166688. lajstromszámú szabadalom • Készítmény gyapjú nemezelődés-állóvá tételére

9 166688 10 szerves oldószerrel vagy vízzel 10—40% reakciótermé­ket tartalmazó oldatokat vagy diszperziókat készítünk. Ezek az oldatok, ill. diszperziók igen állandóak. Szerves oldószerekként, amelyek jelenlétében a reak­ciótermékeket előállítjuk, elsősorban a vízoldható szer­ves oldószerek jönnek számításba, éspedig célszerűen azok, amelyek vízzel tetszés szerint elegyíthetők. Ilyen szerves oldószerek például a dioxán, izopropanol, etanol és metanol, etilénglikol-n-butiléter (= n-butilglikol), dietilénglikolmonobutiléter. Emellett azonban úgy is eljárhatunk, hogy a reakciót vízben nem oldódó szerves oldószerek jelenlétében vé­gezzük. Ilyen oldószerek pl. a szénhidrogének, így ben­zin, benzol, toluol, xilol; halogénezett szénhidrogének, így metilénklorid, metilénbromid, kloroform, széntetra­klorid, etilénklorid, etilénbromid, sz-tetraklóretán és elsősorban triklóretilén. A 2. komponensekként használt észterezett zsírsav­amin-etilénoxid-adduktok a 12—22, előnyösen 16—18 szénatomos alifás szénhidrogéngyököket tartalmazó zsírsavaminokból vezethetők le. Az alifás szénhidrogén­gyökök lehetnek telítettek vagy telítetlenek, elágazó­vagy előnyösen nem elágazóláncúak. Alapanyagokként egységes, nagyobb molekulájú alkilaminok vagy ilyenek keveréke jöhet számításba. Ilyenek például a természetes zsírsav-keverékeknek, így a faggyú-zsírsavaknak a megfelelő aminokká történő átalakításával jönnek létre. Egységes aminokként meg kell említeni a dodecil­amint, hexadecilamint, sztearilamint, oktadecilamint, arachidilamint [H3 C—(CH 2 ) 19 —NH 2 ], behenilamint [H3 C—(CH 2 ) 2 i— NH 2 ] és az oktadekenilamint. Fenti aminokat etilénoxiddal reagáltatva, ismert módon az (V) általános képletű poliglikolvegyületeket kapjuk, ahol R 12—22 szénatomos, előnyösen nem elágazó, ali­fás szénhidrogéngyök, és m +n összege 6—30, előnyösen 7—16 egész szám. Az észterezést célszerűen legalább kétbázisú oxisavak funkcionális származékaival végezzük olyan körülmé­nyek között, hogy előnyösen alkáli-, ammónium- vagy aminsó alakjában legalább egy savanyú észtercsoportot vigyünk a molekulába. A savanyú észterek képzéséhez alkalmas több-bázisú szerves savakként szerves polikar­bonsavakat vagy karbonsavszulfonsavakat alkalmazunk, pl. maleinsavat vagy borostyánkősav-szulfonsavat, vagy több-bázisú szervetlen oxisavakat, így foszforsavat vagy előnyösen kénsavat, illetve ezen savak funkcionális származékait, így anhidridjeit, halogenidjeit vagy amid­jait. A savanyú kénsavésztereket előnyösen ammónium­sóik alakjában közvetlenül akkor állítjuk elő, amikor a kiindulási anyagokat karbamid jelenlétében amido­szulfonsavval melegítjük. Ezt követően az észternek cél­szerűen hígított vizes oldatait állítjuk elő. A reakciótermékek kombinációi különböző célokra, elsősorban textíliák kikészítésére használhatók. Igen jól alkalmazhatók gyapjú nemezelődés-állóvá tételére, amit úgy végzünk, hogy a gyapjút a készítményt tartal­mazó vizes fürdőben — amelyhez a kívánt esetben kis­mennyiségű további adalékot, így nedvesítő- és diszper­gálószereket és sókat adunk — impregnáljuk, utána a gyapjút szárítjuk és magasabb hőmérsékleten kezeljük. Kiváltképpen előnyösnek bizonyult azonban az eljárás gyapjú színezésére és nemezelődés-állóvá tételére, ami­kor egymás után, tetszés szerinti sorrendben a színtele­nítés után a gyapjút egyrészt festjük, másrészt azt 20— 100 C° hőmérsékleten és 7—2, ill. 7—9 pH-értéken — attól függően, hogy anionaktív vagy kationaktív reak­ciótermékeket tartalmaznak — a találmány szerinti ké-5 szítményekkel kezeljük. A festés- és nemezelődés-állóvá tétel ilyképpen egyszerű módon kombinálható és ugyan­abban a berendezésben végrehajtható anélkül, hogy a gyapjút a két művelet között kivennénk. A festést az eljárás során a szokásos, önmagában is-10 mert módon a gyapjúhoz használatos színezékekkel, pl. savas gyapjúszínezékekkel, 1: 1- vagy 1: 2-fémkomplex­színezékekkel vagy reaktív színezékekkel végezhetjük. A gyapjú festéséhez használatos adalékokat, így kén­savat, ecetsavat, nátriumszulfátot, ammóniumszulfátot 15 és kiegyenlítőszereket ugyancsak alkalmazhatjuk. Ki­egyenlítőszerként elsősorban a nagyobb molekulájú aminők poliglikolvegyületei jönnek számításba, ame­lyek adott esetben kvaternerezve és/vagy a hidroxilcso­portokon több-bázisú savakkal észterezve lehetnek. 20 A reakciótermék mennyisége (oldószer és víz nélkül) a gyapjú súlyára számítva célszerűen 0,5—5%, előnyö­sen 1,2—4%. Az amin-etilénoxid-addukt mennyisége a gyapjú súlyára számítva 0,01—2%. Mint már emlí­tettük, a kezelést 20—100 C° hőmérsékleten, előnyösen 25 35—100 Cc hőmérsékleten végezzük. A poliaddíciós termék igen jó, gyakorlatilag csaknem tökéletes rögzí­tése ezen a hőmérsékleten többnyire 5—60 percet vesz igénybe. A két művelet sorrendje tetszőleges lehet, általában 30 azonban előnyösebb a gyapjút először megfesteni, az­után a nemezelődés-állóvá tenni. A gyapjú festésére és nemezelődés-állóvá tételére szolgáló kombinált eljárás főképpen az olyan berende­zésben alkalmazható, ahol a festendő anyag nyugalom-35 ban van és a fürdőt mozgatjuk. A fürdő, amelyben a gyapjút nemezelődés-állóvá tesz­szük, a poliaddíciós terméket és az észterezett amin­-etilénoxid-adduktot tartalmazó készítmény mellett még a pH-érték beállításához szükséges mennyiségű savat 40 vagy bázist, így kénsavat, sósavat, oxálsavat, vagy főkép­pen ecetsavat vagy ammóniát és nátriumbikarbonátot is tartalmaz. Használhatunk azonban még sókat, így nátriumszul­fitot vagy nátriumtioszulfátot is. A fürdők tartalmaz-45 hatnak továbbá még egyéb szokásos adalékokat, így a lágy fogást biztosító szereket, vagy halványítószereket, pl. hidrogénperoxidot is. A lágy fogást biztosító szerek közül megfelelnek pél­dául az olaj-, zsír- és viaszemulziók, zsírsav-kondenzá-50 ciós termékek vagy polietilén-, sziloxán- és szilikon­emulziók is. Adott esetben fenti szerek keverékeit is használhatjuk. A lágy fogást biztosító szereket előnyösen emulgált formában adjuk a nemezelődést gátló szereket tartal-55 mázó fürdőkhöz, de hozzáadhatjuk ezeket a kimerült, ill. csaknem kimerült fürdőkhöz és utókezelés formájá­ban alkalmazhatjuk. A lágy fogást biztosító szerek emulziói kb. 10—30 súly% hatóanyagot tartalmaznak. 20%-os emulziót 60 például a gyapjú súlyára számítva kb. 0,5—4 súly% mennyiségben alkalmazunk. A lágy fogást biztosító szerek megfelelő keverékei pl. 50—80 súlyrész polietilént (amely oxidált karboxil­csoportokat tartalmaz) és 20—50 súlyrész dimerizált 65 telítetlen zsírsavakból és dietiléntriaminból álló konden-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom