166561. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csúcsidei villamosenergia szolgáltatására

3 166561 4 rített hajtómotor együttes maximális teljesítményigé­nyére van méretezve. A villamosenergia fogyasztó berendezésekre épí­tett és ehhez kapcsolt erőgépre alapított csúcsenergia szolgáltató megoldásnál az ismert és használatos csúcs­erőművi rendszerekkel szemben jelentős beruházási- és energiaköltségmegtakarítások mutathatók ki. Megta­karíthatók az erőgép teljesítményének megfelelő teljesí­tőképességű generátor beruházási költsége, az építési és alapozási, valamint a szerelési költségek, továbbá a kapcsolóberendezések, a kábelezés, a műszerezés és a védelem költségei is. A központi erőművek által középfeszültségen szolgál­tatott villamosenergiánál kb. 10%-os teljesítmény- és energiaveszteséggel kell számolni. Növeli a vonalvégi energiaszolgáltatás értékét az is, hogy a központi csúcs­erőműnél a beépített és a kiadható teljesítőképesség közötti kb. 20%-os különbség miatt, beruházási többlet­költséggel kell számolni. Nagy teljesítményigényű (1—12 MW) fogyasztókra alapított vonalvégi csúcsenergia-szolgáltató berende­zések előnye a központosított csúcserőművi megoldás­sal szemben még a fogyasztók számára helyben rendel­kezésre álló biztonsági tartalék is. A találmány szerinti megoldással nagyüzemi fogyasztóknál legalább egy gép­csoportnál öngerjesztésű hajtómotor beépítésével szük­ség esetén mód van a saját energiaellátás teljes, vagy részleges biztosítására. Ez?igen jelentős előny, a nagy teljesítőképességű villamos hajtást igénylő vegyipari technológiáknál, kohó- és hengerműveknél, olaj- és gáztávvezetékek szállító szivattyúinál, kalorikus és atom­erőművek segédüzemi berendezéseinél. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés példakénti ki­viteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány elvi megoldását ismertető kapcsolási vázlat. A 2. és 3. ábra a találmány szerinti berendezésben alkalmazott tengelykapcsoló hosszmetszete, illetőleg ke­resztmetszete. A 4. ábra a tengelykapcsolót működtető szabályozó szerkezet elvi vázlata. Végül: Az 5. ábra a villamos tel­jesítménykorlátozó elvi vázlata. Amint az 1. ábrán látható, 1 munkagép hivatkozási számmal meg nem jelölt fordulatszámváltón át villamos 2 hajtómotorral van összekötve. A 2 hajtómotorral az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 3 munkaturbi­nából és 4, 5, 6 elemekből álló hajtógáz fejlesztőből összeállított gázturbinás egység van összekötve. Az összekötést szinkronizáló szerkezettel ellátott 7 tengely­kapcsoló biztosítja, amely 8 szabályozó szerkezeten át a 4, 5,6 hajtógáz fejlesztő egység részét alkotó 5 tüzelő­tér tüzelőanyag adagoló szervével van összekötve. A 8 szabályozó szerkezet rendeltetése, hogy a 3 erőgép ener­giafölvételét a 7 tengelykapcsoló szinkronfordulatszá­mának késleltetett eléréséig növelje, a szinkronfordulat­szám elérésekor pedig a 7 tengelykapcsolót beiktassa. Az 1. ábrán 7 hivatkozási számmal jelölt tengely­kapcsoló példakénti kiviteli alakja a 2. és 3. ábrán lát­ható. A 3 munkaturbina és a villamos hajtómotor tenge­lyét a 2. és 3. ábrákon kiviteli alakban ábrázolt külső­belső fogazású tengelykapcsoló köti össze egymással. Ez olyan szinkronizáló szerkezettel van ellátva, amely gondoskodik arról, hogy a bekapcsolás pillanatában a két elemen fog fogűrrel legyen szemben, valamint arról, hogy a hajtó és a hajtott kapcsolófél fordulatszámának különbsége, vagyis relatív elfordulása olyan kisméretű legyen, hogy a fogak káros és zajos ütközések nélkül 5 simán egymásba hatolhatnak. A kapcsolószerkezet tar­tozéka oly szabályozó szerkezet (4. ábra), amely —• sor­rend és időtartam tekintetében — ütemezi a bekapcsolás és az oldás illetőleg a töltés- és a fordulatszámváltozás mozzanatait. 10 A tengelykapcsoló hajtott oldalán 11 hajtott koszorú, hajtóoldalán 12 hajtó koszorú van. Mindkét koszorú belső fogazású és a hajtó illetőleg hajtott tengelyvéggel együtt forognak vagy állnak. A külső fogazású 13 toló­koszorú oldott állapotban a 12 hajtó, bekapcsolt álla-15 pótban mindkét belső fogazású 11 és 12 koszorúval kapcsolódik. A 13 tolókoszorú foghosszúsága egyezik a 11 és a 12 koszorúk foghosszainak és a köztük levő rés összesített hosszúságával. A külső fogazású koszorú csőalakú 14 tolóhüvelyen ül, amely kettős működésű 20 15 munkahengeren megy át. A 14 tolóhüvelyen ülő 16 dugattyú egyik oldalára bocsátva a nyomófolyadékot (sűrített levegő, olaj, esetleg víz) a fogaskoszorú a be­kapcsolás irányában, a másik oldalra bebocsátva a nyomóközeget, az oldás irányában mozdul el. A 12 hajtó 25 koszorút és annak a turbinához csatlakozó 18 peremét összekötő hüvely alkotja a 15 munkahengert. A hen­gert osztott álló 17 persely veszi körül, amelyhez kívül­ről a nyomóközeg csővezetékei, belülről a közeget vezető csatornák és furatok csatlakoznak. A 17 persely a pere-30 mes 12 fogaskoszorú csapágyát is alkothatja. A már említett szinkronizáló szerkezet működésének lényege, hogy a tolókoszorúnak a bekapcsolás irányá­ban való elmozdulását a kapcsolódás kezdete előtt néhány milliméterrel mindaddig megakasztja, amíg a 35 szekunder fordulatszám nagyobb a primer fordulat­számnál. A szinkronizmus pillanata után a primer for­dulatszám csekély növekedésekor a retesz kinyílik és bebocsátja a külső fogazású tolókoszorút a szekunder­oldali belső fogazású koszorúba. A reteszelést 21 retesz-40 tárcsa végzi, amelyen a tolókoszorúból előrenyúló 22 ujjak felütköznek. A 21 retesztárcsán a 22 ujjaknak megfelelő helyeken 23 nyílások (ablakok) vannak, ame­lyek csak a 21 retesztárcsa bizonyos mértékű elfordulása után kerülnek szembe a 22 ujjakkal, hogy ezeket be-45 fogadhassák és így felszabadítsák a tolókoszorú tovább­haladását a bekapcsolás felé. A 21 retesztárcsa a turbina­tengely folytatását képező bordázott végű 24 tengely-^ toldat bordazatán ül, azonban úgy, hogy egyik forgás­értelemben bizonyos szög-elfordulással elfordulhat a 50 tengelytoldaton. Ez a forgásértelem annak az állapotnak felel meg, amikor a primer tengely fordulatszáma na­gyobb, mint a szekundertengelyé, vagyis a primer tengely előresiet. Amíg a szekunder fordulatszám nagyobb, a bordázat a 21 retesztárcsát nem engedi elfordulni és ez 55 együttforog a tengelytoldattal, tehát a turbinatengely­lyel. A retesztárcsát előfeszítve elcsavart, tehát hajlításra igénybevett 25 csavarrugó ebben a zárt helyzetben tartja. Egyik vége a 21 retesztárcsa 26 ütközőjének, másik vége a bordástengely toldathoz ékelt 27 ütközőnek tá-60 maszkodik. A 21 retesztárcsa külső kerülete 28 kúp­felületként van kialakítva, a szekunder belső fogazású koszorú agyán pedig ennek megfelelő negatív 29 kúp­felület van kiképezve. Az így nyert kúpos dörzskapcsoló kúpfelületeinek összeszorításakor ébredő súrlódó erő 65 nyomatéka a 21 retesztárcsát a nyitás irányában elfor-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom