166549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-acilamino-CEF-3-EM-4-karbonsav-vegyületek előállítására

11 166549 12 fiával (oszlop- vagy vékonyrétegkromatográfiával), vagy más megfelelő elválasztási módszerekkel az egyes izo­merekre szétválaszthatok. A kapott racém vegyületek az aktív vegyületekké a szokásos módszerekkel, adott esetben a megfelelő sóképző csoportok bevezetése után szétválaszthatok, pl. diasztereoizomér sóknak optikai­lag aktív sóképző szerekkel alkotott keverékét képezve, a keveréket a diasztereoizomér sókká szétválasztva és a szétválasztott sókat szabad vegyületekké átalakítva, vagy a racém vegyületek optikailag aktív oldószerekből végzett frakcionált kristályosításával. A találmány szerinti eljárás magában foglalja azokat a kiviteli formákat is, amelyek szerint a közbülső termé­kekként képződő vegyületeket mint kiindulási anyago­kat használjuk és a tényleges eljárási lépéseket ezekkel végezzük, továbbá alkalmazhatjuk a kiindulási anyago­kat származékaik alakjában is, vagy a reakció során ké­pezhetjük azokat. Előnyösen olyan kiindulási anyagokat használunk és a reakciókörülményeket úgy választjuk meg, hogy a be­vezetésben említett legelőnyösebb vegyületekhez jus­sunk. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmazott (II) álta­lános képletű kiindulási anyagokat pl. úgy állítjuk elő, hogy valamely (III) általános képletű vegyületben — a vegyület a 161 607 sz. magyar szabadalmi leírásból is­mert —• ahol R° aminovédőcsoportot képvisel — a hid­roxilcsoportot a —C(= O)—X képletű acilgyökkel ész­terezett hidroxilcsoporttá alakítjuk, ahol X éterezett hidroxilcsoportot jelent, amely a karbonilcsoporttal együtt enyhe körülmények között hasítható észterezett karboxilcsoportot képez. Az így kapott (IV) általános képletű vegyületet az (V) általános képletű vegyülettel vagy ennek valamely reak­cióképes származékával reagáltatjuk, és a kapott (VI) általános képletű addíciós vegyületben a szekunder hidroxilcsoportot reakcióképes észterezett hidroxilcso­porttá alakítjuk át. A (VII) általános képletű reakció­képes észtert — ahol Z reakcióképes észterezett hidroxil­csoportot, elsősorban halogén-, főképpen klór- vagy brómatomot, vagy valamely szerves szulfoniloxi-, pl. 4-metoxifenilszulfoniloxi- vagy metilszulfoniloxi-csopor­tot jelent — a (VIII) általános képletű foszfihvegyülettel — ahol Rg, Rb és R c gyökök mindegyike adott esetben szubsztituált szénhidrogéngyököt jelent — reagáltatjuk, és szükség esetén a H—Z (IXb) képletű sav elemeinek lehásítása után a (IXa) általános képletű foszfóniumsó­vegyület, mint közbülső termék előállítása után a (IX) általános képletű foszforánilidén-vegyületet kapjuk, amelyben a —C( = 0)—X észterezett karboxilcsopor­tot megbontjuk. Az így kapott (X) általános képletű vegyületben a karbonilcsoportot formilcsoporttá oxi­dáljuk és a (IIb) általános képletű karbonilvegyület mint közbülső termék izolálása nélkül kapjuk a (Ha) általá­nos képletű vegyületet, ahol az R° védőcsoportot hidro­génnel helyettesítjük és így a (II) általános képletű ki­indulási anyaghoz jutunk, amelyben szükség szerint a —C(=0)—O—R2 képletű védett karboxilcsoportot szabad karboxilcsoporttá, vagy valamely más védett karboxilcsoporttá, vagy adott esetben a szabad karboxil­csoportot a —C( = O)—O—R2 képletű védett karboxil­csoporttá alakítjuk at. A (III) általános képletű vegyületben az RJ védőcso­port pl. valamely szerves karbonsav acilgyöke, így vala­mely alifás, cikloalifás, cikloalifás-alifás,aromás aralifás, heterociklusos vagy heterociklusos-alifás karbonsav vagy szénsavfélszármazék acilgyöke, továbbá triarilmetil-, pl. tritilgyök. Az aminocsoportot védő csoportokként alkalmazható 5 acilgyökök elsősorban a fermentációs úton (vagyis a természetben előforduló) vagy bioszintetikus úton elő­állítható 6-aminopenám-3-karbonsav- vagy 7-amino-cef­-3-ém-4-karbonsav-vegyületek N-acilszármazékainak acilgyökei, elsősorban adott esetben szubsztituált fenil-10 acetil- vagy feniloxiacetil-, valamint adott esetben szub­sztituált rövidszénláncú alkanoil- vagy rövidszénláncú alkenoilgyökök, így fenilacetil-, feniloxiacetil-, 4-hidroxi­-fenilacetil-, hexanoil-, oktanoil-, 3-hexenoil-, 5-amino-5--karboxi-valeroil- (adott esetben funkcionálisan átala-15 kított aminocsoportokkal, így acilamino-, pl. ftáloilami­no- vagy halogénacetilamino-csoportokkal és/vagy funkcionálisan átalakított karboxilcsoportokkal, így észterezett karboxil-, pl. difenilmetoxikarbonil-csopor­tokkal), n-butiltioacetil- vagy alkiltioacetil-csoportok-20 kai. Megfelelő R° védőcsoportok még pl. a szénsavfélész­terek acilgyökei, főképpen ezeknek könnyen hasítható fajtái. A (III) általános képletű vegyületben a hidroxilcso-25 portot önmagában ismert módon acilezéssel az —O— —C( = O)—X képletű aciloxi-csoporttá, főképpen az —O—C(=0)—O—Rg, — O—C( = 0)—R*. —O— —C( = O)—O—R%, — O—C—( = O)—O—Rd0 és —O—C—(=0)—O—RS képletű csoportokká alakít-30 juk, ahol Rg, R£, RJj, R^ és Re0 jelentése az R|, R^, R^, Rf és R| gyököknek fel meg és elsősorban 2,2,2-tri­klóretil-, fenacil-, 4,5-dimetoxi-2-nitro-benzil- vagy terc-butilgyököt jelentenek. Az acilezés során a szokásos acilezőszereket, így savakat és főképpen ezek megfelelő 35 reakcióképes származékait alkalmazhatjuk, szükség ese­tén valamely kondenzálószer jelenlétében. Valamely sa­vat pl. valamely karbodiimid jelenlétében és valamely savszármazékot bázisos szer, így szerves tercier bázis, pl. trietilamin vagy piridin jelenlétében alkalmazunk. 40 A savak reakcióképes származékai pl. az anhidridek, beleértve a belső anhidrideket, így keténeket vagy izo­cianátokat, vagy kevert, főképpen halogénhangyasav­-észterekkel, pl. klórhangyasav-észterrel, vagy halogén­ecetsavhalogeniddel, pl. triklórecetsavkloriddal előállít-45 ható anhidrideket, reakcióképes savszármazékok továb­bá a halogenidek, elsősorban kloridok, vagy reakció­képes észterek, így a savaknak elektronokat vonzó cso­portokat tartalmazó alkoholokkal vagy fenolokkal, így N-hidroxivegyületekkel, pl. ciánmetanollal, 4-nitrofe-50 nollal vagy N-hidroxiszukcinimiddel képezett észterei. Az acilcsoportot fokozatosan is bevezethetjük, így pl. valamely (III) általános képletű vegyületet, pl. valamely szénsavhalogeniddel, pl. foszgénnel kezeljük, és az így kapott (IV) általános képletű vegyületet — ahol X halo-55 gén-, pl. klóratomot jelent — a megfelelő alkohollal, pl. 2,2,2-triklóretanollal, terc-butanollal vagy fenacilal­kohollal reagáltatva a kívánt, (IV) általános képletű ve­gyületté alakíthatjuk. Az acilezési reakciót oldószerek vagy oldószerkeverékek jelenlétében vagy ezek nélkül 60 végezhetjük, szükség esetén hűtés vagy melegítés köz­ben, zárt edényben nyomás alatt, és/vagy iners gáz-, pl. nitrogénatmoszférában, fokozatosan végezhetjük el. Az (V) általános képletű glioxilsavészter-vegyületnek valamely (IV) általános képletű vegyület laktám-gyűrű-65 jenek nitrogénatomjára történő addícióját előnyösen 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom