166512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-dialkilaminoalkil- 2-alkoxi-4-amino-5-halogén-benzamidok előállítására
9 166512 10 sítva 187,5—188,l°-on olvadó színtelen finom tűszerű kristályok; N-(2-dietilamino-etil)-2-metoxi-4-amino-5-klór-benzamid-difoszfát; benzol-etanol elegyből átkristályosítva 165,4—165,8°-on olvadó színtelen lemezalakú kristályok; N-(etilpropilamino-etil)-2-metoxi-4-amino-5-klór-benzamid-hidroklorid; olvadáspontja 157°; N-(dietilamino-etil)-2-etoxi-4-amino-5-klór-benzamid-hidroklorid-hemihidrát; olvadáspontja 175—180°; N-(2-dietilamino-etil)-2-alliloxi-4-amino-5-klór-benzamid-hidroklorid; olvadáspontja 133°. 14. példa Az alábbiakban ismertetjük a táblázatban említett kísérletek részleteit. 1. kísérlet: 50 g 2-metoxi-4-amino-5-klór-benzoesav-metilésztert 14 ml dietilaminoetilaminnal 110 C°-on 10 óra hosszat melegítettünk. A dietilaminoetilamint csökkentett nyomáson ledesztilláltuk, és a maradékhoz vizet adtunk. A keletkezett csapadékot szűréssel elválasztottuk, vízzel mostuk, és megszárítva 4,983 g 140,0 C°-on olvadó nyers kristályos terméket kaptunk. Kitermelés: 71,6%. A nyers kristályokból 1 g-ot átkristályosítva 0,78 g 146,2 C°-on olvadó halványsárga kristályos terméket kaptunk. A tisztított kristályok számított kitermelése 56,1% volt. 2. kísérlet: 10 g 2-metoxi-4-amino-5-klór-benzoesavat 30 ml tetrahidrofuránban szuszpendáltunk, és a szuszpenzióban 1,4 ml trietilamint oldottunk. Ezután 0,71 ml klórhangyasav-izobutilésztert csepegtettünk a szuszpenzióhoz, és szobahőmérsékleten 30 percig állni hagytuk. Utána 0,8 ml dietilaminoetilamint adtunk a reakciókeverékhez, majd a keveréket 1 óra hosszat állni hagytuk. Ezután az oldószer zömét csökkentett nyomáson ledesztilláltuk, a maradékhoz vizet adtunk, és a képződő csapadékot szűrőre vittük, vízzel mostuk, és így 1,28 g 146,8 Cc -on olvadó kristályos terméket kaptunk. A kitermelés 86,3% volt. 3. kísérlet: 0,60 g 2-metoxi-4-amino-5-klór-benzoesavat 30 ml tetrahidrofuránban szuszpendáltunk, és a szuszpenzióhoz 0,73 g karbonildiimidazolt adtunk, majd a keveréket összeráztuk. A reakció széndioxid-fejlődéssel zajlott le. A reakciókeverékhez lehűlése után 0,68 ml dietilaminoetilamint csepegtettünk, majd szobahőmérsékleten 1 óra hosszat állni hagytuk. Utána az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláltuk, a maradékhoz vizet adtunk, a kicsapódott kristályokat szűrőre vittük, vízzel mostuk, és megszárítva 0,78 g 146,6 C°-on olvadó kristályos terméket kaptunk. A kitermelés 88,0% volt. 4. kísérlet: 1,16 g dietilaminoetilamin és 25 ml trietilamin keveré-5 két 0 C°-on hozzácsepegtettük 1,74 g o-fenilén-klórfoszfit 25 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához. A keveréket szobahőmérsékleten 30 percig állni hagytuk, majd a keletkezett szuszpenzióhoz 1,2 g 2-metoxi-4-amino-5-klór-benzoesavat adtunk, és visszafolyatás közben forraltuk 10 4 óra hosszat. Az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláltuk, a maradékhoz vizet adtunk, majd 4%-os nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítottuk, és a kivált kristályokat szűrőre vittük, vízzel mostuk, és megszárítva 1,19 g 145,2 C°-on olvadó kristályos terméket kap-15 tunk. A kitermelés 68% volt. Szabadalmi igénypont: 20 Eljárás az I általános képletű N-dialkilaminoalkil-2--alkoxi-4-amino-5-halogén-benzamidok és savaddíciós sóik előállítására — ebben a képletben A, R3 és R 4 azonosak vagy különbözők lehetnek, és 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelentenek, R2 1—4 szénatomos alki-25 léncsoportot és X halogénatomot jelent — azzal jellemezve, hogy egy II általános képletű vegyületet — ebben a képletben A és X a fenti jelentésűek — a) egy YCOORj^ általános képletű halogénhangyasavészterrel — ebben a képletben Y halogénatomot és Rt 30 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy benzilcsoportot jelent — reagáltatunk, és az így kapott III általános képletű vegyületet — ebben a képletben A, X és RÍ a fenti jelentésűek — egy H2NR 2 NR 3 R 4 általános képletű alkiléndiaminnal — ebben a képletben R2 , R 3 és R 4 a fenti 35 jelentésűek — reagáltatjuk, vagy b) karbonildiimidazollal reagáltatunk, és a kapott IV általános képletű vegyületet — ebben a képletben A és X a fenti jelentésűek — egy H2NR 2 NR 3 R 4 általános képletű vegyülettel — ebben a képletben R2 , R 3 és R 4 40 a fenti jelentésűek — reagáltatjuk, vagy c) egy V általános képletű vegyülettel reagáltatunk — ebben a képletben R2, R 3 és R 4 a fenti jelentésűek, és R 5 és R6 azonosak vagy különbözők lehetnek, és 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelentenek vagy az egyik 45 —NHR2 NR 3 R 4 általános képletű csoportot, a másik 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent (ebben a képletben R2 , R 3 és R 4 a fenti jelentésűek), vagy R 5 és R 6 együtt etiléndioxi- vagy o-feniléndioxi-csoportot alkotnak, és R7 hidrogénatomot jelent vagy R 5 -tel egy to-50 vábbi foszfor-nitrogénkötést jelent —, majd adott esetben az a), b) vagy c) eljárásváltozatok bármelyikével kapott I általános képletű vegyületet savval átalakítjuk savaddíciós sójává. 2 db rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 76.2773.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 5
