166688. lajstromszámú szabadalom • Készítmény gyapjú nemezelődés-állóvá tételére

5 166688 6 A reakciót végrehajthatjuk azonban vízben nem ol­dódó szerves oldószerek jelenlétében is. Ilyen szerves oldószerek például a benzinszénhidrogének, így a ben­zin vagy petroléter, benzol, halogénezett vagy rövidszén­láncú alkilgyökökkel szubsztituált benzolok, így a toluol, xilol, klórbenzol, aliciklusos vegyületek, így a tetralin vagy ciklohexán; halogénezett szénhidrogének, így metilénklorid, metilénbromid, kloroform, széntetra­klorid, etilénklorid, etilénbromid, sz-tetraklóretán és elsősorban a triklóretilén vagy perklóretilén. Az ily módon előállított reakciótermékek vízben old­hatók vagy legalább diszpergálhatók. Az epoxid-zsírsavaminokból és poliamidokból készí­tett reakciótermékek adott esetben egy harmadik, w) komponens együttes alkalmazásával is előállíthatók, ahol a w) komponens egy további mono- vagy bifunk­cionális vegyület, amely az előzőektől különbözik. Ezek a mono- vagy bifunkcionális vegyületek funkcionális csoportokként vagy atomokként mozgékony halogén­atomokat, vinil-, sav-, észter-, savanhidrid-, izocianát­vagy epoxidcsoportokat tartalmaznak. A monofunk­cionális w) vegyületeket a poliamid egy aminocsoport­ekvivalensére kb. 0,25 mól mennyiségben alkalmazzuk, de az aminocsoportekvivalensre számítva ez pl. 0,5 mólra is növelhető. A bifunkcionális w) vegyületeket a poliamid egy aminocsoportekvivalensére előnyösen 0,05—0,5 mól mennyiségben használjuk. Ezek a w) komponensek előnyösen aralkil- vagy al­kilhalogenidek, az akrilsavsor savainak nitriljei vagy amidjai, alifás vagy aromás karbonsavak, ezek észterei vagy anhidridjei, valamint alifás vagy aromás izocianá­tok, epoxidok vagy epihalogénhidrinek. Monofunkcionális vagy bifunkcionális w) komponen­sekként előnyösek az alkilhalogenidek, így etilbromid vagy butilklorid, aralkilhalogenidek, így benzilklorid; az akril- vagy metakrilsav nitriljei vagy amidjai, így akrilnitril vagy akrilsavamid; a legfeljebb 18 szénatomot tartalmazó alkánkarbonsavak, így kókuszzsírsav vagy sztearinsav, illetve ezeknek a legfeljebb 5 szénatomot tartalmazó alkanolokkal, pl. metanollal, etanollal vagy n-butanollal képezett észterei, illetve a savak anhidrid­jei, így ecetsavanhidrid; aromás izocianátok, így fenil­izocianát, alifás vagy aromás epoxidok, így propilén­oxid, butilénoxid, dodekénoxid vagy sztiroloxid. Igen előnyösen használható bifunkcionális komponens az epiklórhidrin. Igen jól alkalmazható w) komponensek a legfeljebb 12 szénatomot tartalmazó alkilénoxidok, a legfeljebb 18 szénatomot tartalmazó alkánkarbonsavak, mono­ciklusos aralkilhalogenidek vagy az akrilnitril. Nincs különösebb jelentősége annak, hogy a poli­amidokat a monofunkcionális vagy bifunkcionális ve­gyületekkel és epoxid-zsírsavamin reakciótermékekkel milyen sorrendben reagáltatjuk. A poliamidokat elő­ször valamely monofunkcionális vegyülettel és azután az epoxid-zsírsavamin-reakciótermékkel reagáltathatjuk vagy fordítva. Bizonyos esetekben, amikor a komponen­sek reakciókészségében nincs nagy eltérés, a reakciót egyidejűleg is végrehajthatjuk. Az a) és b) komponenseket a c) és c') komponensek­kel oly módon reagáltatjuk, hogy vízben oldható vagy diszpergálható poliaddíciós reakciótermékek képződje­nek, miközben a pH értékét legkésőbb a reakció befeje­ződése után 2—8, előnyösen 2—7, főképpen azonban 5—6 értékre állítjuk be. E pH-érték beállításához pél­dául szervetlen vagy szerves savakat, előnyösen köny­nyen illó szerves savakat, így hangyasavat vagy ecetsavat használunk. A bázisos poliamid és az epoxid egyesítése­kor azonnal vagy rövid idővel ezután ajánlatos a reak-5 ciókeverékhez bizonyos mennyiségű savat adni és a további reagáltatás során is folyamatosan vagy részle­tekben további savmennyiséget adni. A reakciót elő­nyösen legfeljebb 80 C°-on, tehát pl. 25—80 C°, főkép­pen 45—70 C° között hajtjuk végre. A savval a kívánt 10 pH-értékre beállított és szerves oldószerrel, vagy elő­nyösen vízzel 10—30% reakció termék-tartalomra be­állított oldatok vagy diszperziók — amelyek többnyire gyengén opálos-zavaros oldatok — igen nagy állandó­ságukkal tűnnek ki. 15 Ugyancsak előnyös tulajdonságokkal rendelkező ter­mékeket kapunk, ha a készítményt a sav és víz hozzá­adása után még szobahőmérsékleten vagy emelt hőmér­sékleten, pl. 4 órán át 70 C°-on, vagy hosszabb ideig ennél alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk. 20 Előnyösen használható c±) komponensek elsősorban a 7—14 szénatomot tartalmazó alkiléndikarbonsavak. Itt általában a (IV) általános képletű dikarbonsavak jönnek számításba, ahol 25 y jelentése 5—12, előnyösen 6—10 egész szám. Cjj komponensekként alkalmazhatók tehát dikarbon­savak, pl. a pimelinsav, parafasav, azelainsav vagy sze­bacinsav, a nonán-, dekán-, undekán- és dodekándikar­bonsavak. 30 A cx ) komponenst önmagában, vagy a c2 ) kompo­nenssel együtt reagáltathatjuk. c2 ) komponensekként előnyösen valamely 8—12 szénatomot tartalmazó mono- vagy biciklusos aromás dikarbonsav, vagy vala­mely 4—10 szénatomot tartalmazó alifás dikarbonsav 35 anhidridjét alkalmazzuk. Kiváltképpen megfelelőnek bizonyultak a 8—10 szénatomot tartalmazó monocik­lusos aromás dikarbonsavak anhidridjei. Ezek közül is ki kell emelnünk az adott esetben metilgyökkel szubsz­tituált ftálsavanhidridet. 40 c2 J komponensekként tehát anhidrideket, pl. malein­savanhidridet vagy ftálsavanhidridet használunk. Amennyiben a d) komponenst is alkalmazzuk a reak­ciótermékek előállításához, úgy ezt az a), b), c^) és c2 ) komponensek összes mennyiségére 10—50, előnyösen 45 20— 25 súly% mennyiségben reagáltatjuk. A d) komponensekként használatos aminplaszt-elő­kondenzátumok nitrogéntartalmú aminoplasztképzők, így karbamid, karbamid-származékok, így etilénkarba­mid, propilénkarbamid, vagy glioxálmonourein teljesen 50 vagy főképpen részlegesen éterezett metilolvegyületei. Előnyösen alkalmazhatók az éterezett metilolamino­triazinok, így pl. nagyfokban metilolozott melamin alkiléterei, ahol az alkilgyökök 1—4 szénatomot tartal­maznak. Az alkilgyökök lehetnek többek között metil-, 55 etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, továbbá n-hexil­gyökök. Ezek mellett az alkilgyökök mellett a moleku­lában még más gyökök, pl. poliglikolgyökök is jelen lehetnek. Előnyös például valamely nagyfokban metilo­lozott melamin n-butilétere, ahol a molekulában 2—3 n-60 -butilcsoport foglal helyet. Nagyfokban metilolozott melaminok alatt azok a melaminok értendők, amelyek átlagosan legalább 5, célszerűen mintegy 5,5 metilcso­portot tartalmaznak. Amennyiben az ej komponenseket is alkalmazzuk 65 a reakciótermékek előállításához, úgy ezek a diolok 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom