166412. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új antibiotikum előállítására

3 166412 4 1966 „Methods for Characteriazation of Streptomyces Species", Intl. J. Systematic Bact. 16: 313—340 ajánlá­sainak felel meg. A diagnosztikai jellemzők meghatáro­zásához használt táptalajok és a morfológiai leírás a Difco Laboratories által az ISP részére kidolgozott ada­toknak felelnek meg. A táptalajok azonosítását és össze­tételét az 1. táblázatban ismertetjük. A színek elnevezését az alábbi négy forrásból vettük: ISCC—NBS U. S. Department of Commerce, 1955, „The ISCC—NBS method of designating colours and a dictionary of colour names", National Bureau of Standards Circular 553, U. S. Goverment Printing Office, Washington, D. C; Tresner, N. D. és E. J. Backus, 1963 „System of colour wheels for Streptomy­cete taxonomy", Appl. Microb., 11: 335—338; Eckers­trom, R. és C. E. Foss, 1958, Colour Harmony Manual, 4. kiadás, Container Corporation of America, Chicago, Illinois; H. Pruser, 1964. „Aptness and Application of Colour codes for Exact Description of Colours of Strep­tomycetes", Z. Allg. Mikrobiologie, 4 (1): 95—98. Növekedés mértéke A tenyészet sok táptalajon jól fejlett és elágazó szubszt­rátum micéliumot és jellemző légmicéliumot képez. A szubmerz növekedés kemény és durva és az alkalma­zott táptalajtól függően színtelen, sárga, sárgásbarna vagy olajbarna. Élesztő-maláta extrakt agáron (2 számú ISP táptalaj) a szélen barnásfekete foltok jelentkeznek. Légmicélium és/vagy spóraszín (en masse)* A légmicélium közepesen fejlett, szerkezete bársonyos, pigmentációja szürkésfehér, világos (d), közepesen szür­ke (2 fe) és sárgásszürke (2 de), a növekedés korai sza­kaszában vékony fehér széllel. A légmicélium színe a (Tresner—Backus színskála alapján) ISP 2 tápta­lajon Gy és a ISP 4 és 5 táptalajon W—Gy. Gyakran koncentrikus gyűrűk képződnek és telepszerű felosztás lép fel. A színjellemzők alapján a törzs a szürke sorozat­ba tartozik (Pridham). A Streptomyces Sp. törzsnek bi­zonyos tulajdonságait a szürke sorozatba tartozó más törzsekkel a 2. táblázatban hasonlítjuk össze. Morfológia A légmicéliumon képződő spóraláncok monopodiáli­san és szinpodiálisan elágazók, egyenes láncokat, hur­kokat, kampókat, kiterjedt és szabálytalan spirálokat (3—4 fordulat) képeznek, melyek seprőszerű elrendezés­ben is jelentkeznek. A láncok hosszúak és rövidek egy­aránt lehetnek, azonban túlnyomórészt 10-nél több spó­rából állnak. A legtöbb táptalajon sclerotium-ok figyel­hetők meg. A spórák ovális-nyújtottak és henger alakúak (Phalangi-alak, Tresner). A spórák felülete elektromik­roszkópos vizsgálat (paradicsompüré agar, 10 nap 28 C°-on) szerint sima, díszítettség nélkül. * az „en masse" kifejezés a spóráknak tömegben mutatott színére utal­szemben az egyes különálló spórák színével. Fiziológia Oldható pigment Élesztőextrakt-maláta extrakt agar táptalajon (ISP 5 2. sz. táptalaj) barna pigment nyomok mutatkoznak, az ISP 3., 4. és 5. sz. táptalajon azonban nem. Hátoldal színei 10 ISP 2., 4. és 5. sz. táptalajon 7—21 nap alatt sárga­sárgásbarna és zöld szín képződik. Dr. Prauser szín­mutatója szerint 7 nap alatt az alábbi hátoldali színek képződnek: C 004 b, Co 5 m színtelen széllel (2. sz. táp-15 talaj) és Co 5a, Co 5b (4. és 5. sz. táptalaj). Lúg vagy sav hozzáadása a hátoldal színét nem változtatja. Különböző fiziológiai reakciók 20 A tenyészet pepton-vas és tirozin agáron valamint tripton-élesztő extrakt táptalajon kromogén (melamint termel). A Streptomyces Sp. X—5108 törzs fontosabb jellemzőit a 3. táblázatban foglaljuk össze. A törzs szer-25 ves nitrát táptalajon nitrátokat nem redukál; keményítőt aktívan hidrolizál és zselatint 14 nap alatt csak nagyon kis mértékben folyósít el. Egyéb fiziológiai reakciókat a 4. táblázatban ismertetünk. A szénforráshasznosítás Pridham és Gottlieb módszere szerint a következő: 30 (J. Bact., 56, 107—114 (1948) 11 nap 28 C°-on:) A törzs jól hasznosít 1-arabinózt, d-fruktózt, d-manni­tot, 1-ramnózt, d-raffinózt és szacharózt; gyengén hasznosít: d-xilózt, i-inozitot; nem hasznosít: cellulózt. 35 A szén-nitrogén hasznosításra vonatkozó jellemzőket az 5. táblázat tartalmazza. A tenyészet 24 C°-on és 37 C°-on jól, míg 42 C°-on vagy 50 C°-on nem növeke­dik. A spórák díszítettsége és általános morfológiája, a 40 sporofórok elágazása, a különböző táptalajokon „en masse" mutatott szín, valamint biokémiai és fiziológiai reakciók alapján megállapítható, hogy a Streptomyces Sp. X—5108 törzs az irodalomban leírt, a szürke sorozat­ba tartozó bármely törzstől különbözik. A Streptomyces 45 Sp. X—5108 törzsnek a kívánt X—5108 antibiotikumot termelő fermentációját számos fermentációs módszer se­gítségével elvégezhetjük. A lombikban és fermentorban végrehajtott eljárások során általában az alábbi techno­lógiákat alkalmazhatjuk. 50 Lombikban történő fermentációnál a törzs ferde agar­tenyészetéből kacsnyi spórát 500 ml-es Erlenmeyer lom­bikban elhelyezett 100 ml táptalajba beoltunk és forgó rázógépen 28 C°-on 7 napig terjedő időtartamon át in­kubáljuk. In vitro kísérletekhez a 3., 5. és 7. napon 55 aszeptikusán teljes mintát veszünk. Hasonlóképpen na­gyobb fermentlé mennyiségek előállítása esetén előbb 6 lt-es Erlenmeyer rázólombikokban vagy 20 literes le­vegőztető és mintavezető szerelvényekkel ellátott Pyrex üvegekben inokulumot készítünk, melyet fermentorba 60 visszük át. A levegőztetést a lombikban és fermentorban oly mó­don végezzük el, hogy a táptalajon steril levegőt nyoma­tunk keresztül. Fermentorokban mechanikai berende­zéssel további keverést létesítünk. A habzás megakadá-65 lyozása céljából szükség esetén habzásgátlókat (pl. sza-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom