166325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új flavanon-származék előállítására
166325 3 savban feloldjuk, majd etiluretánnal vegyítjük. Etiluretán helyett más, a szakember számára ismert szelektív oldószert is használhatunk. A találmány szerint előállított terméket még tovább tisztíthatjuk alkalmas oldószerrel, például acetonnal, éterrel vagy kloroformmal extraháljuk, az oldhatatlan részt eltávolítjuk, az oldószert leszívatjuk és a maradékot szárítjuk. Adott esetben az így kapott flavanon-származékot az extrakció előtt tovább tisztíthatjuk úgy, hogy ismételten kezeljük híg metanolos sósavval, majd az adott esetben még jelenlevő glicirretinsav maradékot poliamid-ioncserélőgyantás ioncserélő oszlopon leválasztjuk. A szerves oldószerrel, például acetonnal, éterrel vagy kloroformmal történő tisztítást az eljárás korábbi fázisában is végezhetjük. Például a gyengén savas pH-érték beállítása után kivált csapadék, amely főleg sárga festékhez kötődő glicirricinsavból áll, szintén extrahálható szerves oldószerrel. Máshol is megváltoztathatjuk a találmány szerinti eljárás sorrendjét. A lényeg az, hogy a nem kívánt festékek és a glicirretinsav eltávolítása lehetőleg tökéletes legyen. Ha ammonias glicirricint használunk kiindulási anyagként, melyet salétromsavban oldunk fel, akkor nem szükséges az elegyet utólag felmelegíteni, ha azonban a Succus Liquiritiae-ből származó kivonatot használjuk kiindulási anyagként, melyet vízben veszünk fel, akkor az elegyet keverés közben előnyösen 40—95 C°-on, különösen előnyösen 40—80 C°-on enyhén melegítjük. Az etiluretánt a kiindulási anyagként használt extraktumra vonatkoztatva 2—20%-os, előnyösen 2—10%-os mennyiségben adagoljuk. A reakcióelegyet melegítés közben 1—6, előnyösen 2—4 óra hosszat keverjük, hogy a nem kívánt piros festékeket teljesen oldatba vigyük. A reakció időtartama természetesen az alkalmazott hőmérséklettől függ. Adott esetben a reakcióelegyet egy éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagyhatjuk. A mérsékelten savas pH beállításához a fent leírt módon kapott sötét oldathoz vizet adunk abban az esetben, ha a kiindulási anyagot koncentrált salétromsavban vettük fel, ha viszont a kiindulási anyagot vízben oldottuk, akkor híg savat adunk a sárga festékkel kezelt glicirricinsav kicsapására a sötét oldathoz. Savként szervetlen vagy szerves savakat használhatunk, mint például sósavat, kénsavat, salétromsavat, oxálsavat stb. A sav koncentrációja nem kritikus, általában azonban 0,2— 5%-osat használunk. Előnyösen a sav koncentrációja 1-1,5%. A csapadék leszűrése és a szűrlet eltávolítása után a csapadékot híg sav és vízzel elegyedő szerves oldószer elegyéhez adjuk. Vízzel elegyedő oldószerként előnyösen alkoholokat, például metanolt és etanolt használunk. Savként ugyanolyan savakat használhatunk, mint amelyeket a kicsapásnál megneveztünk, hasonló koncentrációkban. Ha az alkoholízist és a metilezést egyetlen lépésben végezzük, akkor előnyösen alkalmazunk híg metanolos savoldatot, különösen előnyösen híg metanolos sósavat. Az így előállított oldatot néhány óráig magasabb hőmérsékleten melegítjük. Ez történhet például 12 óra hosszat a reakcióelegy visszafolyási hőmérsékletén, vagy 130 C°-on autoklávban 3 óra hosszat. A melegítés ideje a hőmérséklettől függ. A melegítés után lehűtjük a reakcióelegyet, a nem oldódó anyagokat, mint például első sorban a glicirretinsavat leszűrjük és a szűrletet adott esetben vákuumban bepároljuk. Ily módon a flavanonszármazékhoz jutunk, mely még azonban egy további sárga festékanyaggal szennyezett. így a kapott anyagot további extrahálásnak vetjük alá, erre a célra alkalmas szerves oldószereket használunk, például acetont, étert vagy kloroformot, majd az egyes szerves kivonatokat egyesítjük. Az oldószer ledesztillálása után általában igen tiszta formában kapjuk a kívánt flavanon-származékot; Ha az így kapott termék tartalmaz még hidrolizálatlan glicirricinsav-szennyeződést, ismét fel kell oldani metanolban és híg ásványi savban és néhány óráig melegíteni kell visszafolyató hűtő alatt. Kiválik a maradék glicirricinsav is és nagy tisztaságú terméket kapunk. Ha az ammóniumglicirricinát kiindulási anygot koncentrált salétromsavban oldjuk fel, akkor a diszperziót lényegesen nagyobb rész vízbe öntjük és etiluretánnal 20 vegyítjük. Ekkor kiválik a még szennyezett flavanonszármazék és a glicirricinsav, miközben a nem kívánatos színezékek az oldatban maradnak, melyet eltávolítunk. Az etiluretán oldóképessége hozzájárul ahhoz, hogy csak néhány színezék és a kívánt flavanon-származék 25 marad vízben oldhatatlan. A további nem kívánt festékanyagok és a glicirretinsav eltávolítására szolgáló eljárási lépések hasonlóak, mint a fent leírt módszernél. A teljes alkoholízishez és az egyidejű metilezéshez azonban elegendő, ha az elegyet 30 4 óra hosszat melegítjük visszafolyató hűtő alatt. Ezután kiválik a lehasított glicirretinsav és az igen tiszta flavanon-származék az oldatban marad. A glicirretinsavat leszűrjük és a szűrletet bepároljuk, majd szárítjuk. A találmány szerint előállított flavanon-származék 35 vékonyrétegkromatográfiásan mért R( -értéke 0,79 (szilikagélfólia, a Merck cég hozza forgalomba 5553/0025 szám alatt) futtató elegy (kloroformmal telített) víz—jégecet = 2: 1,5. Szárítás után a lemezen 120 C°-nál sárga színéről lehet 40 felismerni a flavanon-származékot. Ha a vékonyrétegkromatogramot alkalikus ólomsó oldattal szórjuk be (Német Gyógyszerkönyv-reagens 93), akkor a folt 254 nm-nél fluoreszcencia-kioltó lesz. 0,54 Rt -értéknél megjelenik egy igen gyenge folt, amely eddig még el nem 45 különített kísérőanyagtól ered. Spektrofotometriás vizsgálatok során a flavanonszármazék 245 nm-nél mutat maximumot. A flavanonszármazék olvadáspontja 240 + 10 C°. A kiindulási anyagban, Succus Liquiritiae-ben, illetve 50 az ammonias glicirricinben nem volt egy olyan vegyület sem kimutatható, melynek vékonyrétegkromatográfiás elemzése 0,79 Rf-értéket mutatott volna. Ez a megfigyelés azt igazolja, hogy a flavanon-származék csak a találmány szerinti eljárás során keletkezik és nem létezik 55 a kiindulási anyagban. A kromatográfiás vizsgálatok szerint az új flavanonszármazék legalább 98%-os tisztaságú. A flavanonszármazék mellett idegen anyagok is jelen vannak, melyek lényegében eddig ismeretlen szerkezetű sárga festék-60 anyagból állnak. Ezek az idegen anyagok valószínűleg stabilizálják a flavanon-származékot, mert ha megkíséreljük őket különválasztani a flavanon-származéktól, akkor ez utóbbi szétesik. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példák 65 kapcsán szemléltetjük. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
