166459. lajstromszámú szabadalom • Kemence rudak, csövek és egyéb hosszúkás tárgyak hevítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS I Bejelentés napja: 1970. V. 21. (NE—467) Hollandiai elsőbbsége: 1969. V. 22. (69 07877) Közzététel napja: 1971. IV. 23. Megjelent: 1976. V. 31. 166459 Nemzetközi osztályozás: F 27 b 9/38 Feltaláló: Henri Joseph Timmermans gépészmérnök, Helmond Hollandia Tulajdonos: Nedschroef Octrooi Maatschappij N.V. Helmond, Hollandia Kemence rudak, csövek és egyéb hosszúkás tárgyak hevítésére i A találmány kemence csövek, rudak és egyéb hoszszúkás tárgyak hőkezelésére. A kemencének hevítőkamrája van, amelynek hossza a hőkezelendő termék hosszával azonos, továbbá égői vannak, amelyek folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal üzemeltethetők 5 és a hevítőkamrába torkollnak, továbbá kitorkolló nyílása van az égéstermékek, azaz égési gázok elvezetéséhez, valamint betápláló- és kiürítő szerkezetei a hőkezelendő és hőkezelt termékeknek a kemencébe juttatásához és onnan történő eltávolításához. 10 Ilyen típusú kemencék már ismeretesek. Olyan anyagok előállítására szolgálnak, amelyeket sajtolni vagy kovácsolni kell, és acélanyagból készült köpenyük van, amely tűzálló anyagú téglákból felépített téglafalazattal van kibélelve, és az ún. kemencekamrát alkotja. 15 A hőkezelendő termékek a kemencekamrában vannak elhelyezve, amely kamrába az égők torkollnak. Ezeket a termékeket hosszanti irányukban juttatják a kemencekamrába. Az ilyen típusú kemencék fő hátránya általában, hogy 20 termelékenységük alacsony, ami többek között kedvezőtlen arányaiknak a következménye. A kemence hosszúságának legalább a leghosszabb hőkezelendő termék hosszúságával kell egyenlőnek lennie. A kemencekamra keresztmetszete viszont arány- 25 lag kicsi, úgyhogy csak kismennyiségű termék hőkezelhető a kamrában. A kamrakeresztmetszet növelése nem célravezető, mivel a termékeket nem kell túl sokáig hevíteni, mert elégnek, vagy legalábbis túl sok reve keletkezik. 30 További hátrány, időnként hideg terméket is bevisznek a kemencébe, amikor egy hevítettet eltávolítanak abból a célból, hogy további kezelésnek vessék alá. A hideg termékek következményeképpen hirtelen kerülnek a kemence magas hőmérsékletének (kb. 1100 C°) hatása alá, aminek következtében hőtágulási repedések jöhetnek létre bennük, nagymértékben vetemedetté válhatnak. A hideg terméknek a kemencekamrába juttatása továbbá a kamrában uralkodó hőmérsékletet több fokkal csökkenti. Az ilyen típusú kemencék legnagyobb hátránya azonban, hogy a kibocsátott gázok hőmérséklete legalább olyan magas,, mint a kemence hőmérséklete, többnyire azonban még magasabb, úgyhogy a hőveszteség igen nagy. Ezek a hőveszteségek hőcserélők segítségével csökkenthetők, úgyhogy a kivezetett gázokkal távozó hő csekély mennyiségét ily módon fel lehet használni az égési levegő melegítésére. Ezzel azonban a létesítmény költségei nagymértékben megnövekednek. Ismeretes, hogy a legegyszerűbb eljárás valamely anyag magas hőmérsékletre történő felhevítésére az, amelynél a hőt alacsonyabb hőmérsékletű fűtőtestekkel konvekció útján, és magasabb hőmérsékletű fűtőszerkezetekkel sugárzás útján biztosítjuk. Azonban, akkor két kemencét kell egymás mögött elrendezni, azaz, egy konvekciós és egy hősugárzással működő kemencét, amelyeken keresztül a hőkezelendő termékeket, pl. rudakat, csöveket, keresztül kell juttatni. Ennek a rendszernek azonban az a hátránya, hogy rendkívül nagy szerkezeti hosszúságot igényel. Ha a 166459 1
