166577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-oxo-1H-pirimido (1,2-a) kinolin származékok előállítására
11 166577 12 -pirimido(l,2-a)kinolin-2-karbonsavat kapunk. (Op: 163—164 C°.) 14. 13,5 g (0,05 mól) 2-etoxi-karbonil-l-oxo-10,ll-dihidro-lH-pirimido(l,2-a)kinolint (op: 89—91 C°) 150 ml metanolban oldunk és jeges hűtés közben ammóniagázzal telítjük az oldatot. Másnapig állni hagyjuk az elegyet, majd a kivált sárga kristályokat szűrjük. 6,75 g (56%) 258—261 C°-on olvadó l-oxo-5,6-dihidro-lH-pirimido(l,2-a)kinolin-2-karbonsavamidot kapunk, Dimetilformamidból kétszer egymás után átkristályosítva az olvadáspont 266—267 C°-ra emelkedik. Analízis: számított: C 64,72; H 4,58; N 17,46; talált: C 64,89; H 4,64; N 17,48. 15. 13,5 g (0,05 mól) 2-etoxi-karbonil-l-oxo-5,6--dihidro-lH-pirimido(l,2-a)kinolint (op. 89—91 C°) 200 ml vízmentes alkoholban oldunk és 7,5 g (0,15 mól) hidrazinhidrátot adunk hozzá. Egy napig állni hagyjuk az oldatot szobahőmérsékleten, majd a kivált kristályokat szűrjük és acetonból kristályosítjuk, 4,5 g (35%) fehérszínű 204—207 C°-on olvadó l-oxo-5,6-dihidro-lH-pirimido(l,2-a)kinolin-2-karbonsavhidrazidot kapunk. Analízis: számított: C 60,88; H 4,68; N 21,86; talált: C 61,02; H 4,61; N 21,72. 16. 5,4 (0,02 mól) 2-etoxikarbonil-l-oxo-lH-pirimido(l,2-a)kinolint (op: 91—92 C°) 30—35 C°-on 6 ml 98%-os kénsavban oldunk. Teljes oldódás után lehűtjük az oldatot 0 C°-ra és kb. 15 perc alatt 3 ml 100%os salétromsavat csepegtetünk be úgy, hogy a hőmérséklet ne emelkedjék +5C° fölé. A salétromsav beadagolása után szobahőmérsékletre keverjük a reakcióelegyet 1,5 órán át, majd 30 g aprított jégre öntjük. Sárga, ragacsos olaj válik le. Az oldat pH-ját 140 ml 10%-os nátriumkarbonát oldattal tompítjuk. Kapargatás közben a levált olaj kristályosodik. A kristályos anyagot kiszűrjük és vízzel semlegesre mossuk. 5,6 g (90%), 170—180 C°-on elhúzódva olvadó sárga színű 2-etoxikarbonil-l-oxo-5-nitro-lH-pirimido(l,2-a)kinolint kapunk. 50-szeres mennyiségű etilacetátból kétszer egymásután átkristályosítva az olvadáspont 197—200 C°-ra emelkedik. Analízis: számított: C 57,51; H 3,54; N 13,41; talált: C 57,63; H 3,51; N 13,31. 17. 1,6 g (0,005 mól) 2-etoxikarbonil-l-oxo-5-nitro-lH-pirimido(l,2-a)kinolint (op: 197—200 C°) 30 ml 96%-os ecetsavban 0,5 g palládium-szén katalizátor jelenlétében atmoszferikus körülmények között hidrogénezünk. 75 perc alatt 370 ml hidrogén fogy. Ezután az oldatból kiszűrjük a katalizátort és csökkentett nyomáson szárazra pároljuk a szűrletet. A maradék 1,3 g kristályos anyag. Ezt 6 ml dimetilformamidban oldjuk és vízzel kétszeres térfogatra hígítjuk. A kivált 0,9 g kristályt szűrjük, mely 169—170 C°-on olvad. Ha a kapott kristályokat kétszer egymásután dioxánból átkristályosítjuk, 182 C°-on bomlás közben olvadó sárga színű 2-etoxi-karbonil-1 -oxo-5-amino-1 H-pirimido( 1,2--a)kinolint nyerünk. Analízis: számított: C 63,62; H 4,63; N 14,83; talált: C 63,98; H 4,51; N 14,62. 18. 6,45 g (0,025 mól) N-(2-kinolil)-malonsavfélészter-félamidot (op: 151—152 C°) 15,5 g (0,1 mól) foszforoxiklorid és 1 g polifoszforsav elegyében 3 órán át 140 -150 C°-on melegítjük, majd visszahűtjük 100 C°-ra és 25 ml vízmentes alkohollal megbontjuk az elegyet. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékletre hűtjük és a kivált kristályokat kiszűrjük. A kapott 5,1 g 200—202 C°-on olvadó anyagot 60 ml 5%-os nátriumhidrogénkarbonát-oldatban szuszpendáljuk. így 4,8 g (83%) 200—202 C°-on olvadó 3-klór-l-oxo-lH-pirimido(l,2-5 -a)kinolint kapunk. Az olvadáspont vízmentes alkoholból való átkristályosítás után 199—201 C°. Analízis: számított: C 62,49; H 3,06; N 12,14; Cl 15,37; talált: C 62,20; H 3,00; N 11,94; Cl 15,31. A kiindulási anyagot 2-amino-kinolin és a malonsav-10 -dietilészter reakciójával állítjuk elő. 19. 13,5 g (0,05 mól) 2-etoxikarbonil-l-oxo-5,6--dihidro-lH-pirimido(l,2-a)kinolin (olvadáspont: 89— 90 C°) és 7,9 g (5,9 ml; 0,0625 mól) dimetilszulfát elegyét 60 ml vízmentes benzolban 7 órán át 60—65 C°-on 15] keverjük. Ezután a kivált halványsárga 13,8 g (70%) súlyú 176—177 C°-on olvadó 2-etoxikarbonil-4-metil-1 -oxo-5,6-dihidro-1 H-pirimido(l ,2-a)kinolinium-metoszulfátot kiszűrjük. Vízmentes etanolból való átkristályosítás után az olvadáspont 183—184 C°-ra emelkedik. 20 Analízis: számított: C 51,51; H 5,09; N 7,07; S 8,09%; talált: C 51,66; H 5,16; N 7,09; S 7,75%. Szabadalmi igénypontok 25 1. Eljárás (I) általános képletű vegyületek, sóik és kvaterner sóik előállítására (mely képletben R-! jelentése halogénatom, 1—4 szénatomos alkil-csoport, vagy halogénatom; 30 R2 jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkil-, fenil-, 1—4 szénatomos alkanoil-, benzoil-, karboxil-, 1—6 szénatomos alkoxikarbonil, 1—3 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó fenilalkoxikarboniK ciklohexiloxikarbonil-, nitril-, karboxamido-, karbohid-35 razid-, vagy 1—4 szénatomos alkoxitiokarbonilcsoport; R3 jelentése hidrogénatom, nitro-, vagy amino-csoport; és a szaggatott vonalak adott esetben jelenlevő kötéseket jelentenek, és a szaggatott vonalak a keto-40 -enol-tautoméria jelölésére szolgálnak; mimellett amennyiben a 4,4a-kötés egyeskötés, úgy az N4 nit* rogénatomhoz hidrogénatom kapcsolódik) azzal jellemezve, hogy a (II) képletű 2-amino-kinolint vagy savaddíciós sóját valamely (III) általános képletű 45 vegyülettel — melyet kívánt esetben a megfelelő ß-keto-észter és trialkilortohangyasavészter reakciójával in situ képezünk — reagáltatjuk (mely képletben R4 jelentése karboxil-, 1—6 szénatomos alkoxikarbonil-, feniloxikarbonil-, 1—3 szénatomos alkil-csoportot tartal-50 mázó fenilalkoxikarbonil-, — vagy ciklohexiloxikarbo* nil-csoport; R5 jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkil-, fenil-, karboxil-, 1—6 szénatomos alkoxikarbonil-, 1—3 szénatomos alkil-csoportot tartalmazó fenilalkoxikarbonil-, ciklohexiloxikarbonil-, karboxamido-, 55 alkoxitiokarbonil-, 1—4 szénatomos alkanoil-, benzoilvagy nitrilcsoport; R6 jelentése hidrogénatom, hid* roxil-, 1—4 szénatomos alkil-, vagy merkapto-csoport; R7 jelentése hidrogénatom, hidroxil-csoport, 1—4 szénatomos alkoxi-csoport vagy =0; és a szaggatott 60 vonal adott esetben jelenlevő kötést jelent, mimellett R5 , R a és R 7 legalább az egyik hidrogénatomtól eltérő jelentésű), majd a kapott (V) általános képletű kondenzációs terméket — mely képletben R4, R 5 és R 6 jelentése a fent megadott — kívánt esetben az R5 helyén levő 65 karboxil-csoport dekarboxilezéssel való eltávolítása 6
