166512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-dialkilaminoalkil- 2-alkoxi-4-amino-5-halogén-benzamidok előállítására

7 166512 147—149 C° olvadáspontű N-(dietilaminoetil)-2-metoxi--4-amino-5-brómbenzamidot kapunk. NMR spektrum [(CDC13) oldatban mérve]: 8 1,03 (6H, triple«, J=7,0 Hz), 2,56 (4H, kvartett, J=7,0 Hz), 2,60 (2H, triplett, J=6,0 Hz), 3,47 (2H, kvartett, J = 6,0 Hz), 3,83 (3H, szingulett), 6,27 (1H, szingulett), 8,20 (1H, szingulett). 8. példa 3,45 g dietilklórfoszfitnak 15 ml tetrahidrofuránnal készített oldatához hűtés közben 2,32 g dietilaminoetilaminnak 15 ml trietilaminnal készített oldatát csepegtetjük. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten 30 percen át állni hagyjuk. A kivált trietilamin-hidrokloridot szűréssel eltávolítjuk. A szüredéket csökkentett nyomáson bepárolva olajos anyagként 5,01 g dietil-N,N-dietilamino-etilaminofoszfitot kapunk. NMR spektrum [(CDC1

3) oldatban mérve]: 8 1,01 (6H, triplett, J=7,0 Hz), 1,26 (6H, triplett, J=7,0 Hz), 2,53 (4H, kvartett, J=7,0 Hz), 2,60 (2H, triplett, J =6,0 Hz), 3,71 (4H, kvartett, J =7,0 Hz). Az előzőkben kapott olajos anyagot 170 ml tetrahidrofuránban oldjuk, és 3,4 g 2-metoxi-4-amino-5-klórbenzoesavat adunk hozzá. A reakciókeveréket 1 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd lehűtjük, vizet adunk hozzá, és kloroformmal extraháljuk. A kivonatot 5%-os, vizes nátriumkarbonát-oldattal, majd vízzel mossuk és nátriumszulfáton szárítjuk. Az oldószert ledesztillálva 3,0 g kristályos N-(dietilaminoetil)-2-metoxi-4-amino-5-klórbenzamidot kapunk. Etanolból átkristályosítva 145—146 C°-on olvad. 9. példa 0,232 g dietilaminoetilamin 10 ml trietilaminnal készített oldatához hűtés közben 0,348 g o-fenilénklórfoszfitnak 5 ml vízmentes éterrel készített oldatát csepegtetjük. A reakcíókeveréket 3 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A kivált trietilamin-hidrokloridot szűréssel elválasztjuk. A szűrletet bepárolva olajos 0,49 g o-fenilén-N,N-dietilaminetilaminofoszfitot kapunk. NMR spektrum [széntetrakloridos oldatban mérve]: 8 0,95 (6H, triplett, J=7,0 Hz), 2,40 (2H, triplett, J=6,0 Hz), 2,42 (4H, kvartett, J = 7,0 Hz), 2,48 (2H, kvartett, J =6,0 Hz), 6,80 (4H, széles dublett). A kapott olajos terméket 20 ml tetrahidrofuránban oldjuk, és 0,4 g 2-rrfetoxi-4-amino-5-klórbenzoesavat adunk hozzá. A reakciókeveréket 2 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk, lehűtjük, majd vizet adunk hozzá, és kloroformmal extraháljuk. A kivonatot 5%-os, vizes nátriumkarbonát-oldattal, majd vízzel mossuk, és nátriumszulfáton szárítjuk. Az oldószert desztillációval eltávolítva 0,32 g kristályos terméket kapunk. Ez azonos a 8. példában kapott vegyülettel. 10, példa 0,232 g dietilaminoetilaminnak 5 ml trietilaminnal készített oldatához hűtés közben 0,147 g etildiklórfoszfitnak 5 ml tetrahidrofuráijnal készített oldatát csepegtetjük. A reakciókeveréket 30 percen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd 0,2 g 2-metoxi-4-amino-5-klórbenzoesav 5 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát adjuk hozzá. A reakciókeveréket 4 órán át visszafolyatás 5 közben forraljuk, majd lehűtjük, vizet adunk hozzá, és kloroformmal extraháljuk. A kivonatot 5%-os, vizes nátriumkarbonát-oldattal, majd vízzel mossuk, és nátriumszulfáton szárítjuk. Az oldószert ledesztillálva 0,11 g kristályos terméket kapunk. Ez azonos a 8. példában 10 kapott vegyülettel. 11. példa 15 0,232 g dietilaminoetilaminnak 5 ml trietilaminnal készített oldatához hűtés közben 0,348 g o-fenilénklórfoszfitnak 5 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát csepegtetjük. A reakciókeveréket 30 percen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A reakciókeverékhez 0,24 g 20 2-metoxi-4-amino-5-brómbenzoesavat adunk, és 4 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A kivonatot 5/o-os, vizes nátriumkarbonát-oldattal, majd vízzel mossuk, és nátriumszulfáton szárítjuk. Az oldószert ledesztillálva 0,23 g 148—149° olvadáspontú N-(dietilaminoetil)-2-25 -metoxi-4-amino-5-brómbenzamidot kapunk. 12. példa 30 0,256 g dietilaminopropilaminnak 5 ml trietilaminnal készített oldatához hűtés közben 0,348 g o-fenilénklórfoszfitnak 5 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát csepegtetjük. A reakciókeveréket 30 percen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A reakciókeverékhez 0,191 g 2-me-35 toxi-4-amino-5-klórbenzoesavat adunk, és 4 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakció keveréket lehűtjük, vizet adunk hozzá, majd kloroformmal extraháljuk. A kivonatot 5%-os, vizes nátriumkarbonátoldattal, majd vízzel mossuk, és nátriumszulfáton szá-40 rítjuk. Az oldószert ledesztillálva 0,205 g 79—80 C° olvadáspontú N-(dietilaminopropil)-2-metoxi-4-amino-5-klórbenzamidot kapunk. 45 13. példa A 4. példa szerint készült 3 g N-(2-dietilamino-etil)-2--metoxi-4-amino-5-klór-benzamidot feloldunk 20 ml metanolban, és az oldathoz hozzáadunk 0,92 g hangya-50 savat. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, és a maradékot éterben oldjuk. Az oldathoz kevés petrolétert adunk, és állni hagyjuk. 2,3 g N-(2--dietilamino-etil)-2-metoxi-4-amino-5-klór-benzamid-diformiát válik ki 108,2—109,0°-on olvadó színtelen priz-55 más kristályok alakjában. Hasonló módon állíthatók elő a következő sók is: N-(2-dietilamino-etil)-2-metoxi-4-amino-5-klór-benzamid-dihidroklorid-monohidrát; etanolból átkristályosítva 134—135°-on olvadó színtelen kristályos por; 60 N-(2-dietilamino-etil)-2-metoxi-4-amino-5-klór-benzamid-szulfát; etanol-aceton-éter elegyből ájkristályosítva 71—73°-on olvadó színtelen prizmás kristályok; N-(2-dietilamino-etil)-2-metoxi-4-amino-5-klór-benz-65 arnid-dihidrobromid; benzpl-etanol elegyből átkristályQ-4