166626. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szubsztituált 2,3-dihidro-10H-imidazo[2,1-b]-kinazolin-5-onok előállítására

166626 10 ges vízbe öntjük. Olaj válik ki, amelyet metilénklo­ridban feloldunk. A kapott oldatot vízzel extrahál­juk. A szerves fázist aktívszénnel derítjük, az oldó­szert dietiléterre kicseréljük, és a kikristályosodó nyers terméket szűrjük, majd 1 :2 arányú metilén­klorid-dietiléter elegyből átkristályosítva a cím sze­rinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 121—123°. b) N-Ciklohexilmetil) -antranilsav 8 g N-(ciklohexilmetil)-izatosavanhidridet felol­dunk 80 ml dioxánban, és az oldathoz 40 ml vizet és egy csepp nátriumhidroxidot adunk. A széndioxid­fejlődés befejeztével a keveréket bepároljuk, a szá­raz maradékot dimetilformamidban való feloldással és az N-(ciklohexilmetil)-antranilsavnak dietiléterrel való kicsapásával kristályosítjuk. c) l-Ciklohexilmetil-2-tio-l,2,3,4-tetrahidro­-kinazolin-4-on 75 g N-(eiklohexilmetil)-antranilsavnak 500 ml pi­ridinnel készült szuszpenzióját 1 óra alatt részletek­ben hozzáadjuk 35 g ammóniumtiocianátnak és 50 ml benzilkloridnak 120 ml vízmentes acetonnal ké­szült forrásban levő oldatához. A keveréket lehűtjük és bepároljuk. A maradékot összekeverjük 250 ml metanollal, majd a kristályos csapadékot kiszűrve és vízzel mosva a cím szerinti vegyületet kapjuk. á) N-(Ciklohexilmetil)-2-metiltio-l,4-dihidro­-kinazolin-4-on 5 g c) pontban kapott nyers termék, 40 ml etanol és 4 ml metiljodid keverékét 3 óra hosszat szobahő­mérsékleten keverjük. Ezután n nátriumhidroxid-ol­dattal a pH értékét 6-ra állítjuk, és a keveíéket éj­szakán át állni hagyjuk. A csapadékot ezután kiszűr­jük, és vízzel, etanollal és dietiléterrel mosva a cím szerinti vegyületet kapjuk. e) 1 -Ciklohexilmetil-2- (2-hidroxi-etilamino) --4-kinazolinon 2,8 g d) pontban kapott nyers termék, 15 ml eta­nolamin és 40 ml kloroform keverékét 2 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük. Ezután a reakciókeve­réket 1 óra hosszat 60°-on melegítjük. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, a maradékot feloldjuk etil­acetát és benzol 1 :1 arányú elegyében, és 3 ízben vízzel extraháljuk. A szerves fázist vízmentes nát­riumszulfáton szárítjuk, és vákuumban bepárolva nyers maradékként a cím szerinti vegyületet kap­juk. í) 10-Ciklohexilmetil-2,3-dihidro-10H­-imídazo- [2,1 -b] kinazolin-5-on 0,5 g e) pontban kapott nyers terméket feloldunk 10 ml tionilkloridban, és a kapott keveréket 2 óra hosszat 80°-on melegítjük. Ezután a tionilklorid fe­leslegét vákuumban eltávolítjuk, a maradékot jég és 6 n nátriumhidroxid-oldat keverékével kezeljük, és a szilárd anyagot metilénkloridban feloldjuk, majd a kapott oldatot vízzel és telített nátriumklorid-ol­dattal extraháljuk. Szárítás és vákuumban való be­párlás után a kapott maradékot dietiléterből átkris­tályosítva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadás­pontja 142—144°. 7. példa b) eljárásváltozat Az 5. vagy 6. példával analóg módon eljárva a megfelelő mennyiségű alábbi kiindulási anyagokból c) 10 e) £) 15 g) h) 20 25 30 35 40 45 kapjuk a 2—3. példák a 4. példa b), c) és e)—j) pontjai szerinti vegyületeket. 2. 1 - (p-f luorf enil) -2- (2-hidroxi-etilamino) -4--kinazolinon 3. l-ciklopropilmetil-2-(2-hidroxi-etilamino)-4--kinazolinon 4. b) l-(p-fluorbenzil)-2-(l,l-dimetil-2-hidroxi­-etilamino) -4-kinazolinon 1 - (p-fluorbenzil) -2- (1 -metil-2-hidroxi--propilamino) -4-kinazolinon l-ciklohexil-2-(2-hidroxi-etilamino)4--kinazolinon l-ciklohexiletil-2- (2-hidroxi-etilamino) -4--kinazolinon 1 -ciklopropil-2- (2-hidroxi-etilamino) -4--kinazolinon 1 -ciklopropilmetil-2- (1 -metil-2-hidroxi­-etilamino) -4-kinazolinon i) 1 -f enil-2- (1 -metil-2-hidroxi-etilamino) -4--kinazolinon j) 1-ciklopropilmetil-2- (2-hidroxi-etilamino) -6--klór-4-kinazolinon A példákban leírt előállítási kísérletekben elért kitermelé llda Kitermelés, % 1. 28 2. 68 3. 49 4a. 43 4b. 21 4c. 47 4d. 37 4e. 56 4f. 48 4g. 47 4h. 28 4L 22 4j. 49 4k. 33 5. 41 6. 42 7. 40—45 50 55 60 65 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I általános képletű új szubsztituált 2,3-dihidro-10H-imidazo[2,l-b]kinazolin-5-onok és farmakológiailag elfogadható savaddíciós sóik előál­lítására — ebben a képletben Rí és R2 hidrogénatomokat jelentenek, vagy az egyik hidrogénatomot, a másik fluor-, klór- vagy bróm­atomot jelent. Ba R R4, R5 és Rß egymástól függetlenül hidrogénato­mot vagy 1—3 szénatomos alkilcsoportot jelen­tenek, de közülük legfeljebb három jelenthet al­kilcsoportot, és 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy valamely II vagy III általános képletű csoportot jelent, ahol m értéke 0,1 vagy 2, X egy közvetlen kötést vagy — (CH2)X — álta-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom