166548. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények

5 166548 6 zik — felhasználható a herbicid készítmény előállításánál. A másik változat szerint pl. legalább két herbicid hatású sav egy-egy különböző sóját használjuk fel a kívánt hatású herbicid készítmény előállításánál. A sók herbicid hatású savgyökeként a találmány szerinti készítményeknél felhasználhatók tetszés szerinti megfelelő herbicid tulajdonságokkal rendelkező savak. Ennek folytán a sav vagy savkombinációk kiválasztása nem döntő abban az esetben, ha azt só alakban használjuk és egy vagy több sóval elkeverjük. Ilyen módon mindenkor a kívánt tulajdonságokkal rendelkező sókeverékhez jutunk. A sószármazékok előállításánál felhasznált herbicid hatású sav kiválasztása természetesen elsősorban annak hatásosságától és a nem kívánt növényzet kipusztításánál jelentkező szelektivitási spektrumától függ. A jól ismert és gyakran használt herbicid tulajdonságokkal rendelkező savgyökök pl. a fenoxisavak különböző származékai, a benzoesav származékok stb. Ilyen vegyületek pl. a 2,4-D(2,4-diklórfenoxiecetsav), 2,4-DP (2,4-diklórfenoxipropionsav), 2,4-DB (2,4-diklórfenoxivajsav), 2-metil-4-klór-fenoxiecetsav, 2-metil-4-klór-fenoxipropionsav, 2-metil-4-klórfenoxivajsav, 2,4,5-triklórfenoxiecetsav, 2,3,6-triklórbenzoesav, 2-metoxi-3,6-diklórbenzoesav, 2-metoxi-3,5,6-triklórbenzoesav, 4-klór-2-oxobenzotiazolin-3-il-ecetsav, 3,5-dibróm-4-hidroxibenzonitril, 3,5-dijód-4-hidroxibenzonitril, 4--amino-3,5,6-triklórpikolinsav, triklórecetsav, 2,2-diklórpropionsav, 3-amino-2,5-diklórbenzoesav, metán-arzonsav, 3,6-endoxo-hexahidroftálsav, 2,3,6-triklórfenil-ecetsav stb. A találmány szerinti herbicid készítményekben használt só-vegyületek képezhetők herbicid hatású bázisból is, ha azt megfelelő savval sóvá alakítjuk át. Ilyen esetekben, a herbicid hatású savgyököktől való megkülönböztetésre, a bázis képezi a herbicid hatású gyököt. Ilyen sók előállításánál használt tipikus bázisok pl. a 3-amino-1,2,4-triazol, l,l'-dimetil-4,4'-bipiridinium stb. Ilyen bázisok sóvá történő átalakításánál bármely megfelelő savat pl. egy karbonsavat (ecetsav, propionsav, hangyasav stb.) szervetlen savakat (kénsav, sósav stb.) használhatunk. A találmány szerinti készítményekben a sók keveréke biztosítja azt a megkívánt tulajdonságot, vagyis hogy 20 C°-on a készítmény folyékony halmazállapotú legyen. Bármely olyan esetben, ahol a sókeverék önmagában 20 C°-on nem folyékony halmazállapotú, még legalább egy további sót kell felhasználni ahhoz, hogy a keverék a megkívánt tulajdonsággal rendelkezzék. A találmány szerinti készítmények előállításánál használt sók önmagukban lehetnek 20 C-on szilárd halmazállapotúak, ezek azonban elkeverve 20 C°-on folyékony halmazállapotúvá alakulnak át, így folyékony poláros vivőanyaggal elkeverve és a vivőanyag elpárolgása után (amely a herbicid készítménynek a kezelendő helyen való felhasználása után következik be) a visszamaradt sók keveréke folyékony halmazállapotú lesz. Másik változat szerint egy vagy több 20 C°-on szilárd halmazállapotú sók kombinálhatók egy vagy több egyéb folyékony sóval. Az egyes só vegyületeket szintén megválaszthatjuk olymódon, hogy elkeverés után a képződött keverék kívánt időtartamig folyékony halmazállapotú legyen. A sók keveréke megválasztható akként, hogy mindenkor folyékony állapotban maradjon, a herbicid hatásosságfkifejtéséhez azonban ilyen hosszan tartó hatás nem szükséges. A találmány szerinti két vagy több különböző sóból álló készítmények az egyes sókat változó arányokban tartalmazhatják, fgy pl. két különböző sóból álló készítményben az egyes sók súlyaránya a teljes herbicid ké-5 szítményre számítva 25—75% között, a másik só súlyaránya 75 és 25% között ingadozhat. Ezek az arányok azonban változhatnak és kívánt esetben ennél nagyobb vagy kisebb mennyiségeket alkalmaznak. Ha két só keverékéről van szó, akkor legkedvezőbb eredményekhez 10 akkor jutottunk, ha minden egyes só súlyaránya a fenti arányhatárokon belül volt, célszerűen 50: 50 súlyrész a keverékben. Ha három vagy ennél több különböző sót használunk, akkor az egyes sók súly%-a hasonlóképpen tág határok között változhat, pl. olymódon, hogy két só 15] keveréke alkotja a fő tömeget, míg a harmadik és minden további só kisebb részarányban van jelen. Mindenkor előnyös azonban, ha a sók súlyaránya közel egyenlő. A fentiekben már utaltunk arra, hogy a találmány szerinti herbicid készítmény jellegzetes tulajdonsága, hogy 20 a hatóanyagot alkotó sók keveréke poláros folyékony vivőanyaggal keveredik. Ebből a célból az egyes sókat vagy kettő, illetve több só kombinációját úgy választjuk meg, hogy a kiválasztott poláros folyékony vivőanyaggal szemben ezzel a tulajdonsággal rendelkezzék. A legelő-25 nyösebb, ha a poláros folyékony vivőanyag víz, ha azonban a poláros folyékony vivőanyag nem vizes közeg, akkor ez a közeg vízzel elegyedik. Ezen a módon a sók keverékét kezdetben nem vizes, folyékony poláros oldószerrel (főként formálási célokból), majd ezt követően a 30 sók és a vivőanyag előre elkészített keverékét egy vizes vivőanyaggal elkeverjük, majd a kezelendő helyre alkalmazzuk. Különböző típusú, nem vizes, folyékony poláros vivőanyagok felhasználhatók, és szakemberek számára jól ismert az a körülmény, hogy a specifikus 35] vivőanyag kiválasztása számos különböző tényezőtől függ, így pl. a készítmény felhasználási céljától, gazdaságossági szempontoktól stb. Gazdaságossági okokból és a találmány szerinti készítmények alkalmazásának megkönnyítésére a legelőnyösebbek az olyan készít|40 menyek, amelyek vízoldható sókból készülnek. Azt találtuk, hogy a készítmények abszolút felületi feszültsége nem lehet több mint 35 dyn/cm 25~C°-on desztillált vízben mérve 1%-os hatóanyag koncentrációjú 45 oldatban. A 35 dyn/cm-nél nagyobb felületi feszültséggel rendelkező készítmények már nem rendelkeznek a találmány szerinti készítményre jellegzetes kedvező tulajdonságokkal. Egy folyékony készítmény felületi feszültségén a szakirodalom szerint röviden összefoglalva 50 azt az erőt értjük, amely egy folyadékcseppet összetart. A herbicid készítmények szokásos sóalakú változatai a kereskedelmi forgalomban levő perrnetleves felhasználásra alkalmas folyadékok esetén átlagosan kb. 44 dyn/cm felületi feszültséggel rendelkeznek (az oldatok [55 hígítása \% herbicid hatású savnak felel meg), néhány esetben a felületi feszültség 48 dyn/cm értéknek felel meg. A szokásos sóalakú készítményeknek ilyen nagy felületi feszültsége azt eredményezi, hogy a készítmények permetcseppjei összetapadnak, így a víz beha-60 tolása a nem kívánt növény légzőnyílásain vagy a levélfelület más repedésein és "nyílásain keresztül gátolva van. A találmány szerinti készítmények jellemvonása ezzel szemben az, hogy abszolút felületi feszültségük 35 dyn/cm-nél kisebb, így más tényezőkkel való kom-65 binációkban a készítményeknek ez a tulajdonsága meg-3