166527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklikus karbonilvegyületek előállítására

166527 13 14 eljárással készült hatóanyagot tartalmazó kompozíciók további formája az önadagolásra alkalmas kompozíció. E készítmények a hatóanyagot por, cseppek, oldat vagy szuszpenzió formájában tartalmazhatják. Az önadagolásra alkalmas por-formájú kompozíciók előnyösen 0,5—7 \x, célszerűen 1—-6 y. szemcseméretű hatóanyag-port és atmoszférikus nyomáson 65 F° (18,3 C°) hőmérséklet alatti forráspontú propellenst tar­talmaznak. A folyékony propellens a fenti követelmény­nek megfelelő tetszés szerint gyógyászatilag alkalmaz­ható hajtóanyag lehet, így egy vagy több rövidszénláncú szénhidrogén, halogénezett rövidszénláncú szénhidro­gén, így — előnyösen — klórozott vagy fluorozott rövid­szénláncú szénhidrogén. A propellens általában a kom­pozíció 50—99,9 súly%-át, a hatóanyag a kompozíció 0,1—20 súly%-át, például 2 súly%-át alkothatja. Az önadagolásra alkalmas kompozíció adott esetben a propellensen kívül egyéb alkotórészeket is tartalmaz­hat, így felületaktív anyagokat és/vagy szilárd hordozó­anyagokat. A felületaktív anyagok megakadályozzák a hatóanyag-részecskék agglomerációját és a hatóanyagot szuszpenzióban tartják. Felületaktív anyagként előnyö­sen alkalmazhatók a folyékony nemionos vegyületek, a szilárd anionos felületaktív anyagok vagy ezek elegyei. A folyékony nemionos felületaktív anyagok hidrofil­lipofil egyensúlyi értéke [1. Journal of the Society of Cosmetjc Chemists, 1 311—326 (1949)] 10-nél kisebb. Ilyen felületaktív anyagok például a zsírsavak és az alifás polialkoholok észterei és részlegesen észterezett termékei, így a „Span 80" és „Span 85" név alatt for­galomba kerülő szorbitán-monooleát és szorbitán-tri­oleát. A folyékony nemionos felületaktív anyagok adott esetben a kompozíció 20 súly%-át is alkothatják, bár mennyiségük célszerűen 1 súly% alatt van. Alkalmas szilárd anionos felületaktív anyagokra példaként dialkil­-szulfoszukcinátok és alkilbenzolszulfonsavak, alkáli-, ammónium- és aminsóit említjük meg, amely vegyüle­tekben a dialkil-szulfoszukcinátok alkilcsoportjukban 4—12 szénatomot, az alkilbenzolszulfonsavak alkil­csoportjukban 8—14 szénatomot tartalmaznak. A szi­lárd anionos felületaktív anyagok a kompozíciók 20 súly%-át is alkothatják, ámbár mennyiségük előnyösen legfeljebb 1 súly%. A szilárd hígító anyagokat célszerűen olyan propel­lenskompozíciókhoz adjuk, ahol a hatóanyag sűrűsége lényegesen különbözik a propellensétől, ilyen esetekben ugyanis a szilárd hígítóanyag segít a hatóanyagot szusz­penzióban tartani. A szilárd hígítóanyag előnyösen finom por, amelynek szemcsemérete a hatóanyagéval megegyező nagyságrendben van. Szilárd hígítóanyag­ként például nátriumkloridot vagy nátriumszulfátot alkalmazhatunk. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket oldott hatóanyagot tartalmazó ön­adagoló készítményekké is átalakíthatjuk. Ezek a kom­pozíciók a hatóanyagon kívül propellenst, további oldó­szert és előnyösen antioxidáns jellegű stabilizátort tar­talmazhatnak. Propellensként egy vagy több fent fel­sorolt anyagot alkalmazhatunk. A propellensen kívül alkalmazott oldószernek oldódnia kell a propellensben, oldania kell a hatóanyagot és a lehető legalacsonyabb forrásponttal kell rendelkeznie. Alkalmas oldószerként rövidszénláncú alkilalkoholokat, étereket vagy ezek keverékét használhatjuk. A propellensen kívül alkalma­zott oldószer a kompozíció 5—-40 súly%-át, előnyösen legfeljebb 20 súly%-át alkothatja. Az antioxidáns stabilizátorokat a hatóanyag oxidá­ciós bomlásának megakadályozására adagoljuk a kom-5 pozícióba. Ilyen vegyületként alkáli-aszkorbátokat vagy biszulfitokat alkalmazhatunk. E vegyületek legfeljebb 0,25 súly% mennyiségben vannak jelen a kompozíció­ban. A szóban forgó önadagolásra alkalmas kompozíciókat 10 a kérdésben jártas szakértők előtt ismert tetszés szerinti eljárással előállíthatjuk. A kompozíciók előállítása például úgy történhet, hogy a megadott szemcsenagyság­gal rendelkező hatóanyag alkalmas folyadékban készí­tett szuszpenzióját vagy legfeljebb 20 súly/térfogat% 15 töménységű alkalmas oldószerben készített oldatát to­vábbi gyógyászatilag alkalmazható hordozóanyagokkal elegyítjük. Az így készített elegyet lehűtjük, alkalmas hűtött tartályba adagoljuk, folyékony propellenst adunk hozzá és a tartályt lezárjuk. 20 Az önadagolásra alkalmas kompozíciókat úgy is elő­állíthatjuk, hogy a fent említett részecskenagyságú ható­anyagot vagy a hatóanyag 2—20 súly/térfogat% tö­ménységű alkoholban vagy vizes alkoholban készített 25 oldatát és a propellenstől különböző gyógyászatilag alkalmazható hordozóanyagokat összekeverjük, a keve­réket — adott esetben kevés propellenssel együtt — alkalmas tartályba töltjük, a tartályt lezárjuk és a pro­pellenst szobahőmérsékleten nyomás alatt a tartályba 30 töltjük. A propellenst a tartály részét képező és a kom­pozíció adagolásának szabályozására szolgáló szelepen keresztül visszük a tartályba. A tartályt a bennlevő levegő eltávolítására töltés közben célszerűen átöblítjük. Az önadagolásra alkalmas kompozíciót előnyösen 35 olyan tartályba töltjük, amely kézzel működtethető szeleppel van ellátva, anyaga pedig alumínium, rozsda­mentes acél vagy anyagában erősített üveg. A szelepnek természetesen rendelkeznie kell a kívánt aeroszol­jellemzőkkel, azaz a szelepből kilépő aeroszol szemcse-40 méretének a fent megadottnak kell lenni. Szelepként célszerűen olyan adagolószelepet alkalmazunk, amely a szelep működtetésekor előre meghatározott mennyiségű kompozíciót, például 50—100 mikroliter készítményt bocsájt ki. 45 A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket adott esetben vizes alkoholos olda­tokká is alakíthatjuk, majd ezeket az oldatokat adott esetben sterilezhetjük. Az oldatokat például olyan por­lasztókban használhatjuk, amelyekben az oldat kis 50 cseppjeiből álló köd készítésére gyors levegőáramot alkalmazunk. Ezek a kompozíciók többnyire ízesítő­anyagot, például szacharin-nátriumot és illatosító anyagot tartalmaznak, adott esetben azonban puffer­hatású vegyületet, így nátriumfoszfátot, antioxidánst, 55 így nátriummetabiszulfitot és felületaktív szert is adha­tunk a kompozíciókba. Ezek a kompozíciók többnyire konzerválószert, például metilhidroxibenzoátot is tar­talmaznak. A parenterális adagolással alkalmazható, találmány 60 szerinti eljárással készített hatóanyagokat tartalmazó, kompozíciók a hatóanyag steril vizes oldatából állnak. Az izotóniás oldatokat előnyösen intravénásán alkal­mazzuk, bár nincs akadálya az intramuszkuláris vagy szubkután adagolásnak sem. Ezeket a kompozíciókat 65 célszerűen úgy állítjuk elő, hogy a szilárd hatóanyagokat 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom