166496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrokinazolinon-származékok előállítására

3 166496 4 egyezik a fenti meghatározás szerintivel — reakcióképes észterével reagáltatunk. Ez a reakció lefolytatható oly módon, hogy a (IV) általános képletű vegyületet közvet­lenül hozzuk reakcióba az (V) általános képletű vegyü­let reakcióképes észterével valamely kondenzálószer jelenlétében, vagy pedig oly módon, hogy a (IV) álta­lános képletű vegyületet először egy kondenzálószerrel kezeljük valamely oldószeres közegben és így a (IV) általános képletű vegyület fémsóját képezzük, majd ezt a fémsót hozzuk reakcióba az (V) általános képletű vegyület reakcióképes észterével. Az (V) általános képletű vegyületek reakcióképes ész­tereiként előnyösen a hidrogén-halogenidek, mint a klorid, bromid vagy jodid, továbbá a szulfonsav-észte­rek, mint a metánszulfonsav-, triklórmetánszulfonsav­vagy p-toluolszulfonsav-észterek alkalmazhatók. Kondenzálószerként a fenti reakcióhoz például nátrium-hidrid, kálium-hidrid, nátrium-amid, kálium­-amid, butil-lítium, fenil-lítium, nátrium-metilát, ká­lium-metilát, nátrium-etilát, kálium-etilát vagy hi­gany(II)-klorid alkalmazható. Oldószerként például aromás szénhidrogének, mint benzol, toluol, xilol, monoklórbenzol, továbbá amidok, mint dimetil-acetamid, dietil-acetamid, dimetil-form­amid és hasonlók, éterek, mint dietiléter, tetrahidro­furán vagy dioxán, valamint dimetil-szulfoxid jönnek tekintetbe. Az oldószer megválasztása függhet az alkal­mazott reakcióképes észter és a kondenzálószer termé­szetétől is. A reakciót általában a szobahőmérséklettől az alkal­mazott oldószer forráspontjáig terjedő hőmérséklet­tartományban folytathatjuk le. A reakció során általában a (VI) általános képletnek megfelelő kinazolin-származékok — ahol R3, R 7 és n jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — is képződnek melléktermékként. A kívánt (I) általános képletű vegyületnek a (VI) álta­lános képletű melléktermékektől való elválasztása az ilyen célokra szokásos módszerekkel, például kroma­tografálással vagy frakcionált kristályosítással történ­het. Az (I) általános képletű új vegyületek előállításának egy további módszere értelmében valamely (VII) általá­nos képletű vegyületet — ahol R3, R 7 és n jelentése meg­egyezik a fenti meghatározás szerintivel, W pedig oxigénatomot képvisel — valamely karbamidsav-észter­rel reagáltatunk. Ezt a reakciót oly módon folytathatjuk le, hogy vala­mely (VII) általános képletű vegyületet Lewis-sav, mint cink-klorid jelenlétében reagáltatunk valamely karba­midsav-észterrel. A fenti eljárás céljaira alkalmas karbamidsav-észterek példáiként a metilkarbamát, etilkarbamát, izopropil­karbamát és benzilkarbamát említhetők. A reakcióhőmérséklet változó lehet, attól függően, hogy —NCO-csoportot tartalmazó reagensként milyen vegyületet alkalmazunk. Az (I) általános képletű vegyületek előállításának egy további lehetséges módszere értelmében valamely (VH-a) általános képletű vegyületet — ahol R3, R 7 és n jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely (VIII) általános képletű szénsav-származék­kal — ahol Y és Z klóratomot, rövidszénláncú alkoxi­csoportot, triklörmetil- vagy 1-imidazolil-csoportot képvisel — reagáltatunk. Ezt a reakciót valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószer és valamely bázisos kondenzálószer jelenlétében, vagy ezek nélkül folytathatjuk le. (VIII) általános képletű szénsav-származékként elő-5 nyösen foszgén, klórhangyasav-metilészter, klórhangya­sav-etilészter, klórhangyasav-izopropilészter, klórhan­gyasav-benzilészter, klórtiohangyasav-etilészter, triklór­ecetsav-klorid, hexaklóraceton vagy l.l'-karbonil-di­imidazol alkalmazható. 10 A reakció lefolytatására alkalmas oldószerek példái­ként a benzol, toluol, xilol, klórbenzol, piridin, dietil­éter, izopropiléter, tetrahidrofurán, dioxán, kloroform, diklóretán, dimetilformamid és hasonlók említhetők. Bázisos kondenzálószerként e reakcióhoz például 15 szervetlen bázisok, mint nátrium-hidroxid, kálium­-hidroxid, nátrium-karbonát vagy kálium-karbonát, továbbá szerves tercier aminők, mint trietilamin, N,N-dimetil-anilin vagy piridin alkalmazhatók. A reakcióhőmérséklet a szobahőmérséklettől az al-20 kalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmér­sékletig változhat, az alkalmazott szénsav-származék természetétől függően. Az (I) általános képletű vegyületek egy további lehet­séges előállítási módja értelmében, valamely (IX) álta-25] lános képletű vegyületet — ahol R3 , R 7 és n jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, Xx , X 2 és X3 pedig halogénatomot képviselnek — ammóniával reagáltatunk. Ezt a reakciót valamely oldószer vagy oldószerelegy 30 jelenlétében folytathatjuk le. Az alkalmas oldószerek példáiként a metanol, etanol, izopropanol, terc-butanol, 2-etoxi-etanol, tetrahidrofurán, dioxán, aceton, piridin, benzol, toluol, dimetilszulfoxid, dimetilformamid és ezek elegyei említhetők. Az ammóniát ammónia-gáz, 35 alkoholos, például metanolos vagy etanolos ammónia­oldat, cseppfolyós ammónia, vagy pedig valamely a reakció folyamán ammóniát fejlesztő ammóniumsó, például ammónium-acetát, ammónium-formiát, ammó­nium-karbamát vagy ammónium-foszfát alakjában ad-40 hatjuk a reakcioelegyhez. Ha erre a célra valamely ammóniumsót alkalmazunk, akkor a reakciót valamely bázis, mint nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, kálium­-karbonát, nátrium-metilát, nátrium-etilát, kálium­-etilát, trietilamin vagy piridin jelenlétében vagy enélkül 45 folytathatjuk le. A reakció szobahőmérsékleten általá­ban jól végbemegy, kívánt esetben azonban a reakció lefolyásának szabályozására melegítést vagy hűtést is alkalmazhatunk. A fenti eljárás-változat során kiindulási vegyület-50 ként alkalmazott (IX) általános képletű vegyületek maguk is új termékek és hasznos kiindulási anyagok lehetnek másfajta kinazolin-származékok előállítására is. Ezeket a vegyületeket oly módon állítjuk elő, hogy valamely (VH-b) általános képletű vegyületet — ahol 55 R3 , R 7 és n jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely trihalogén-ecetsavval vagy ennek reakcióképes származékával reagáltatunk; az említett trihalogén-ecetsavak a (X) általános képlettel jellemez­hetők — ahol Xl5 X 2 és X 3 jelentése megegyezik a fenti 60 meghatározás szerintivel — és reakcióképes származé­kaik példáiként a megfelelő savhalogenidek és savan­hidridek említhetők. A (VII), (VH-a) és (VH-b) általános képletű kiindulási anyagok részben már ismert vegyületek; előállításuk 65 az ugyancsak ismert 2-amino-benzofenonból (vö. pl.: 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom