166549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-acilamino-CEF-3-EM-4-karbonsav-vegyületek előállítására

35 166549 36 = 99—101°; a vékonyrétegkromatogramon (szilikagél, etilacetát oldószer, előhívás jóddal) mért Rf-érték = = ~0,46; [a]g» = +3° ±2° (c =0,518, kloroformban); az infravörös abszorpciós spektrum (metilénkloridban) karakterisztikus sávjai: 2,88, 5,58, 5,64, 5,92 és 6,62 y.. 1,0 g 3ß-(N-femlacetü-amino)-4ß-[2-(2,2,2-triklor­etoxi-karboniloxi)-etilmerkapto]-azetidin-2-on és 3,0 g glioxilsav—terc-butilészter-hidrát keverékét 50 ml ben­zolban, 16 órán át víz kiválás mellett, visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, majd lehűtjük és két­szer 25 ml desztillált vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. így kapjuk az <x-hidroxi-a-{2--oxo-3ß-(N-fenilacetil-amino)-4ß-[2-(2,2,2-trikloretoxi­-karboniloxi)-etilmerkapto]-1 -azetidinil}-ecetsav-terc­-butilésztert, amelyet tisztítás nélkül tovább dolgozunk. Az előbbi eljárás szerint kapott nyers «-hidroxi-a­-{2-oxo-3ß-(N-fenilacetil-amino)-4ß-[2-(2,2,2-triklor­etoxikarboniloxi)-etilmerkapto]-l-azetidinil}-ecetsav­-terc-butilésztert dioxán és tetrahidrofurán 1:1 ke­verékének 20 ml-ében oldjuk és — 10°-on cseppenként hozzáadjuk 0,54 ml piridinnek 2 ml dioxánnal és 0,48 ml tionilkloridnak dioxán és tetrahidrofurán 1 : 1 keve­rékének 10 ml-ével készült elegyét. A reakciókeveréket 30 percen át —10° 5°-on és 1 órán át nitrogén­atmoszférában keverjük, a csapadékot kiszűrjük és a szűrletet, amely az a-klor-a-{2-oxo-3ß-(N-fenilacetil­-amino)-4ß-[2-(2,2,2-trikloretoxikarboniloxi)-etilmer­kaptoj-1 -azetidinil}-ecetsav-terc-butilésztert tartalmaz­za, bepároljuk és a terméket nyers állapotban tovább dolgozzuk. A fenti eljárás szerint kapott nyers <x-klór-a-{2-oxo­-3ß-(N-fenilacetil-amino)-4ß-[2-(2,2,2-trikloretoxikarbo­niloxi)-etilmerkapto]-1 -azetidinil}-ecetsav-terc-butilész­tert dioxán és tetrahidrofurán 1 : 1 keverékének 30 mi­ében oldjuk, az oldathoz 1,15 g trifenilfoszfint és 0,35 ml piridint adunk és 2 órán át 50°-on melegítjük, majd szá­razra pároljuk. A maradékot 30 g tiszta szilikagélen kromatografáljuk, mimellett az a-{2-oxo-3ß-(N-fenil­acetil -amino) -4ß -(2 -(2,2,2-triklóretoxikarboniloxi) -etil -merkapto]-l-azetidinil}-a-trifenilfoszforán-ilidén-ecetsav­-terc-butilésztert toluol és etilacetát 1 : 1 keverékével eluáljuk. A termék némi trifemlfoszfinoxiddal szennye­zett és preparatív vékonyrétegkromatográfiával (szilika­gélen, előhívás jóddal) tisztítható, az Rf-érték ~ 0,57 (1 : 1 toluol-aceton oldószerrendszerben); az infra­vörös abszorpciós spektrum (metilénkloridban) karak­terisztikus sávjai: 3,00, 3,42, 5,68, 5,97, 6,10, 6,65 p. 0,225 g a-{2-oxo-3ß-(N-fenilacetil-amino)-4ß-[2--(2,2,2-triklóretoxikarboniloxi) -etilmerkapto] -1 -azetidi­nil}-a-trifenil-foszforán-ilidén-ecetsav-terc-butilészter és ecetsav és víz 9 : 1 keverékének 10 ml elegyéhez 3,0 g cinkport adunk és a reakcióelegyet 45 percig 15°-on keverjük, ezután leszűrjük és a szűrletet bepároljuk, a maradékot 50 ml etilacetátban feloldjuk és az oldatot 25 ml telített vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és kétszer 25 ml telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. így kapjuk az a-[4ß-(hidroxietilmerkapto)-2-oxo-3ß-(N-fe­nilacetilamino) -1 -azetidinil) -«-trifenilfoszforán -ilidén --ecetsav-terc-butilésztert. A vékonyrétegkromatogramon (szilikagél, 1 : 1 toluol-aceton oldószerrendszer, elő­hívás jóddal) mért Rf-érték = ~0,24. 0,221 g nyers a-[4ß-(2-hidroxietilmerkapto)-2-oxo-3ß­-(N-fenilacetilamino)-l-azetidinil]-a-trifenilfoszforán-ili­dén-ecetsav-terc-butilészter, 5 ml dimetilszulfoxid és 5 ml ecetsavanhidrid keverékét 16 órán át szobahőmér­sékleten állni hagyjuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk, a maradékot 100 ml toluolban feloldjuk, a szerves oldatot háromszor 50 ml desztillált vízzel 5 mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. Az olajos maradékot 10 g szilikagélen kromatografáljuk, a kívánt 7ß-(N-fenilacetil-amino)-cef-3-em-4-karbonsav­-terc-butilésztert, amely az intermedierként kapott és nem izolált «-[4ß-formilmetilmerkapto-2-oxo-3ß-(N-fe-10 nilacetil-amino)-l-azetidinil] -a -trifenilfoszforán -ilidén­-ecetsav-terc-butilészterből gyűrűzárással képződik, to­luol és etilacetát 4 : 1 keverékével eluáljuk. A vegyület dietiléterből kristályosítva 149—151°-on olvad; [«g = = +87° ±2° (c =0,45, kloroformban); a vékonyréteg-15 kromatogramon (szilikagél, toluol-etilacetát 1:1 ol­dószerrendszer) mért Rf-érték ~ 0,48; az ultraibolya abszorpciós spektrum (tiszta etanolban): Xmax =2,58 my.; az infravörös abszorpciós spektrum (metilénklo­ridban) karakterisztikus sávjai: 3,00, 3,48, 5,62, 5,81, 20 5,93, 6,10, 6,67, 7,15, 7,31, 7,70, 8,65 és 9,03 y.. 0,03 g 7ß-(N-fenilacetamino)-cef-3-em-4-karbonsav­-terc-butilészter és 0,5 ml trifiuorecetsav keverékét 1 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután a trifluor­ecetsavat csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a ma-25 radékot kloroform és benzol keverékének 5—5 ml-ével kétszer szárazra pároljuk. A maradékot 5 g szilika­gélen kromatografáljuk és a 7ß-(N-fenilacetil-amino)­-cef-3-ém-4-karbonsavat 5"/0 acetont tartalmazó me­tilénkloriddal eluáljuk. A vékonyrétegkromatogramon 30 szilikagél, 40 : 24 : 6 : 30 n-butanol-piridin-ecet­sav-víz oldószerrendszer, előhívás jóddal) mért Rf­érték =0,47. 1,275 g 7ß-fenilacetil-amino-cef-3-em-4-karbonsavat 5 ml metanol és 20 ml dioxán elegyében oldunk, difenil-35 diazometán feleslegét adjuk hozzá és 1 órán át szoba­hőmérsékleten állni hagyjuk. A vörös színű reakció­keveréket kismennyiségű ecetsavval elegyítjük és csök­kentett nyomáson szárazra pároljuk. A sárgás színű olajos maradékot kevés metilénkloridban feloldjuk és 40 melegen dietilétert adunk hozzá. A színtelen csapadékot (filcelődött tűk) leszűrjük, dietiléterrel, majd pentánnal mossuk és szárítjuk, így kapjuk a 7ß-fenilacetil-amino­-cef-3-ém-4-karbonsav-difenilmetilésztert, melynek ol­vadáspontja: 163,5—164,5°; [ag? = +30°±1° (c = 45 =0,968, dioxánban); a vékonyrétegkromatogramon (szilikagél) mért Rf-értékek: 0,55 (4 : 1 toluol—aceton), 0,35 (9 : 1 toluol-aceton) és 0,40 (4 : 1 toluol-etil­acetát); az ultraibolya abszorpciós spektrum: Xmax = = 258 my., (s = 6100) és Xmin = 240 my, (s = 5250) (me-50 tilénkloridban) és Xmax = 259 mfj, (e = 6050) és X min = = 239 my. (s =4950) (95%-os etanolban); az infravörös abszorpciós spektrum karakterisztikus sávjai: 2,90, 5,57, 5,76, 5,91, 6,09, 6,66, 7,13, 8,12, 8,63, 9,07, 10,43 és 12,22 y. (metilénkloridban), és 3,01, 5,60, 5,82, 6,04, 55 6,08 (váll), 6,51 és 7,13 y. (ásványolajban). 1,94 g 7ß-fenilacetil-amino-cef-3-em-4-karbonsav-di­fenilmetilésztert 100 ml abszolút metilénkloridban ol­dunk, az oldatot — 15°-ra lehűtjük, majd 3,86 ml ab­szolút piridint és foszforpentaklorid 8%-os metilén-60 kloridos oldatának 31,6 ml-ét adjuk hozzá és a reak­ciókeveréket 30 percen át — 10°-on és további 30 percen át — 5°-on keverjük. Az aranysárga oldatot — 20°-ra lehűtjük és 26,8 ml abszolút metanolt olyan ütemben adunk hozzá, hogy a belső hőmérséklet a — 10°-ot 65 ne haladja meg. A reakciókeveréket 1 órán át — 10°-on 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom