166608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaprolaktámot és 11-amino-undekánsavat tartalmazó kopoliamidok előállítására

3 166608 4 15—35 súly% 11-aminoundekánsav 15—40 súly% (I) képletű sav hexametiléndiaminsója mennyiségi arányban a légköri nyomásnál nagyobb nyomáson és megnövelt hőmérsékleten önmagában is­mert módon polimerizáljuk. A találmány szerinti kopoliamidok forróhegesztésre alkalmazhatók. Ezek a kopoliamidok meglepően ala­csony, mégpedig 110 C°, általában 100 C°, sőt részben 90 C° alatti olvadásponttal rendelkeznek. Alacsony ol­vadáspontjuk ellenére ezek az anyagok forróhegesztés után emelt hőmérsékleten is jó ragasztóhatást mutat­nak, másrészt kémiai tisztítószerekkel, mégpedig olda­tokkal és tisztítószerekkel, amelyeket a vizes tisztító -oldatokhoz adnak, szemben nagyon jó ellenállást tanú­sítanak. Ezért a találmány szerinti kopoliamidokkal hegesztett anyagok vizet tartalmazó tisztítószerekkel szemben magasabb mosási hőmérsékleteken is nagyon ellenállóak. A találmány szerinti kopoliamidok előnyösen hasz­nálhatók hőérzékeny anyagok forróhegesztésére. Különösen előnyösek azok a találmány szerinti ko­poliamidok, amelyek a kopoliamidban a következő százalékos megoszlásban tartalmazzák az alapépítőele­meket polimerizálva: kaprolaktám 25—35 súly% laurinlaktám ~ 30 súly% 11-aminoundekánsav 18—25 súly% (I) képletű sav hexametiléndiamin­sója 15—30 súly% Különösen előnyös a következő súlyarányok alkal­mazása : kaprolaktám ~ 30 súly% laurinlaktám ~ 30 súly% 11-aminoundekánsav ~ 20 súly % (I) képletű sav hexametilén­diaminsója ~ 20 súly% (I) képletű savként általában a következő savak jön­nek számításba: n = 4 adipinsav n = 7 azelainsav n = 8 szebacinsav n = 10 dodekándikarbonsav n = 11 brasszilsav Különösen előnyösek a találmány szerint azok az (I) képletű savak, ahol n értéke 4, 7, 8 vagy 10, ezek közül is az n =7 vagy n = 8 savak jönnek elsősorban számításba, mivel könnyen hozzáférhető technikai ter­mékek és olyan kopoliamidokhoz vezetnek, amelyek különösen előnyösen használhatók forróhegesztésre. A kopoliamidok előállítása a találmány értelmében önmagában ismert módon történik. Ahogy a C12 -po­liamid laurinlaktámból való előállításánál, itt is rend­szerint körülbelül 280—300 C°, előnyösen 290 C° hő­mérsékleten és körülbelül 10—50 atmoszféra túlnyo­máson, előnyösen 15—30 atmoszféra túlnyomáson dol­gozunk. Ilyen körülmények között több óra hosszat polimerizálunk. Ezt követően még néhány óra hosszat, előnyösen körülbelül 1—3 órán keresztül 250—300 C° hőmérsékleten utánkondenzálunk. Az eljárás során a laurinlaktám polimerizálásánál szokásosan ismert ka­talizátorokat, láncmegszakítókat és/vagy egyéb adalé­kokat, valamint reakciókörülményeket alkalmazunk. Célszerűen levegő kizárása közben, azaz valamely kö­zömbös gázatmoszférában dolgozunk. A találmány 5 szerinti kopoliamidokat forróhegesztéshez előnyösen finom por alakjában használjuk, amelyeket az össze­ragasztandó anyagokra felviszünk. A kopoliamid meg­felelő viszkozitása ennek fóliák előállításánál történő alkalmazásnál célszerűen körülbelül 1,4 és 1,5 között 10 van. Ez a szám a kopoliamid 0,5%-os oldatának oldat­viszkozitását jelöli m-krezolban 25 C°-on mérve. A találmány szerint alkalmazott kopoliamidok szo­kásos módon más adalékokat, például színezékeket, tartalmazhatnak. 15 A találmány szerint alkalmazott kopoliamidok olyan kopolimerizátumok, amelyek poliamidképzők elegyé­nek együttes polimerizálása folyamán keletkeznek. Az alapépítőelemek statisztikus eloszlásban kondenzálód­nak be a polimerláncba. A leírt meglepő hatásokat nem 20 érjük el akkor, ha a polimerképzőket külön-külön mo­nopoliamidokká polimerizáljuk és azután ezeket egy­mással összeolvasztjuk. A találmány szerinti kopoliamidok csekély mennyi­ségben még más poliamidképzőket is tartalmazhatnak 25 bekondenzálva. A könnyű hozzáférhetőség okából és amiatt, hogy változatlan tulajdonságokkal rendelkező kopoliamidok előállítása közben a folyamat kifogásta­lanul reprodukálható, általában mégsem célszerű még további poliamidképzőket hozzáadni. 30 A találmány szerinti kopoliamidok segítségével na­gyon sokféle anyag, különösen hőérzékeny anyag, ugyanolyan vagy másfajta anyaggal előnyösen ragaszt­ható össze. Az összeragasztandó felületek közé vala­mely találmány szerinti kopoliamidot teszünk előnyö-35 sen por alakjában. A kopoliamid természetesen fóliák, fonalak, rövidre "vágott fonalak és hasonlók alakjában is alkalmazható. Miután a kopoliamidot az összera­gasztandó felületek közé tettük, az anyagokat megnö­velt hőmérsékleten összepréseljük. A préselési hőmér-40 séklet elsősorban az összeragasztandó anyag hőérzé­kenységétől függ. Mivel a találmány szerinti kopolia­midok már nagyon alacsony, például 100 C°-tól 130 C°­ig vagy 150 C°-ig terjedő hegesztési hőmérsékleten ki­váló ragasztóerőt fejtenek ki az olvadási tartományok 45 függvényében, nagyon alacsony forróhegesztési hőmér­sékleteken alkalmazhatók. Szobahőmérsékletre való le­hűlésnél az összeragasztott anyagok kapcsolata révén az anyag megerősödése következik be. Az eljárásnál nincs szükség szárításra vagy az oldószer elpárologta-50 tására. A találmány szerinti poralakú kopoliamidok például a rétegelt anyagok készítésére szokásosan használt por­felhordó gépekkel nyomhatók rá valamely összeragasz­tandó anyag felületére. Lehetőség van arra is, hogy az 55 összeragasztandó anyagnak csak kiválasztott felületré­szeit lássuk el a találmány szerinti kopoliamid-porral. Összeragasztandó anyagok példáiként természetes és/ vagy műanyagokból készült textilanyagok, így gyapjú, selyem, pamut, illetve poliészterek, poliamidok és ha-60 sonlók említhetők. Ezenkívül más hőérzékeny anyagok, így bőr, műanyagfóliák és hasonlók is forrón hegeszt­hetők a találmány szerinti kopoliamidok segítségével. A találmány szerinti kopoliamidok alkalmazásuk előtt lágyítókkal keverhetők. Alkalmas lágyítók pél-65 dául a (II) általános képletű szulfonsav-származekok, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom