166412. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új antibiotikum előállítására
166412 szempontból alkalmas bázisokkal kationos sókat képez. A sók közül előnyösek az alkálifémsók (pl. nátrium- és káliumsók) és alkáliföldfémsók (pl. kalciumsók). A sók képzéséhez pl. vizes alkálifémhidroxid vagy alkáliföldfémhidroxid-oldatokat alkalmazhatunk. Az X—• 5108 antibiotikum oldata vizes nátriumhidroxid, vizes káliumhidroxid vagy kalciumhidroxid-oldattal nátrium-, kálium- vagy kalciumsót képez. A sókat az antibiotikummal azonos célra alkalmazhatjuk. Minthogy az X—5108 antibiotikum sóinak — különösen a nátriumsónak — oldatai lényegesen stabilabbak a nem-só alakban levő antibiotikum oldatainál, az antibiotikum-oldat koncentrációja csökkentése céljából az ellenáramú extrakcióval történő tisztításnál előnyösen enyhén lúgos puffereket és a vékonyréteg-kromatográfiánál előnyösen ammóniatartalmú elegyeket alkalmazhatunk. Az antibiotikum szenet, hidrogént, oxigént és nitrogént tartalmaz. Százalékos összetétele a következő: Az alábbi ultraibolya maximumokat kapjuk: X—5108 Nátriumsó antibiotikum Szén 63,63 61,48 Hidrogén 7,81 7,81 Nitrogén 3,48 3,32 Oxigén (különbségből) 25,08 24,45 Nátrium — 2,94 A X—5108 antibiotikum alkoholokban (pl. metanolban, etanolban, 1- és 2-propanolban és tercier butanolban), vízzel nem-elegyedő észterekben (pl. etilacetátban, amilacetátban, butilacetátban és alifás észterekben) és kloroformban oldódik. Az antibiotikum vízben oldhatatlan. A X—5108 antibiotikum nátriumsója vízben, kis szénatomszámú alkoholokban (pl. metanolban, etanolban, izopropanolban és butanolban) és N,N-dimetil-formamidban oldódik; amilalkoholban, tetrahidrofuránban és dioxánban kissé oldódik; acetonban, amilacetátban, lutilacetátban és etilacetátban igen gyengén oldódik; benzolban, kloroformban és etiléterben oldhatatlan. A X—5108 antibiotikum fontosabb fizikai állandói az alábbiak: a nátriumsó optikai forgatóképessége (<x) ^ — - 82,8° (etanol, c= 0,52). A X—5108 antibiotikum infravörös abszorpciós spektrumát KBr pelletben az 1. ábrán tüntetjük fel. Az antibiotikum az infravörös tartományban az alábbi hullámhosszoknál (cm_1-ben kifejezve) mutat jellemző abszorpciót: széles sáv 3400-nál; erős sáv 1660-nál; széles sáv 1580-nál; fontosabb sávok 1580, 1380, 1250, 1100, 1040 és 995-nél. A X—5108 antibiotikum nátriumsójának káliumbromid-pelletben felvett infravörös abszorpciós spektrumát a 2. ábrán tüntetjük fel. A nátriumsó a spektrum infravörös tartományában az alábbi hullámhosszaknál (cm_1-ben kifejezve) mutat jellemző abszorpciót: széles sáv 3400-nál; főbb sávok 1645, 1570, 1500, 1388, 1105 és 1000-nél. A X—=5108 antibiotikum ultraibolya abszorpciós spektrumát különböző pH értfkek mellett a; 3. ábrán tüntetjük fel, 0,1 N HCl: l„ pH 7 puffer: A„ (izopropanol/ /K2 HP0 4 ) K 0,1NKOH:A„ 334 mfx (E},% = 403); 233m! i.(E}:t=610); 206m[i(E1 1 °t=500); '327mfi,(E}ä1 =423); 231mH,(EÍ% =660); 327mfJ i(E 1 1 % =416); 231 am (Ei* =647). 10 A X—5108 antibiotikum mágneses magrezonancia spektrumát a 4. ábrán tüntetjük fel. Az NMR felvétele során oldószerként CDCl3-at és belső standardként tet-15 rametilszilánt (TMS) alkalmazunk. Az NMR spektrum főbb jelzései: 0,928 a 1,66—2,038 tartományban, valamint 3,16 és 3,438 az olefin-tartományban. A X—5108 antibiotikum — mint azt a 11. táblázatban igazoljuk — széles antimikrobás spektrummal rendelke-20 zik. Az antimikrobás spektrumot „cup plate" agár diffúziós módszerrel a korábbiakban leírt módon határozzuk meg. A X—5108 antibiotikum alacsony orális és parenterális toxicitást mutat. Az antibiotikum szisztemikus (orá-25 lis) és helyi alkalmazás (szubkután) esetén egyaránt erős antiStreptococcus aktivitást mutat, továbbá pneumococcus és végbélkokcidiózis ellen is hatásos. Az antibiotikum egéren orálisan és szubkután adagolva viszonylag atoxikus (LD50S200O, illetve 1320 mg/kg). Az antibio-30 tikum Streptococcus pyogenes ellen orálisan (CD50 = = 52 mg/kg) és szubkután (CD50 = 44 mg/kg), valamint Diplococcus pneumoniae (CD50 = 807 mg/kg p. o. és 283 mg/kg s. a), valamint gram-negatív Proteus vulgaris fertőzés ellen hatásos. 35 A X—5108 antibiotikum baromfi növekedését erősen serkenti és az állatok takarmánykihasználását javítja. Találmányunk továbbá növekedésserkentő és takarmányhasznosításjavító baromfitakarmányra, illetve baromfitakarmány- adalékanyagra vonatkozik, mely az 40 X—5108 antibiotikumot vagy sóját tartalmazza. A takarmányt orálisan adjuk baromfinak. A takarmányadalékanyagot kiegyensúlyozott baktériumtakarmány formájában etetjük, mely az állat tápanyagigényét kielégíti és egyúttal növekedésserkentő X—5108 antibiotiku-45 mot juttat a szervezetbe. A növekedésserkentő takarmány-adalékanyagok hatóanyagaként a X—5108 antibiotikumot vagy fiziológiai szempontból alkalmas kationsóját, előnyösen nátriumsóját alkalmazhatjuk. A továbbiakban a X—5108 anti-50 biotíkum kifejezésen magát az antibiotikumot és fiziológiai szempontból megfelelő kationsóit értjük. A találmányunk szerinti, hatóanyagként X—5108 antibiotikumot tartalmazó növekedésserkentő adalékanyagokat többféleképpen állíthatjuk elő. Eljárhatunk 55 oly módon, hogy az antibiotikumot közvetlenül ehető nem-toxikus hordozóanyaghoz adjuk. Hordozóanyagként előnyösen a baromfi számára nagy tápértékű anyagokat alkalmazhatunk; legelőnyösebb hordozóanyagnak a nagy energiatartalmú baromfitakarmány bizo-60 nyúlt. Amennyiben az antibiotikumot közvetlenül adjuk a takarmányhoz, az összekeverést szokásos módszerekkel végezhetjük el. Eljárhatunk oly módon, hogy a takarmányt — összekevert állapotban vagy a komponenseket külön-külön keverőberendezésbe visszük és az an-65 tibiotikutriQt hozzáadjuk, A keyerőberendezést addig
