166587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 7-amino- 3-metil-CEF- 3-ÉM-4-karbonsav-származékok előállítására

10 166587 11 teget elválasztjuk, aktívszénnel kezeljük, és etilacetát­tal 1,5 pH-nál extraháljuk. Az etilacetátos réteget 7,2 pH-jú vízzel keverjük. A vizes kivonatból a vizet vá­kuumban n-butanollal végzett azeotrop-desztillációval eltávolítjuk. A végső térfogat 10 ml. Éjjelen 0°-on állni hagyva 62 mg 7-(<x-benziloxikarbamoil-fenilacétamido)­-dezacetoxicefalosporánsav-káliumsó válik ki. A szerkezetet az infravörös és a PMR spektrum iga­zolja. A PMR spektrum adatai a következők (dimetil­szulfoxidban, ppm-ben): S = 1,94 (e, 3); 2,95 (d, J = 18 Hz, 1); 3,33 (d, J = 18 Hz, 1); 4,82 (d, J=5 Hz, 1); 5,06 (e, 2); 5,2—5,7 (k, 2); 7,30 (e, 10); 7,93 (d, J = 8 Hz, 1); 9,06 (d, J =8 Hz, 1); (k = közepes). Belső standardként tetrametilszilánt alkalmazunk. b) 7-(a-Aminofenilacetamido)-dezacetoxicefalospo­ránsav 2,0 g 30%-os palládium-báriumkarbonát katalizá­tort 25 ml vizes foszfát puíferban 7,5 pH-nál hidrogén­atmoszférában keverünk. Egy óra múlva hozzáadjuk 0,5 g 7-(oc-benziloxikarbamoil-fenilacetamido)-dezacet­oxicefalosporánsav-káliumsónak 20 ml acetonnal ké­szült szuszpenzióját. A reakciókeveréket hidrogénat­moszférában 4 óra hosszat keverjük. A katalizátort szű­réssel eltávolítjuk. A szüredéknek butilacetát, butanol, ecetsav, metanol és víz (16 : 3 : 8 : 1 : 5) keverékével való kovasavgéles vékonyrétegkromatogramját Esche­richia colival beoltott agarlemezen penicillinázzal ke­zelve egyetlen biológiailag aktív foltot kapunk, amely­nek Rf értéke pontosan azonos a 7-(<x-aminofenilacet­amido)-dezacetoxicefalosporánsav hiteles mintájának Rf értékével. 10. példa 7-Fenilacetamido-dezacetoxicefalosporánsav kálium­sójának előállítása 2,5 g (0,0071 mól) benzilpenicillin-szulfoxid, 35 ml 1,2-diklóretán, 1,75 ml (0,014 mól) dimetildiklórszilán és kb. 14 ml (0,174 mól) lent meghatározott bázis ke­verékét 80°-on 24 óra hosszat melegítjük. Ezután a reakciókeveréket lehűtjük, és vizet adunk hozzá. Ká­liumhidroxid-oldattal 7,2 pH-ra való beállítása után a szerves réteget 7,2 pH-s foszfátpufferoldattal extrahál­juk. A 7-fenilacetamido-dezacetoxicefalosporánsav ká­liumsójának mennyiségét az egyesített vizes rétegben Escherichia colival végzett közvetlen mikrobiológiai próbával határozzuk meg. Az eredményt az alábbi táb­lázatban közöljük a kiindulási anyag mennyiségére vo­natkoztatott mólszázalékokban a használt bázis fel­tüntetésével : Bázis mól% 2-dimetilaminopiridin 49 a-pikolin 47 3 -metilizokinolin 47 2,5-dimetilpiridin 46 hexametiléntetramin 19 11. példa 7-Fenilacetamido-dezacetoxicefalosporánsav kálium­sójának előállítása 5 A 10. példában leírt eljárást megismételjük azzal a különbséggel, hogy 35 ml kloroformot, 5,8 ml (0,0458 mól) trimetilklórszilánt és 15,6 ml N-metilanilint hasz­nálunk. A 7-fenilacetamido-dezacetoxicefalosporánsav 10 káliumsójának hozama 13 mól%. 12. példa 15 7-Fenilacetamido-dezacetoxicefalosporánsav kálium­sójának előállítása 2,5 g (0,0071 mól) benzilpenicillin-szulfoxid, 2,5 ml (0,035 mól) piridin, 4,4 ml (0,035 mól) trimetilklórszilán 20 és 40 ml benzilcianid keverékét 80°-on 24 óra hosszat melegítjük. Az így kapott 7-fenilacetamido-dezacetoxi­cefalosporánsav-káliumsó hozama a 10. példában em­lített mikrobiológiai próbával meghatározva 10%-a volt az elméletinek. 25 13. példa 7-Fenilacetamido-dezacetoxicefalosporánsav kálium­sójának előállítása 30 1,05 g (3 mmól) benzilpenicillin-szulfoxid, 14 ml ace­tonitril, 6 ml (0,074 mól) piridin és 0,5 g (2,8 mmól) diklórmetildimetilklórszilán keverékét 80°-on 16 óra hosszat keverjük. Ezután 75 ml n sósav és 25 ml etil-35 acetát hideg keverékébe öntjük. Az etilacetátos réteget elválasztjuk, és a vizes réteget 2 ízben 25 ml etilacetáttal extraháljuk. Az egyesített etilacetátos rétegeket 2 íz­ben 25 ml vízzel mossuk. Az etilacetátos oldatot vízzel keverve, káliumhidroxid-oldattal 7 pH-ra beállítva, a 40 vizes oldatot aktívszénnel kezelve, és a vizet n-butanol­lal azeotrop desztillációval eltávolítva, majd az oldatot koncentrálva 130 mg (0,35 mmól) 7-fenilacetamido-dez­acetoxicefalosporánsav-káliumsót kapunk. 14. példa 7-Fenilacetamido-dezacetoxicefalosporánsav-kálium­só előállítása Megismételjük a 13. példában leírt eljárást, diklórme­tildimetilklórszilán helyett 0,5 g (3,1 mmól) metilpro­pildiklórszilánnal. A hozam 140 mg (0,38 mmól) 7-fenilacetamido-dezacetoxicefalosporánsav-káliumsó. 15. példa 7-Fenilacetamido-dezacetoxicefalosporánsav kálium-60 sójának előállítása Megismételjük a 13. példában leírt eljárást diklór­metildimetilklórszilán helyett 0,6 ml (2,9 mmól) dife­nildiklórszilánnal. A hozam 120 mg (0,32 mmól) 7-fe-65 nilacetamido-dezacetoxicefalosporánsav-káliumsó. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom