166320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indán-1-karbonsav- származékok előállítására

7 166320 8 A maradékot n-hexánból átkristályosítjuk, így kapjuk meg a színtelen kristályos 6-klór-5-ciklohexil-indán-l­-kárbönsavat, melynek olvadáspontja 147—150 C°. A hozarrt 68%-os; n-hexánból való ismételt átkristá­lyosítással 149—151 C° olvadáspontú kristályos anyagot kapunk. * Analízis a Cle H 19 0 2 Cl képletre :• Számított: C =68,94%; H =6,87%; Talált: €=68,90%; H=6,93%. Ha ciklohexanol helyett ciklopentanolt alkalmazunk a fenti példában, hasonló eredményt kapunk. Analízis az így kapott C15 H 17 0 2 C1 képletű vegyületre: Számított: C =68,05%; H=6,47%; Cl = 13,39%; Talált: C = 67,78%; H = 6,43%; Cl = 13,27%. Olvadáspont: 127—129 C°. 6. példa 90 térfogatrész n-hexánhoz 3,0 rész 6-klór-indán-l --karbonsavat és 9,0 rész ciklohexanolt adunk, majd a kapott keverékbe jeges hűtés és keverés közben bórtri­fluoridot vezetünk. Miután a bórtrifluorid-koncentráció eléri a telítettségi értéket, az egész keveréket szobahő­mérsékleten 5 óra hosszat kevertetjük. Ezután eltávolít­juk a bórtrifluorid feleslegét és a megmaradó reakció­elegyet jég közé öntjük és éterrel extraháljuk. Az éteres fázist tovább extraháljuk 5%-os, vizes nátriumhidroxid­oldattal, majd az extraktumot éterrel mossuk és sósavval megsavanyítjuk. A kapott elegyet éterrel extraháljuk, és az éteres extraktumot vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, majd nátriumszulfát felett szárítjuk. Ezek után az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A ma­radékot n-hexánból kristályosítjuk, így kapjuk a 6-klór­-5-ciklohexil-indán-l-karbonsavat, amely színtelen kris­tályos anyag, olvadáspontja 141—148 C°. Hozam: 50%. n-hexánból való átkristályosítással 148—150 C° olvadás­pontú kristályos anyagot kapunk. Analízis a C18 H 19 0 2 C1 képletre: Számított: C= 68,94%; H=6,87%; Talált: C =69,11%; H=7,01%. 7. példa 5,3 rész alumíniumkloridhoz 50 térfogatrész diklór­metánt adunk, majd jéghűtés és keverés közben 2 rész 6-klór-indán-l-karbonsavat adunk hozzá. A kapott ke­verékhez 6,3 rész ciklohexil-p-toluolszulfonátot adunk kis részletekben. A hozzáadagolás befejezése után a keveréket szobahőmérsékleten 5 óra hosszat kevertetjük. Ezután a reakcióelegyhez 200 térfogatrész 7%-os sósavat adunk és éterrel extraháljuk. Az éteres fázist vízzel mos­suk, majd 100 térfogatrész 5%-os, vizes nátrium­hidroxid-oldattal kétszer kiextraháljuk. Az extraktumot éterrel mossuk és híg sósavval megsavanyítjuk. A kapott elegyet etilacetáttal extraháljuk, vízzel mossuk és nát­riumszulfát felett szárítjuk. Ezek után az oldószert csök­kentett nyomáson ledesztilláljuk és kevés n-hexánt adunk a maradékhoz. A kapott csapadékot szűréssel elkülönítjük, így megkapjuk a kristályos 6-klór-5-ciklp­hexil-indán-1-karbonsavat, melynek olvadáspontja 142—149 C°. A hozam 54%-os. n-hexánból való újra­kristálypsítással színtelen kristályos anyagot kapunk, olvadáspontja 149—151 C°. Analízis a vegyületre: Számított: C= 68,94%; H=6,87%; Talált: C =68,88%; H=6,81%. 8. példa 4 rész 6-klór-indán-l-karbonsav és 3 rész ciklopentén keverékéhez 40 térfogatrész hidrogénfluoridot adunk, az 10 egész keveréket szigetelt edényben jéghűtés közben 2,5 óra hosszat kevertetjük. Ezután a hidrogénfluoridot csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, majd a maradék­hoz vizet és étert adunk. Az elegyet jól összerázzuk, majd az éteres fázist vízzel mossuk és 5%-os, vizes nát-15 riumhidroxid-oldattal extraháljuk. Az extraktumot éter­rel mossuk és híg sósavval megsavanyítjuk. Ezután a kapott elegyet etilacétáttal extraháljuk. Vizes nátrium­klorid-oldattal való mosás után az extraktumot nát­riumszulfát felett szárítjuk, és csökkentett nyomáson 20 bepároljuk, amíg kristályos maradékot kapunk. 10 tér­fogatrész n-hexánból való átkristályosítással megkapjuk a színtelen kristályos 6-klór-5-ciklopentil-indán-l-kar­bonsavat, melynek olvadáspontja 121—126 C°. A' ho­zam 55%-os. n-hexánból való újabb átkristályosítással 25 129—131 C° olvadáspontú kristályos anyagot kapunk; Analízis a C15 H 7 0 2 C1 képletre: Számított: C = 68,05%; H=6,47%; Talált: C= 68,22%; H=6,44%. 9. példa 8,1 rész vas(III)-kloridhoz 300 térfogatrész széntetra­kloridot adunk, majd cseppenként 8,1 rész indán-1-kar-35 bonsav 100 térfogatrész diklórmetánban képzett oldatát adjuk hozzá, keverés és jegesvizes hűtés közben. Ezután a kapott keverékhez 8,8 rész bróm 20 térfogatrész szén­tetrakloridban képzett oldatát adjuk cseppenként. Ez­után jegesvizes hűtés közben az egészet 3,5 óra hosszat 40 kevertetjük, majd szobahőmérsékleten további 1,5 órát. Majd a reakcióelegyhez 500 térfogatrész 7%-os sósavat adunk és 500 rész kloroformmal extraháljuk. A kloro­formos fázist vízzel mossuk és magnéziumszulfát felett szárítjuk. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomá-45 son ledesztilláljuk, így kristályos maradékot kapunk. 250 térfogatrész ciklohexánból való átkristályosítással színtelen kristályos anyagot kapunk, ez a 6-bróm-indán­-1-karbonsav, melynek olvadáspontja 139—141 C°. A hozam 70%-os. Ciklohexánból való ismételt átkristá-50 lyosítás után 142—144,5 C° olvadáspontú kristályokat kapunk. Analízis a C10 H 19 Br képletre: Számított: C=49,81%; H=3,76%; Br = 33,15%; Talált: C=49,71%; H=3,66%; Br = 33,38%. 10. példa 25 térfogatrész koncentrált kénsavhoz 5 rész 6-bróm-60 -indán-1-karbonsavat adunk keverés és jegesvizes hűtés közben. A kapott keverékhez 7 térfogatrész ciklohexa­nolt adunk cseppenként 30 perc alatt 20—25 C° közötti hőmérsékleten és a keveréket 25 C°-on 4 óráig kever­tetjük. A kapott reakcióelegyet nagymennyiségű jeges* 65 vízbe öntjük és éterrel extraháljuk. Éteres mosás után az 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom