166688. lajstromszámú szabadalom • Készítmény gyapjú nemezelődés-állóvá tételére

3 166688 4 b) egy 12—22 szénatomos nagyobb molekulájú zsír­savamin 0,1—0,85 aminekvivalenséből álló reakcióter­méket és egy c) polimer telítetlen zsírsavból és c') H2 N(CH 2 CH 2 NH) n CH 2 CH 2 CH 2 általános képletű polialkilénpoliamihból — ahol n értéke 1—3-álló bá­zikus poliamidot tartalmaz, míg az a) és b) komponen­sekből előállított reakciótermék epoxidcsoportjainak a c) és c') komponensekből előállított bázikus poliamid aminocsoportjaihoz viszonyított ekvivalens aránya 1 : 1—1 : 6, és a szerves közegben levő reakcióelegy próbájának pH-ja víz adagolása után 2—8 között van, mimellett a pH-érték legkésőbb a reakció befejezte után, savval van beállítva; vagy 0\) e gy. molekulánként legalább két epoxidcsoportot tartalmazó epoxid, \) egy nagyobb molekulájú, 12—22 szénatomos zsír­savamin, cx ) egy HOOC(CH2 ) y COOH általános képletű alifás telített dikarbonsav — ahol y értéke 5 és 12 között van — és ahol az ax ) epoxidcsoportok aránya a bx ) aminocso­portokhoz és ezek aránya a c-J karbonsavcsoportokhoz 1: (0,1—0,5): (1—0,55); vízoldható vagy diszpergálható reakció termékét, és adott esetben egy vagy több alábbi komponenst tartalmaz, c2 ) egy legalább 8 szénatomos aromás dikarbonsav vagy egy legalább 4 szénatomos alifás mono- vagy di­karbonsav anhidridje, d) egy alkilétercsoportokat tartalmazó aminoplaszt­előkondenzátum, e) egy 2-—22 szénatomos alifás diol, f) e gy polifunkcionális, előnyösen difunkcionális szerves vegyület — mely funkcionális csoportokként vagy atomokként mozgékony halogénatomokat, vinil­vagy észtercsoportokat vagy legfeljebb egy-egy sav-, nitril-, hidroxil- vagy epoxidcsoportot tartalmaz leg­alább egy más funkciós csoporttal vagy atommal együtt és adott esetben, g) ammónia, egy alifás tercier monoamin vagy egy legalább két aminocsoportot és kizárólag bázikus nitro­génatomot tartalmazó amin, ahol az aminocsoportok mindegyike nitrogénatomhoz kapcsolódó hidrogén­atomot tartalmaz, és szerves közegben levő reakcióelegy próbájának pH-ja vízzel való hígítás után 7,5—12 között van, míg a pH ammóniával vagy szerves bázissal van beállítva, 2. 12—-22 szénatomos zsírsavaminok és 6—30 mól etílénoxid legalább két bázisú oxi-savakkal észterezett adduktjait és adott esetben 3. egy lágy fogást biztosító szert tartalmaz. Az a) típusú epoxidok (amelyekből az a) komponens áll) előnyösen többértékű fenolokból, ill. polifenolokból, így rezorcinból, rezol- vagy novolak-típusú fenol-form­aldehid-kondenzációs termékekből vezethetők le. A bisz-fenolok, így a bisz-(4-hidroxifenil)-metán és első­sorban a 2,2-bisz-(4'-hidroxifenil)-propán mint kiindu­lási anyagok az epoxidok előállításához igen jól alkal­mazhatók. Ki kell emelnünk a 2,2-bisz-(4'-hidroxifenil)-propán epoxidjait, amelyek epoxidtartalma 1,8—5,8 epoxi­csoportekvivalens/kg, előnyösen azonban legalább 5 epoxicsoportekvivalens/kg és amelyek az (I) általános képletnek felelnek meg, ahol z átlagszám értéke 0—0,65. Ezeket az epoxidokat epiklórhidrin és 2,2-bisz-(4-' -hidroxifenil)-propán reagáltatásával állítjuk elő. A készítményhez alkalmas b) komponensek elsősor­ban a 12—22 szénatomot tartalmazó monozsírsavami-5 nok. Általában itt a (II) általános képletű vegyületekről van szó, ahol x 11—21, előnyösen 17—21 egész szám. Az aminők pl. a lauril-, palmitil-, sztearil-, arachidil-és behenilamin. Számításba jönnek a technikai termé-10 kekként kapható, fenti aminokból álló keverékek is. Az a) epoxidok és b) aminők arányát úgy választjuk meg, hogy az epoxid feleslegben legyen oly módon, hogy minden aminocsoportra több mint egy epoxidcsoport jusson. A találmány szerint az a) és b) komponensek 15 arányát úgy kell beállítani, hogy 0,1—0,5 ekvivalens aminocsoportra 1 ekvivalens epoxidcsoport jusson. Az 1 epoxidcsoportekvivalensnek megfelelő mennyiségű epoxidot tehát 0,1—0,5 aminocsoportekvivalensnek megfelelő mennyiségű aminnal reagáltatjuk. Az epoxid-20 és aminocsoportok ekvivalens aránya előnyösen 1: 0,1— 1: 0,5, kiváltképpen 1: 0,25—1: 0,5. Az a) és b) komponensek reakcióját célszerűen 80— 120 C°, előnyösen 100 C° hőmérsékleten hajtjuk végre. A bázisos poliamidok előállításához c) komponensek-25 ként használt polimer telítetlen zsírsavak előnyösen ali­fás, etilénes telítetlen di- és trimer zsírsavak. A reakció­termékeket ilyenkor előnyösen a c') polialkilénpoliami­nokból és a 16—22 szénatomot tartalmazó monokar­bonsavakból levezethető alifás telítetlen di- és trimer 30 zsírsavakból állítjuk elő. Ezek a monokarbonsavak legalább 1, előnyösen 2—5 etilénes telítetlen kötést tar­talmazó zsírsavak. Ilyen zsírsavak például az olajsav, hiragonsav, eleosztearinsav, likánsav, arakidonsav, klupanodonsav és főképpen a linol- és linolénsav. Ezek 35 a zsírsavak a természetes olajokból állíthatók elő, amelyekben főleg gliceridek alakjában vannak jelen. A találmány szerinti c) di- és trimer zsírsavakat az említett monokarbonsavak ismert módon végzett di­merizációjával állítjuk elő. Az ún. dimer zsírsavak min-40 dig tartalmaznak trimer és kis mennyiségben monomer savakat. c) komponensekként kiváltképpen megfelel a di- és trimerizált linol- vagy linolénsav. E savak technikai mi­nőségei általában 75—95 súly% dimer savat, 4—25 45 súly% trimer savat és nyomokban vagy 3%-ig monomer savat tartalmaznak. A dimer és trimer savak mólaránya tehát 5 : 1—36 : 1. c') komponensekként alkalmazható poliaminok első-50 sorban a dietiléntriamin, trietiléntetramin vagy tetraeti­lénpentamin, tehát a (III) általános képletnek megfelelő aminők, ahol n = l, 2 vagy 3. 55 Aminkeverékek esetében n nem egész számnak meg­felelő átlagszám is lehet, például 1 és 2 között. A bázisos poliamidot előnyösen di- vagy trimerizált linol- vagy linolénsav és valamely (III) képletű poli­aminból állítjuk elő. 60 Az egyes komponensek reagáltatásához használt szer­ves oldószerek elsősorban a vízoldható szerves oldósze­rek, éspedig célszerűen azok, amelyek vízzel tetszés sze­rint elegyíthetők. Ilyen oldószerek például a dioxán, izopropanol, etanol és metanol, etilénglikol-n-butiléter 65 ( = n-butilglikol), dietilénglikolmonobutiléter. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom