166548. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények
3 166548 4 Az észter-származékok biológiailag hatásosabbak, mint a sók (hatásosságuk pl. 25—30%-kal nagyobb), sőt rendszerint folyékony alakban maradnak a felvitel helyén, emiatt a levelekbe való behatolásuk tökéletesebb és nincsenek kitéve pl. a szél lepergető hatásának. Az észtereket azonban viszonylag bonyolultabb technológiával kell előállítani (a bonyolult berendezés és a változó hozam miatt az észterek ára magasabb), emellett illékonyak és ezen illékonyság gyakran okoz károsodást a kezelt hellyel szomszédos területeken. Ideális esetet feltétélezve a legelőnyösebb herbicid készítmények mind a herbicid savakból képzett sók, mind az észter-származékok előnyös hatásaival rendelkeznek, anélkül, hogy a kevésbé kedvező tulajdonságok jelentkeznének. Egy előnyös herbicid készítmény tehát hosszú ideig folyékony alakban marad, vízoldható, így lehetővé teszi vizes vivőanyagok alkalmazását, gyártása viszonylag egyszerű és lényegében nem illékony, emellett bizonyos mértékben az eső lemosó hatásával szemben is ellenálló. Az illékonysági tulajdonság igen döntő tényező, és az illékony herbicid készítmények veszélye miatt néhány területen ezek teljesen kiszorulnak a használatból. A herbicid készítmények fenti előnyös tulajdonságainak kialakítása céljából számos javaslatot dolgoztak ki és különböző termékeket állítottak elő. Ennek eredményeképpen számos új vegyületet vagy az ismert készítmények módosított változatát akár só vagy észter alakban próbálták ki. A 2 900 411 számú USA szabadalmi leírásban (Armour and CO.) olyan vízoldhatatlan herbicidet ismertetnek, amely egy karbonsavnak a szénhidrogénláncban legalább 6 szénatomot tartalmazó alifás aminnal képzett sójából áll. Ez a só — mivel hatnál több szénatomot tartalmaz —, olajban oldható és emulgeáló szer hozzáadásával ideális herbicid készítmény kedvező tulajdonságaival rendelkezik. Hátránya azonban, hogy nem vízoldható és így permetezhető készítmény előállításához emulgeálószer felhasználását igényli. A találmány célja olyan herbicid készítmények előállítása, amelyek a fentiekben vázolt kedvezőtlen tulajdonságoktól mentesek. A találmány szerinti herbicid készítmény közelebbről egy vagy több herbicid hatású vegyület legalább két különböző sójának keverékéből áll, és adott esetben a sókeverékkel elegyedő folyékony poláris vivőanyagot tartalmaz, amely készítménynek abszolút felületi feszültsége 25 C°-on desztillált vízben 1%-os hatóanyagkoncentrációnál mérve legfeljebb 35 dyn/cm. A találmány szerinti készítményekben a sók keveréke 20 C°-on folyékony állapotú, ez vizes vagy poláros folyékony vivőanyagban feloldva a vivőanyag elpárolgása után is hosszabb időtartamon keresztül folyékony állapotban marad. A jelen leírásban „legalább egy herbicid hatású vegyület legalább két különböző sójának keveréke" meghatározáson azt értjük, hogy az adott keverékben legalább két só (azonos vagy különböző herbicid tulajdonságú gyökhöz kapcsolva) különböző kationokkal vagy anionokkal kapcsolódik a herbicid tulajdonságú aktív gyökökhöz. A találmány szerinti készítményben azok a sók használhatók fel, amelyek önmagukban, továbbá egy vagy több sóval való keverékben 20 C°-on folyékony állapotban vannak. Ebből a célból a primer aminsók közül az R—NH2 képletű amin-gyökkel, a szekunder amin sók közül az H I R—N—Rx képletű 5 amin-gyökkel, a tercier aminők közül a Ra I R—N—Rx képletű 10 amin-gyökkel rendelkező sókat, míg a kvaterner ammóniumsók közül az R2 I 15 R—N—Rx | képletűeket R3 alkalmazzuk, ahol R, Rx , R2 és R 3 alkil-, (előnyösen 20 1—6 szénatomos rövidszénláncú alkil), hidroxil-csoporttal helyettesített alkil- (célszerűen hidroxil-csoporttal helyettesített 1—6 szénatomos rövidszénláncú alkil) vagy 1—6 szénatomos alkoxi-csoport. Az egyéb felhasználható sók közé tartoznak az alkálifémekkel és más bázi-25 sokkal mint pl. ammóniumhidroxiddal stb. képzett megfelelő savak sói. Az Rls R, R 2 és R 3 gyökökre példaként a következőket soroljuk fel: metilamin-, etilamin-, izopropil-, propil-, n-butil-, pentil- (pl. 1-amino-pentán, 2-amino-pen-30 tán), ciklohexil-gyök stb. és a megfelelő alkanolamin homológok, vagyis monoetanolamin-, monoizopropanolamin-gyökök stb., tipikus szekunder amino-gyökök a dimetilamin-, dietilamin, diizopropilamin és a megfelelő alkanolamin homológok, pl. dietanolamin, diizo[35 propilamin stb. A tercier aminők közül a trimetilaminból, trietilaminból, triizopropilaminból, tri-n-butilaminból stb. és a megfelelő alkanolamin-homológokból vagyis a trietanolaminból, triizopropanolaminból stb. leszármaztatható gyököket említjük. Felhasználhatók a [40] dietilaminoacetál típusú aminsók is. Ha az R—R3 gyökök 1—6 szénatomos alkoxi-csoportot képviselnek, akkor az 1—6 szénatomos polietoxilezett aminők is felhasználhatók. Vízoldható sók képzésére megfelelnek még a diamino-, triamino- és tetraamino-alkánok, to-45 vábbá a diaminoalkoxiaminok. A tipikus példák közé tartoznak pl. az 1,2-diaminoetán, 1,2- és 1,3-diaminopropán, putreszcin, kadaverin, 1,6-diamino-n-hexán, 1,10-diaminodekán, 1,2,3-triaminociklopropán, spermidin, szimmetrikus homospermidin, l-hidroxi-2,2,2-tri 50 aminometil-etán, tetra-(aminometil)metán, hexametiléntetramin, spermin, bisz(4-amino-butil)-éter, bisz(5-aminopentil)-éter, 4(2-aminoetil)-morfolin, 4(3-aminopropil)-morfolin, stb. Más tipikus sóképző gyökök közé tartozik a nátrium, kálium, lítium stb. 55 A jelen találmány szempontjából gazdaságossági és hozzáférhetőségi szempontból legelőnyösebbek a monoetanolamin, dimetilamin, dietilamin és dietanolaminsók. A találmány oltalmi körén belül vannak és a fentiek-60 ben vázolt előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek azok a herbicid készítmények, amelyek összesen 2—6 vagy ennél több sót tartalmaznak, a herbicid készítmény típusától és a kialakítani kívánt tulajdonságoktól függően, így pl. egy herbicid hatású sav két vagy több különböző 65 sója — amely a megkívánt tulajdonságokkal rendelke-2
