166373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 8-oxo-5-tia-1-azabiciklo(4,2,0)- OKT-2-ÉN vegyületek előállítására

21 166373 22 nitrocsoporttal helyettesített alfa-aril-(rövidszénláncú)­-alkoxi-karbonil-csoportot például egy megfelelő savas szerrel, így hangyasavval vagy trifluorecetsavval való kezeléssel, adott esetben egy nukleofil vegyület, mint fenol vagy anizol hozzáadása mellett; egy rövidszén­láncú alkanoiloxi-metoxi-karbonil-csoportot hidrolízis­sel, például egy savas vagy gyengén bázisos vizes szer­rel, mint sósavval vagy vizes nátriumhidrogénkarbonát­tal, vagy egy körülbelül 7-től körülbelül 9-ig terjedő pH-jú vizes káliumfoszfát-pufferrel kezelve, és egy ben­zil-, 4-metoxibenzil-, benzhidril- vagy 4,4-dimetoxibenz­hidriloxi-karbonil-csoportot hidrogenolízissel, például hidrogénnel kezelve egy nemesfém-, például palládium­-katalitázor jelenlétében. Valamely például szililezéssel vagy sztannilezéssel vé­dett karboxilcsoport a szokásos módon, például vízzel vagy egy alkohollal való kezeléssel tehető szabaddá. A kapott vegyületek önmagukban ismert módon ala­kíthatók át egymásba. így például az átalakított funk­cionális csoportokat, mint az acilezett aminocsoporto­kat vagy észterezett karboxilcsoportokat önmagukban ismert — például a fent leírt — módszerek szerint sza­baddá tehetjük, vagy szabad funkcionális csoportokat, mint karboxil- vagy aminocsoportokat önmagukban is­mert eljárások szerint funkcionálisan átalakítunk, pél­dául acilezéssel, illetve észterezéssel, illetve helyettesítés­sel, így például egy aminocsoport kéntrioxíddal, előnyö­sen egy szerves bázissal — mint tri-(rövidszénláncú)­-alkilaminnal, például trietilaminnal — képezett komp­lex alakjában való kezeléssel szulfoaminocsoporttá ala­kítható át. Továbbá egy 4-guanilszemikarbazid nátrium­nitrittel alkotott savaddíciós sójának reakcióelegyét rea­gáltathatjuk egy olyan (I) általános képletű vegyülettel, amelyben például az Rf amino-védőcsoport egy adott esetben helyettesített glicilcsoportot jelent, és így az aminocsoportot 3-guanilureido-csoporttá alakíthatjuk át. Az (I) általános képletű vegyületek sói önmagukban ismert módon állíthatók elő. így az olyan (I) általános képletű vegyületek sóit, amelyekben R2 jelentése hidro­génatom, például fémvegyületekkel, mint megfelelő kar­bonsavak alkálifémsóival, például az alfa-etil-kapron­sav nátriumsójával kezelve, vagy ammóniával vagy egy megfelelő szerves aminnal kezelve képezhetjük, mimel­lett a sóképző szerből előnyösen sztöchiometrikus meny­nyiségeket vagy csak kis felesleget alkalmazunk. A bá­zisos csoportokat tartalmazó (I) általános képletű ve­gyületek savaddíciós sóit a szokásos módon állíthatjuk elő, például valamely savval, vagy egy megfelelő anion­cserélővel kezelve. Az olyan (I) általános képletű vegyü­letek belső sóit, amelyek egy sóképző aminocsoportot és egy szabad karboxilcsoportot tartalmaznak, például sók, mint a savaddíciós sók izoelektromos pontra való semlegesítésével, például gyenge bázisokkal, vagy folyé­kony ioncserélőkkel kezelve állíthatjuk elő. A sók a szokásos módon alakíthatók át a szabad ve­gyületekké, a fém- és ammóniumsók például megfelelő savakkal és a savaddíciós sók például megfelelő bázisos szerrel kezelve. A kapott izomer-keverékeket önmagukban ismert módszerek szerint választhatjuk szét az egyes izomerek­re, például frakcionált kristályosítással, adszorpciós kromatográfiával (oszlop- vagy vékonyrétegkromatog­ráfia), vagy más megfelelő szétválasztó eljárással. A ka­pott racemátokat a szokásos módon, adott esetben meg­felelő sóképző csoportok bevezetése után, például dia­sztereoizomer sók elegyének képzésével, optikailag ak­tív sóképző szerek segítségével, az elegy diasztereomer sókra való szétválasztásával és az elválasztott sók sza-15 bad vegyületekké való alakításával, vagy optikailag ak­tív oldószerekből való frakcionált kristályosítással az antipódokra választhatók szét. Az eljárás magában foglalja azokat a foganatosítási módokat is, amelyek szerint a közbenső termékként ke-10 letkező vegyületeket kiindulási anyagként alkalmazzuk és a további eljárási lépéseket ezekkel végezzük, vagy az eljárást valamelyik szakaszában megszakítjuk; alkal­mazhatjuk továbbá a kiindulási anyagokat származékok alakjában is, vagy képezhetjük a reakció közben. |15j Előnyösen olyan kiindulási anyagokat alkalmazunk és a reakciókörülményeket úgy választjuk meg, hogy a bevezetőben különösen előnyösként említett vegyületek­hez jussunk. A találmány szerint alkalmazott (II) általános kép-20 létű kiindulási anyagok például úgy állíthatók elő, hogy egy (III) általános képletű vegyületben a hidroxilcso­portot egy, a —C(=0)—X általános képletű acilcso­porttal észterezett hidroxilcsoporttá alakítjuk át, amely­ben X jelentése éterezett hidroxilcsoport, amely a kar­|25j bonilcsoporttal együtt egy enyhe körülmények között lehasítható észterezett karboxilcsoportot képez. Az így előállítható (IV) általános képletű vegyületet egy (V) általános képletű vegyülettel vagy annak egy reakcióképes származékával reagáltatjuk, és a (VI) álta-30 lános képletű addíciós vegyületben a szekunder hidro­xilcsoportot reakcióképes észterezett hidroxilcsoporttá alakítjuk át. A (VII) általános képletű reakcióképes ész­tert, amelyben Z jelentése reakcióképes észterezett hid­roxilcsoport, elsősorban halogén-, különösen klór- vagy 35 brómatom, valamint egy szerves szulfoniloxi-, például 4-metoxifenilszulfoniloxi- vagy metilszulfoniloxicsoport, egy (VIII) általános képletű foszfinvegyülettel reagáltat­juk, amelyben Ra, R b és R c jelentése a fent megadott és adott esetben helyettesített szénhidrogéncsoport, és így, 40 szükség esetén a H—Z (IXb) általános képletű sav ele­meinek lehasítása után egy (IXa) általános képletű, köz­benső termékként előállítható foszfóniumsó-vegyület­ből a (IX) általános képletű foszforanilidénvegyületet kapjuk, amelyben a —C(= 0)X észterezett karbonilcso-45 portot elbontjuk és így a (II) általános képletű kiindu­lási anyagot állítjuk elő. Egy (III) általános képletű vegyületben a hidroxil­csoportot önmagában ismert módon acilezéssel alakít­juk át az —O—C(=0)—X általános képletű aciloxi-50 csoporttá, különösen a —O—C(= O)—O—Rg általános képletű csoporttá, ahol Rg az R£ szubsztituensnek meg­felelő jelentésű és elsősorban a 2,2,2-triklóretil-, fenacil-, 4,5-dimetoxi-2-nitrobenzil- vagy terc-butil-csoport. En­nek során a szokásos acilezőszereket alkalmazhatjuk, 55 így savakat és különösen a savak megfelelő reakcióké­pes származékait, ha szükséges, egy kondenzáltatószer jelenlétében; egy savat például egy karbodiimid jelen­létében és egy savszármazékot egy bázisos szer, mint egy tercier szerves bázis, például trietilamin vagy piridin 60 jelenlétében. Reakcióképes savszármazékok például az anhidridek, beleértve a belső anhidrideket, mint keténe­ket vagy izocianátokat, vagy a vegyes — különösen ha­logénhangyasavészterekkel, például a klórhangyasav­etilészterrel, vagy halogénecetsavhalogenidekkel, például 65 a triklórecetsaykloriddal előállítható — anhidrideket, 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom