166550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(amino-metil)-4H-S-triazolo-(4,3-a) (1,4) benzodiazepin-származékok előállítására

5 166550 6 oldószer lehet például az etilénglikol vagy a dietilén­glikol vagy egy rövidszénláncú monoalkiléter, egy olyan glikol-származék, mint például a 2-metoxi-etanol, to­vábbá lehet egy rövidszénláncú alkanol, például meta­nol vagy etanol. A hidrolízist végrehajthatjuk savanyú közegben is, például brómhidrogén vagy sósav alkalma­zásával, vizes ecetsavban, vagy valamely alkanolos sav­ban, 50 C°—120 C° hőmérsékleten. A b) eljárásváltozat kiindulási anyagainak előállítá­sát a későbbiekben ismertetjük. A c) eljárásváltozat során a primer aminocsoport fel­szabadítását az V általános képletű ftálimido-vegyület­ből, például hidrazinnal vagy hidrazinhidráttal való reagáltatással végezhetjük, amelyet előnyösen felesleg­ben alkalmazunk. Hidrazin alkalmazása esetén a reak­ciót semleges, szerves oldószerben végezzük. Ilyen oldó­szer lehet az etanol vagy a metanol. A reakcióhőmérsék­let a szobahőmérséklettől a reakcióelegy forrási hőmér­sékletéig változhat. Savas közegben történő utókezelés szükségtelen, azonban ha a hidrazin hatására nem követ­kezett be a ftálimidocsoport teljes lehasadása, sósav­felesleggel, visszacsepegő hűtő alkalmazása mellett for­raljuk a reakcióelegyet, amíg a reakció teljesen végbe nem megy. Másrészt az V általános képletű ftálimido­-vegyület hasítására hidrazinos előkezelés nélkül, savas közegben, például etanolos sósavval vagy hidrogénbro­middal a reakcióelegy forráspontjánál magasabb hőmér­sékletre melegítjük az elegyet, szükség esetén zárt edény­ben. Az V általános képletű kiindulási anyagok előállítását a későbbiekben ismertetjük. A VI általános képletű azid redukcióját, melyek elő­állítását a későbbiekben ismertetjük, a d) eljárásváltozat szerint mind kémiai módszerekkel, mind katalitikus hidrogénezéssel végezhetjük, például palládiumszén­-katalizátor, platinaoxid vagy Raney-nikkel alkalmazá­sával, szerves oldószerben, így dioxánban, etanolban, metanolban vagy tetrahidrofuránban, szobahőmérsék­leten, normál nyomáson. Kémiai módszer szerint főleg cink(II)-kloriddal redu­kálunk víz és egy rövidszénláncú alkohol elegyében, kü­lönösen vizes etanol és egy alkálifémhidroxid, például nátriumhidroxid elegyében, 0 C° és a reakcióelegy forrás­pontja közötti hőmérsékleten, előnyösen 0 C° és szoba­hőmérséklet közötti tartományban. Az e) eljárásváltozat során telített alifás oxovegyület­ként például formaldehidet, acetaldehidet, propionalde­hidet, butiraldehidet, valeraldehidet, hexanalt, acetont, butanont, egy pentanont vagy egy hexanont alkalma­zunk, előnyösen oldószerben. 2 Oldószerként megfelelnek például a rövidszénláncú alkanolok, mint a metanol vagy etanol, továbbá az éter­jellegű folyadékok, például a dioxán vagy tetrahidro­furán. A keletkező reakcióterméket azután egy reduká­lószerrel, például hangyasavval kezelve redukáljuk. Előnyösen az N-alkilezést és redukciót egy lépésben végezzük, mikoris az alifás oxovegyületet, előnyösen formaldehidet és a hangyasavat egyidejűleg alkalmazzuk. A reakcióhőmérsékletet körülbelül 30 és 100 C° között választjuk meg. A VII általános képletű kiindulási vegyületek az I álta­lános képletű vegyületek körébe tartoznak; ezeket elő­nyösen a b), c) vagy d) eljárásváltozat szerint állíthatjuk elő, A b) eljárásváltozatban használt IV általános képletű kiindulási anyagokat az a) eljárásváltozathoz hasonló módon állíthatjuk elő, mikoris az eljárásban egy III ál­talános képletű vegyület helyett egy VIII általános kép-5 létű vegyületet — amelyben R2 és R| a fent megadott — kondenzálunk egy II általános képletű vegyülettel, amelyben Rx és X, valamint a 10 B és C gyűrű szubsztituenseinek jelentése a fent meg­adott. A c) eljárás változat V általános képletű kiindulási anyagait úgy állíthatjuk elő, hogy a ftálimid egy alkáli­fém-vegyületét, különösen ftálimid-káliumot, a IX álta-J 5 lános képletű vegyület egy reakcióképes észterével, pél­dául metánszulfonátjával vagy halogenidjével reagáltat­juk, ahol Rx és a B és C gyűrű szubsztituensei a fent megadottak. A reakciót például dimetilszulfoxidban és emelt hőmérsékleten végezzük. 20 A IX általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy egy II általános képletű vegyületet — amely képlet­ben X, Rlf valamint a B és C gyűrű szubsztituensei a fent megadottak — egy X általános képletű vegyülettel kon­denzálunk — ahol 25 R4 jelentése hidrogénatom vagy egy ariimetilcsoport, főleg benzil- vagy p-metoxibenzil-csoport — és adott esetben a keletkezett reakciótermék R4 csoport­ját hidrogénatomra cseréljük. A kondenzációt az a) el­járásváltozatban leírtakkal analóg módon hajtjuk végre. 30 Az X általános képletű vegyületek közül néhány, mint a 2-benziloxi-ecetsavhidrazid és a glikolsavhidrazid, is­mert, és a többi az ismertekkel analóg módon előállít­ható. A kondenzáció után az olyan reakciótermékeknek — amelyekben R4 ariimetilcsoport — a megfelelő IX 35 általános képletű vegyületté adott esetben elvégzendő hasítását előnyösen hidrogénhalogenidekkel, mint pél­dául sósavval, hidrogénjodiddal, de különösen hidrogén­bromiddal végezzük. A reakciót oldószer jelenlétében, például egy rövidszénláncú alkánsavban, mint amilyen 40 például az ecetsav, 20 C° és 150 C° hőmérséklettarto­mányban, adott esetben zárt edényben visszük végbe. A IX általános képletű vegyületek reakcióképes ész­tereit a már ismert módon, például egy szulfonsavklo­riddal — mint amilyen a metánszulfonsavklorid vagy a 45 p-toluolszulfonsavklorid — reagáltatva semleges, szer­ves oldószerben — mint a metilénklorid — egy szerves bázis jelenlétében — mint amilyen a trietilamin vagy etildiizopropilamin — állíthatjuk elő; vagy előállíthat­juk tionilkloriddal vagy foszfortribromiddal és adott 50 esetben utólag káliumjodiddal reagáltatva megfelelő szulfonsavészterré, illetve halogeniddé alakítjuk. A d) eljárásváltozat VI általános képletű kiindulási anyagait úgy állítjuk elő, hogy egy IX általános képletű vegyület reakcióképes észterét, például metánszulfon-55 savészterét valamely alkálifémaziddal, például nátrium aziddal reagáltatunk semleges, szerves vagy vizes szerves oldószerben, például víztartalmú acetonban. A találmány szerinti eljárás során nyert I általános képletű vegyületeket kívánt esetben szokásos módon 60 szervetlen és szerves savakkal addíciós sókká alakíthat­juk, így például az I általános képletű vegyületeket szer­ves oldószerben a kívánt sónak megfelelő savval reagál­tathatjuk. Előnyösen olyan szerves oldószert választunk a reakcióhoz, amelyben a keletkező só nagyon nehezen 65 oldódik, hogy szűréssel elválaszthassuk a keletkező sót. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom