166629. lajstromszámú szabadalom • Piperidilidén-4)-4H-benzo/4,5-ciklohepta (1,2-B) tiofén-származékok előállítására
3 166629 4 sav — ebben a képletben R3 a fenti jelentésű — savhalogenidjével vagy savanhidridjével vagy adott esetben magával az V általános képletű savval savas kondenzálószer jelenlétében reagáltatjuk. Például a II általános képletű vegyületet az V általános képletű savval vagy anhidridjével erős savak, mint a foszforsav, kénsav vagy polifoszforsav jelenlétében magasabb hőmérsékleten, így körülbelül 50 és 150 C° között, adott esetben iners szerves oldószerben, például szénhidrogénben, mint amilyen a benzol, toluol, xilol, tetralin stb. reagáltathatjuk, vagy a II általános képletű vegyületet Friedel— Crafts-katalizátor, például alumíniumtriklorid vagy óntetraklorid jelenlétében az V általános képletű sav savhalogenidjének vagy savanhidridjének 1—2-szeres menynyiségével egy Friedel—Crafts-reakció körülményei között, például iners szerves oldószerben, mint amilyen a széndiszulfid vagy tetraklóretán, előnyösen 20 és 100 C° között reagáltatjuk. Olyan la általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében R3 hidrogénatomot jelent, a II általános képletű vegyületet formilhalogenid helyett sósav és szénmonoxid keverékével Gattermann—Koch módszere szerint alumíniumtriklorid vagy réz(I)klorid jelenlétében reagáltathatjuk. A II általános képletű vegyületeket ismert módon Vilsmeier és Haack módszere szerint szubsztituált formamidokkal, például dimetilformamiddal, formilmetilanilinnel vagy formilpiperidinnel és foszforoxikloriddal formilezhetjük. Az la általános képletű vegyületek b) eljárásváltozat szerinti redukcióját például adott esetben komplex fémhidridekkel, például iners oldószerben, mint amilyen az éter, így a dietiléter, tetrahidrofurán, dioxán vagy dimetoxietán, végezhetjük. Alkalmas fémhidridek például a komplex alumíniumhidridek, mint a lítiumalumíniumhidrid, diizobutilalumíniumhidrid, trialkoxilítiumalumíniumhidrid vagy nátrium-dihidro-bisz-(2-metoxi-etoxi)-aluminát lítiumbórhidrid vagy a diborán, vagy előnyösen a nátriumbórhidrid vizes közegben vagy víz és kevés szénatomos alkohol elegyében. Olyan Ib általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében A etiléncsoportot jelent, a redukciót katalitikus hidrogénezéssel is végezhetjük. A hidrogénezést például palládiumkatalizátor vagy platínaoxidkatalizátor jelenlétében iners oldószerben, például jégecetben, kevés szénatomos alkanolban, mint amilyen a metanol vagy etanol, adott esetben ásványi sav, például sósav hozzáadásával körülbelül 20 és 100 C° között és 1—10 att hidrogéngáznyomáson végezhetjük. A találmány szerinti c) eljárásváltozatot előnyösen a Grignard-reakcióknál szokásos szerves oldószerekben, például éterben; mint amilyen a dietiléter vagy tetrahidrofurán, és adott esetben aromás szénhidrogénben, mint amilyen a benzol, — 20 és + 80 C° között, előnyösen + 20 és 50 C° között végezhetjük. Az átmenetileg keletkező szerves fémkomplex hidrolízisét ismert módon, például vizes ammóniumklorid-oldattal hajthatjuk végre. Az la általános képletű vegyületek d) eljárásváltozat szerinti redukcióját a karbonilcsoport metiléncsoporttá történő redukálásának ismert módszereivel végezhetjük. Redukciós eljárásként használhatók például a Clemmensen-féle redukció vagy Wolff—Kishner módszere és módosított változataik. Az la általános képletű vegyületeket például Clemmensen szerint amalgámozott cinkkel és sósavval, adott esetben iners szerves oldószerben, például aromás szénhidrogénben, mint amilyen a toluol, vagy vízzel elegyedő oldószerben, mint amilyen a kevés szénatomos alkohol, ecetsav, vagy éterben, mint amilyen a dioxán, redukálhatjuk. Az la általános képletű vegyületeket Wolff— 5 Kishner módszere szerint először átalakíthatjuk hidrazonjaikká, majd ezeket erős bázisokkal, például alkálihidroxidokkal vagy -alkoholátokkal kezelhetjük. A Wolff—Kishner-redukciót előnyösen Huang—Minlon-féle változatával végezzük úgy, hogy például az la 10 általános képletű vegyületet hidrazinhidráttal alkálihidroxid jelenlétében iners, magas forráspontú, vízzel elegyedő szerves oldószerben, például egy polialkoholban, mint a di- vagy trietilénglikol, körülbelül 50 és 150 C° között reagáltatjuk, majd a reakciókeveréket a képződött 15 víz ledesztiUalása után még körülbelül 3—6 óra hosszat visszafolyatás közben körülbelül 200—250 C°-on melegítjük. A Wolff—Kishner-módszer egyik változata szerint az la általános képletű vegyületeket a Chem. Ind. 1964, 153 cikkben leírt módon először tozilhidrazinnal 20 átalakítjuk a megfelelő tozilhidrazonná, és végül ezt nátriumbórhidriddel redukáljuk. A IV általános képletű vegyületekről a vízlehasítást az analóg karbinolok ismert módszerével, például a IV általános képletű vegyület és alkalmas vízlehasítószer reagál-25 tatásával, adott esetben iners szerves oldószerben végezhetjük. Vízlehasítószerként például ásványi savakat vagy erős szerves savakat, mint amilyen a tömény sósav és jégecet, trifluorecetsav, benzolszulfonsav vagy savanhidrideket vagy savhalogenideket, mint amilyen az ecet-30 savanhidrid vagy tionilklorid, használhatunk. A vízlehasítást előnyösen körülbelül 0 és 100 C° között végezzük. Az I általános képletű vegyületeket a reakciókeveréktől ismert módon elválaszthatjuk és tisztíthatjuk. A szabad bázisokat szokásos módon savaddíciós sóikká ala-35 kíthatjuk, és viszont. A IV általános képletű kiindulási vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy egy VI általános képletű ketont — ebben a képletben Rlf R 3 és A a fenti jelentésűek — egy VII általános képletű Grignard-vegyülettel — ebben 40 a képletben R2 és X a fenti jelentésűek — reagáltatunk, és a kapott komplexet hidrolizáljuk. A reakciót előnyösen a Grignard-reakcióknál alkalmazott szerves oldószerekben, például éterben, mint a dietiléter vagy tetrahidrofurán, végezzük. Az átmenetileg képződött szerves 45 fémvegyület hidrolízisét ismert módon, például vizes ammóniumklorid-oldattal hajthatjuk végre. A VI általános képletű vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy VIII általános képletű vegyületeket — ebben a képletben R1( R 3 és A a fenti jelentésűek — 50 redukálunk. A VIII általános képletű klóralkil-vegyületek redukcióját például ón(II)kloriddal vagy adott esetben réz(I)kloriddal savas közegben, például sósav jelenlétében és adott esetben iners szerves, előnyösen vízzel elegyedő oldószerben, mint a dioxán vagy etanol, körül-55 belül szobahőmérséklet és 80 C° között végezzük. A VIII általános képletű vegyületeket például a IX általános képletű vegyületek — ebben a képletben Rx és A a fenti jelentésűek — klóralkilezésével állíthatjuk elő, például úgy, hogy egy IX általános képletű vegyület 60 és egy X általános képletű aldehid — ebben a képletben R3 a fenti jelentésű — keverékét vagy polimerjüket savas oldatban, például vizes sósavban vagy ecetsavban hidrogénkloridgáz bevezetésével, vagy tömény sósavoldatban, körülbelül -20 és + 80 C°, előnyösen -10 és +15C° 65 között körülbelül 2—70, előnyösen 8—12 óra hosszat 2
