166497. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinazolinon vegyületek előállítására

5 166497 6 2. példa 2,4 g nátrium-hidroxid 20 ml vízzel készített oldatához 0 °C alatti hőmérsékleten 1,92 g brómot csepegtetünk, majd az elegyet — 7 °C-ra hűtjük. Ehhez az elegyhez 5 további hűtés és keverés közben hozzácsepegtetjük 1,0 g N-(2-benzoil-4-klór-fenil)-N-metil-oxamid 20 ml tetrahidrofuránnak készített és ugyancsak lehűtött oldatát. Az elegyet még további 2 óra hosszat keverjük — 5 °C és — 3 °C közötti hőmérsékleten. A levált csapadékot 10 szűréssel elkülönítjük; ily módon 0,23 g l-metil-4-fenil-6-klór-2(lH)-kinazolinont kapunk, amely 222,5—224 °C-on olvad. A szűrlet tetrahidrofurános rétegét elkülönítjük, a vizes réteget éterrel extraháljuk és a szerves oldószeres fázisokat egyesítjük, majd vízmentes nát- 15 rium-szulfáttal szárítjuk. Szűrés után az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk; maradékként 0,49 g l-metíl-4-fenil-6-klór-2(lH)-kinazolinont kapunk. A terméket éterrel mossuk és így 220—224 °C-on olvadó kristályos terméket kapunk. Hozam: 74%. 20 3. példa 10 ml vizes nátrium-hipoklorit-oldathoz — 5 °C és 25 + 5 °C közötti hőmérsékleten, keverés közben hozzácsepegtetjük 1,0 g N-(2-benzoil-4-klór-fenil)-N-metil-oxamid 10 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát. Az elegyet 5 °C hőmérsékleten további 4 óra hosszat keverjük, majd a tetrahidrofurános réteget elkülönítjük, 30 a vizes réteget éterrel és kloroformmal extraháljuk, azután a szerves oldószeres fázisokat egyesítjük és vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk. Szűrés után az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és a kapott maradékot éterrel mossuk; ily módon l-metil-4-fenil-6- 35 -klór-2(lH)-kinazolinont kapunk, az előző példa termékével azonos minőségű kristályos termék alakjában. Hozam: 30%. 4. példa 0,23 g fém-nátriumból és 20 ml metanolból nátrium-metilát-oldatot készítünk és ezt — 7 °C hőmérsékletre 45 hűtjük. Ezután 1,0 g N-(2-benzoil-4-klór-fenil)-N-metil-oxamidot, majd 0,8 g brómot adunk hozzá, — 8 °C és — 5 °C közötti hőmérsékleten, keverés közben. A reakcióelegy keverését — 5 °C-on további 3 óra hosszat folytatjuk, majd a kivált kristályos terméket szűréssel elkü- 50 lönítjük. Ily módon 0,07 g l-metil-4-fenil-6-klór-2(lH> -kinazolinont kapunk. A fentiek során kapott szűrletet 40 °C hőmérsékleten, csökkentett nyomáson betöményítjük és a maradékhoz vizet adunk; az eleinte vörös színű olajszerű termék 55 alakjában kiváló vegyület fokozatosan sárga kristályokká alakul. Ezeket szűréssel elkülönítjük és éterrel mossuk; ily módon további 0,28 g l-metil-4-fenil-6-klór-2(lH)-kinazolinont kapunk, amely 220—223 °C-on olvad. Összhozam: 0,60 g (70%). 60 Az e második művelet során kapott szűrletet 5 napig állni hagyjuk és az eközben kivált kristályos terméket szintén elkülönítjük; ily módon még 0,25 g l-metil-4--fenil-6-klór-2(lH)-kinazolinont kapunk, amelynek olvadáspontja 220,5—223 °C. 65 5. példa 0,23 g fém-nátriumból és 20 ml metanolból nátrium-metilát-oldatot készítünk és ezt — 7 °C hőmérsékletre hűtjük. Ezután 1,0 g N-(2-benzoil-4-klór-fenil)-N-metil-oxamidot, majd 0,8 g brómot adunk hozzá, — 8 °C és — 5°C közötti liőmérsékleten, keverés közben. A reakcióelegyet — 8 °C hőmérsékleten 30 percig, majd szobahőmérsékleten 1 óra hosszat tovább keverjük, azután visszafolyató hűtő alkalmazásával 2 óra hosszat forraljuk. Lehűlés közben sárga kristályos termék válik ki a reakcióelegyből. Ezt szűréssel elkülönítjük és megszárítjuk; ily módon 0,45 g l-metil-4-fenil-6-klór-2(lH> -kinazolinont kapunk, amely 221,5—222,5 °C-on olvad. A fenti művelet során kapott szűrletet csökkentett nyomáson eredeti térfogatának 1/3-ára töményítjük be és vizet adunk hozzá, aminek hatására további 0,12 g kristályos l-metil-4-fenil-6-klór-2(lH)-kinazolinon válik ki, amelynek olvadáspontja 219—222 °C. Összhozam: 0,57 g (67%). 6. példa 5,0 g 2-ciklopropilmetilamino-5-klór-benzofenon és 10 g oxalil-klorid elegyét szobahőmérsékleten 2 óra hosszat keverjük. Ezután az oxalil-klorid feleslegét csökkentett nyomáson elpárologtatjuk és a maradékként kapott 2-(N-ciklopropil-N-klóroxalil-amino)-5-klór-benzofenont 30 ml tetrahidrofuránban oldjuk. Az oldatba hűtés közben ammónia-gázt vezetünk. A reakció folyamán képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük és tetrahidrofuránnal alaposan mossuk. A szűrletet a vele egyesített mosófolyadékkal csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékként kapott olajszerű terméket éterből kristályosítjuk; az így kapott N-(2-benzoil-4--klór-fenil)~N-ciklopropilmetil-oxamid 144,5—145,5 °C-on olvad. Tetrahidrofuránból történő átkristályosítás után 143,5—144,5 °C-on olvadó kristályos terméket kapunk. Hozam: 5,42 g (87%). 7. példa 2,3 g nátrium-hidroxidot 20 ml vízben oldunk és az oldathoz 0 °C alatti hőmérsékleten 1,8 g brómot csepegtetünk, azután az elegyet —7 °C-ra hűtjük és keverés közben hozzácsepegtetjük 1,0 g N-(2-benzoil-4-klórfenil)-N-ciklopropilmetil-oxamid 20 ml tetrahidrofuránnal készített és ugyancsak lehűtött oldatát. Az így kapott elegyet — 5 °C és — 3 °C közötti hőmérsékleten további 45 percig keverjük. A tetrahidrofurános réteget elkülönítjük, a vizes réteget éterrel extraháljuk, a szerves oldószeres fázisokat egyesítjük és vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk. Szűrés után az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és így 0,8 g l-ciklopropilmetil-4--fenil-6-klór-2(lH)-kinazolinont kapunk, amely 173— 174 °C-on olvad. Etanolból történő átkristályosítás után 175—176 °C-on olvadó kristályos terméket kapunk. Hozam: 81%. 8. példa 3,0 g 2-amino-5-klór-benzofenon, 5 g oxalil-klorid és 5 ml toluol elegyét szobahőmérsékleten 15 percig keverjük. Az oxalil-klorid feleslegét és a toluolt ezután 3