166549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-acilamino-CEF-3-EM-4-karbonsav-vegyületek előállítására

9 166549 10 mely sóját valamely alkohol reakcióképes észterével és valamely erős szervetlen savval, valamint valamely erős szerves szulfonsavval reagáltatva végezhetjük. Továbbá észterezett karboxilcsoportokká alakíthatjuk a savhalo­genideket, így kloridokat (amelyeket pl. oxalilkloriddal végzett kezeléssel állítunk elő), aktivált észtereket (ame­lyeket pl. N-hidroxi-nitrogénvegyületekkel képeztünk), vagy kevert anhidrideket [amelyeket pl. halogénhangya­savas(rövidszénláncú)-alkilészterekkel, így klórhangya­savas etilészterrel, vagy halogénecetsav-halogeniddel, így triklórecetsavkloriddal állítottunk elő], alkoholokkal, adott esetben bázisok, így piridin jelenlétében végzett reakcióval. A kevert anhidrideket könnyen előállíthatjuk, ha az (I) általános képletű vegyületet — ahol R2 hidrogénato­mot jelent —, ennek sóját, főképpen alkálifém- vagy ammóniumsóját valamely reakcióképes származékkal, így valamely sav halogenidjével, pl. kloridjával, pl. halo­génhangyasavas(rövidszénláncú)-alkilészterrel vagy va­lamely rövidszénláncú alkánkarbonsavkloriddal reagál­tatjuk. A találmány szerinti vegyületekben a szerves szilil­vagy sztannilcsoportokkal védett karboxilcsoportokat önmagában ismert módon képezhetjük, pl. az (I) általá­nos képletű vegyületeket — ahol R2 hidrogénatomot je­lent — vagy ezek sóit, így alkálifém-, pl. nátriumsóit va­lamely megfelelő szililezőszerrel, így valamely tri-(rövid­szénláncú)-alkil-szililhalogeniddel, pl. trimetilszililklo­riddal, vagy adott esetben N-mono-(rövidszénláncú)­-alkilezett, N,N-di-(rövidszénláncú)-alkilezett, N-tri-(rö­vidszénláncú)-alkilszililezett vagy N-(rövidszénláncú)­-alkil-N-tri-(rövidszénláncú)-alkilszililezett N-tri-(rövid­szénláncú)-alkil-szilil-aminnal (1,073.530 számú nagy­britanniai szabadalmi leírás), vagy megfelelő sztannilező­szerrel, így valamely bisz-[tri-(rövidszénláncú)-alkil-ón]­-oxiddal, pl. bisz-(tri-n-butil-ón)-oxiddal, tri-(rövidszén­láncú)-alkil-ónhidroxiddal, pl. trietil-ónhidroxiddal, vala­mely tri-(rövidszénláncú)-alkil-(rövidszénláncú)-alkoxi­-ón, tetra-(rövidszénláncú)-alkoxi-ón-, vagy tetra-(rö­vidszénláncú)-alkil-ón-vegyülettel, valamint tri-(rövid­szénláncú)-alkil-ónhalogeniddel, pl. trí-n-butil-ónklo­riddal (67/17 107 sz. holland közzétételi irat) kezeljük. Valamely észterezett karboxilcsoportot tartalmazó, találmány szerinti (I) általános képletű vegyületben, ahol az észterezett karboxilcsoport pl. a —C(=0)— —O—R2 képletű szabad karboxilcsoporttá könnyen át­alakítható észterezett karboxilcsoportot jelenti, ezt a csoportot önmagában ismert módon, az R2 észterező gyök jellege szerint, szabad karboxilcsoporttá átalakít­hatjuk, a — C(= O)—OR| vagy —C(= O)—OR£ cso­portokat pl. kémiai redukálószerrel, így valamely fém­mel, pl. cinkkel, vagy valamely redukáló fémsóval, így króm(II)-sóval, pl. króm(II)-kloriddal végzett kezeléssel alakíthatjuk át szabad karboxilcsoportokká, rendszerint hidrogént leadó szer jelenlétében, amely a fémmel együtt naszcens hidrogént termel, ez lehet valamely sav, első­sorban ecetsav, valamint hangyasav vagy alkohol, mi­mellett előnyösen vizet adunk a rendszerhez; a —C(=0)—OR| képletű csoportot besugárzással, elő­nyösen ultraibolya fénnyel alakíthatjuk át szabad kar­boxilcsoporttá, mimellett rövidhullámú, pl. 290 nm alatti ultraibolya fénnyel dolgozunk, ha R£ pl. adott esetben a 3-, 4- és/vagy 5-helyzetben pl. rövidszénláncú­-alkoxi- és/vagy nitrocsoportokkal szubsztituált benzil­gyököt jelent, vagy hosszabb hullámú ultraibolya fény­nyel, pl. 290 nm feletti fénnyel dolgozunk, ha R£ pl. a 2-helyzetben nitrocsoporttal szubsztituált benzilgyököt jelent; továbbá a —C(=0)—OR^ képletű csoportot valamely megfelelő savas szerrel, így hangyasavval vagy 5 trifluorecetsavval végzett kezeléssel alakítjuk át szabad karboxilcsoporttá, adott esetben valamely nukleofil ve­gyület, így fenol vagy anizol hozzáadásával; a —C(= O) —OR| képletű csoportot hidrolízissel alakíthatjuk át szabad karboxilcsoporttá, pl. valamely savas vagy gyen-10 gén savas bázisos vizes szerrel, így sósavval vagy vizes nátriumhidrogénkarbonáttal, vagy 7—9 pH-értékű vizes káliumfoszfát-pufferral végzett kezeléssel; és végül a —C(=0)—OR2 képletű csoportot hidrogenolízissel alakíthatjuk át szabad karboxilcsoporttá, pl. valamely 15 nemesfém-, pl. palládiumkatalizátor jelenlétében hidro­génnel végzett kezeléssel. Valamely, pl. szililezéssel vagy sztannilezéssel védett karboxilcsoport a szokásos módon, pl. vízzel vagy alko­hollal kezelve szabad karboxilcsoporttá alakítható. 20 A kapott vegyületek önmagában ismert módon egy­mássá átalakíthatók. így pl. valamely kapott vegyület­ben a —C(= O)—O—R2 általános képletű csoport va­lamely, ugyanezen képletnek megfelelő csoporttá, pl. a —C(= O)—O—R2 általános képletű 2-klóretoxikar-25 bonil- vagy 2-brómetoxikarbonil-csoport megfelelő ol­dószer, így aceton jelenlétében valamely jódsóval, így nátriumjodiddal kezelve 2-jódetoxikarbonil-csoporttá alakítható át. Az Rf acilcsoportban levő funkciós csoportok, így az 30 amino- vagy karboxilcsoportok önmagában ismert mó­don funkcionálisan átalakíthatók, pl. acilezhetők, ész­terezhetők vagy szubsztituálhatók. így pl. valamely aminocsoport előnyösen valamely szerves bázissal, így tri-(rövidszénláncú)-alkilaminnal, 35 pl. trietilaminnal képezett komplex formájában kéntri­oxiddal végzett kezeléssel szulfoaminocsoporttá átala­kítható. Továbbá valamely 4-guanilszemikarbazid sav­addíciós sójának nátriumnitrittel alkotott reakciókeve­rékét az (I) általános képletű vegyülettel — ahol pl. 40 az Rf acilcsoport adott esetben szubsztituált glicilcso­portot jelent — reagáltathatjuk, és így az aminocsopor­tot 3-guanilureido-csoporttá alakíthatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek sói önmagában ismert módon előállíthatók, így pl. azok az (I) általános 45 képletű vegyületek — ahol R2 hidrogénatomot jelent —• sóit fém vegyületekkel, így a megfelelő karbonsavak al­kálifémsóival, pl. az ot-etil-kapronsav nátriumsójával, vagy ammóniával vagy a megfelelő szerves aminnal vég­zett kezeléssel képezhetjük, mimellett a sóképző szernek 50 előnyösen sztöchiometriai mennyiségét vagy csak kevés feleslegét használjuk. Az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sói a szokásos módon, pl. valamely savval, vagy a megfelelő anioncserélő-reagenssel végzett keze­léssel állíthatók elő. Azoknak az (I) általános képletű 55 vegyületeknek a belső sói, amelyek szabad karboxilcso­portot tartalmaznak, pl. sóknak, így savaddíciós sók­nak pl. gyenge bázisokkal az izolektromos pontig való semlegesítésével, vagy folyékony ioncserélőkkel végzett kezelésével állíthatók elő. 60 A sók a szokásos módon a szabad vegyületekké átala­kíthatók ; fém- és ammóniumsók pl. a megfelelő savak­kal végzett kezeléssel, a savaddíciós sók pedig pl. a meg­felelő bázisos szerekkel végzett kezeléssel. A kapott izomerek kezelése így ismert módon, pl. 65 frakcionált kristályosítással, adszorpciós kromatográ-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom