kevésbé jó hatásfokkal érhető el, mint amilyen például homok-30 kai töltött tömlő esetén adódik. Különösképpen célszerű és praktikus a találmányi gondolat értelmében az olyan megoldás, amelynél a vezető-, illetve tartószerkezet az ilyen jellegű szerszámoknál önmagában ismert szilánkvédő sapka al-35 kalmazásával van kialakítva, amely esetben ezen szilánkvédő sapka belső fala egyrészt a megtámasztó tuskó vezetésére, másrészt annak tartására alkalmas ütköző szervként szolgál. Ez az ütköző szerv például egy behegesztett gyűrű lehet, amely gyűrű 40 belső átmérője nagyobb kell hogy legyen, riibit a megtámasztó tuskó külső átmérője a gyűrűben vezetett szakaszon, a megtámasztó tuskót terhelő nyomórugó pedig ezen gyűrű és a rögzítőelemet belövő szerszám háznyílása között helyezkedik el. A szi-45 lánkvédő sapka — önmagában ismert módon — előnyösen bajonett-zár segítségével van a belövőkészülék nyílásoldali végévél oldható módon össze• kapcsolva. ..-.-. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alap-50 ján ismertetjük részletesen. A mellékelt rajzok közül az nyomódugattyú esetében olyan tömeg alkalmazása, amely 400 g-nál kisebb, amennyiben a kezelhetőséget könnyíteni kell. Ebben az esetben a fellépő anyag kiszakadásokkal bizonyos mértékig eleve számolni lehet. A rögzítőelem nagyobb sebességgel való beloved sét biztosító szerszám-kialakítások esetében a fentebb említetteknél kisebb tömegek is alkalmazhatók az anyag kiszakadásának ugyanolyan eredményes^ seggel való megelőzésére. Az alkalmazott tömeg alakja is messzemenően szabadon megválasztható. Magától értetődő módon azonban a szóbanforgó tömegnek a rögzítőelem áthaladását biztosító megfelelő méretű furattal kell rendelkeznie, amely előnyösen a tuskó közepe táján helyezkedik el. Dugattyús szerszám alkalmazása esetében ezen furat átmérőjét úgy célszerű megválasztani, hogy a dugattyú elülső homlokfelülete is be tudjon a furatba hatolni. Annak érdekében, hogy a rögzítőelem beverési helyének környezetében a szerkezeti anyagot kellő módon megvédhessük, szükséges olyan nyomódugattyús szerszám alkalmazása, amelynél a henger alakú kiképzéssel rendelkező tömeg átmérője legalább 40 mm nagyságú. Vastagabb szárátmérőjű csapok esetében ezt az átmérőt előnyösen nagyobbra, mintegy 60—70 mm nagyságúra célszerű megválasztani. A találmányi gondolat értelmében elvileg lehetőség van arra is, hogy először csupán e tuskószerű tömeget helyezzük el a szerkezeti anyag felületén, maid azután helyezzük rá a beverő szerszámot. A kezelés leegyszerűsítése érdekében a megtámasztó tuskót a beverő szerkezet nyílásoldali végéhez viszonyítva mozgathatóan célszerű elhelyezni. Előnyös módon a találmány szerinti készülék esetében a megtámasztó tuskónak a nyílás oldali házvégződésen túl való vezetésére megfelelő szerv szolgál, amely vezető szervben a megtámasztó tuskó a belövött szerszám tengelyével koaxiális irányban elcsúsztathatóan van ágyazva. E megtámasztó tuskó ütközők útján kiesés ellen biztosítva van, és ezen elrendezés a megtámasztó tuskónak a vezető szerv homlokoldala elé való kilépését is lehetővé teszi. A megtámasztó tuskó a vezető, illetve tartó berendezésben előnyösen radiális irányú játékkal van ágyazva. Ezáltal az az előny biztosítható, hogy a belövő szerszámnak a befogadó anyag felületén való eayenetlen fölfekvése esetén is megtámasztó tuskó a betonfelület mindenkori egyenetlenségei ellenére a belövési hely környezetéhez alkalmazkodni tud, mialatt a megtámasztó tuskót vezető szerv homlokfelülete a belövési hely környezetében a befogadó anyagtól nagyobb távolságban fekszik föl. A megtámasztó tuskó radiális játéka lehetővé teszi, hogy minden esetben a teherhordó szerkezeti anyagnak közvetlenül a belövési hely környezetében található része a legrosszabb esetben is lehetőség szerint egyenletesen legyen megterhelve. Fejfeletti munkát, illetve függőleges oldalfalakon való munkálatok végrehajthatósága érdekében biztosítani kell, hogy a vezető szervben ágyazott megtámasztó tuskó a befogadó anyag felületén fölfeküdjék, melynek érdekében a megtámasztó tuskót — 1. ábra a találmány szerinti belövőkészülék vázlata, a 2. ábra a belövőkészüléknek a lövés felőli csővégződése a hozzá csatlakozó és a megtámasztó tuskó vezetésére szolgáló szerkezettel metszetben, végül a 3. ábra a találmány szerinti szerkezetnek az 1. ábráétól kismértékben eltérő kiviteli alakja. Az 1. ábrából világosan látszik, hogy a 2 kötőelemet befogadó anyag felületére rá van helyezve a 4 tuskó, amely körülbelül 600 g nagyságú. Ez a tuskó a 4a furattal, valamint ezen 4á furattal koaxiálisán e' e n n 5 s: k é Í! n 10 s k v ti 15 e t r. a h 20 1 1 e 25 t 1 c I ] 30 ] ( < 35 1 I ] 40 1 i 45 50 55 60 65 2